Továbbra is komoly kihívást jelent a GDPR gyakorlati alkalmazása során a vállalkozásoknak a jogalap nélkül tárolt személyes adatok törlése. Alternatív megoldást jelenthet az adatok deperszonalizációja, azonban az üzleti érdekek és a jogszabályi megfelelőség közötti egyensúly érdekében fontos a megfelelő stratégia kialakítása.

Az április 1-jén elfogadott, GDPR salátatörvény néven futó jogszabálycsomag a vásárlók könyvére vonatkozó rendelkezéseit is módosítja.

Egyre több cégnél merül fel az igény arra, hogy az elavult, papíron vezetett jelenléti íveket, illetve mágneskártyás beléptető rendszereket ujjlenyomat-, retinaminta-, vagy más hasonló, valamely egyedi testi jellemzőnk lenyomatát tartalmazó biometrikus azonosító rendszerre cserélje. A jogi szakértő szerint az ilyen rendszer számos adatvédelmi kérdést vet fel.

Egy intelligens fogyasztásmérővel nemcsak a közvetlen elektromos áram felhasználás mennyisége mérhető, az eszköz kiválóan alkalmas a fogyasztói szokásaink monitorozására is és erre még semmilyen szabályozás nem született. Ez tipikusan az a helyzet, amikor a jogalkotás nem érte utol a technikai fejlődést.

Tetszenek-e magának szakállas férfiak? A sajátos kérdést egy német cégnél, állásra jelentkező felvételi beszélgetésén tették fel. De vannak még furcsábbak is.

A mannheimi rendőrség „okos” kamerákat szerel fel, amelyek jelzik a járókelők szokatlan mozdulatait s így hívhatják fel a figyelmet a bűnözésre.

A május végén hatályba lépett uniós adatvédelmi szabályozás első két hónapjában átlagosan naponta egy adatvédelmi incidenst jelentettek be a vállalkozások. Ez az incidensek valós számának valószínűleg csak a töredéke.

Az uniós adatvédelmi rendelettel kapcsolatos leggyakrabban feltett kérdésekre választ adó sorozatunkban a következőkben a vállalkozások számára fontos kérdéseket válaszoljuk meg az Európai Bizottság tájékoztató anyaga segítségével.

Május 25-től hatályos az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, köznapi nevén a GDPR. Sorozatunkban a fogyasztók számára – és a munkáltatóknak is fontos – leggyakoribb kérdésekre adunk válaszokat az Európai Bizottság tájékoztatásának segítségével.

Május 25-től hatályos az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, köznapi nevén a GDPR. Sorozatunkban a fogyasztók számára – és a munkáltatóknak is fontos – leggyakoribb kérdésekre adunk válaszokat az Európai Bizottság tájékoztatásának segítségével.

Az Európai Unió Bíróságának 2018. június 5-i ítélete a Facebookon fenntartott rajongói oldalaink adatkezelésével kapcsolatban új helyzetbe hozza a rajongói oldalak adminisztrátorait. dr. Párkányi Rita, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere és adatvédelmi szakértőjének segítségével rámutatunk az ítéletből következő fontos tanulságokra.

Az uniós adatvédelmi irányelv (GDPR) rendelkezései körül sok tévhit kering. Ezeket tisztázták a Piac & Profit GDPR - finisben című konferenciájának előadói.

A meghirdetett állásra jelentkező személyek önéletrajza bővelkedik személyes adatokban. A felvett munkatársakról is számos adattal rendelkeznek a munkaadó cégek. És akkor még szó sincs a térfigyelő kamerákról és GPS-ekről. Hogyan kell kezelni ezeket az adatokat a GDPR elvei szerint?

Korlátozni kell a hozzáféréseket az ügyfelek személyes adataihoz a munkatársak körében. Lejárt annak az ideje, amikor mindenki bányászhatott a cégnél mindenféle belső adatbázisban. Az adatfeldolgozó alvállalkozókkal való viszonyt is szerződésben kell szabályozni. Többféle módszerrel is védekezhetünk a nagy bírságok veszélye ellen.

Az uniós adatvédelmi irányelv (GDPR) tartalma körül sok a mítosz és a tévhit. Ezeket oszlatták el a Piac & Profit GDPR - finisben című konferenciájának előadói.

Az EU-s adatvédelmi törvény, a GDPR elveit, előírásait és a praktikus teendőket ismertette 16 szakember a Piac & Profit által rendezett GDPR - Finisben című konferencián. A legfőbb gondolatokat idézzük fel összefoglalónk 1. részében.

Idén június 30-ig kell azonosítaniuk a feltöltőkártyás előfizetőket a mobilszolgáltatóknak, mivel a törvény szerint megszűnik az az előfizetés, amelyik esetében az adategyeztetés nem történik meg határidőig - hívta fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Sokszor előforduló panasz, hogy a követelések behajtásával foglalkozó cégek az érintett hozzájárulása nélkül kezelik az adós személyes adatait, és használják fel a behajtás során. Előfordul, hogy a behajtó az adós jövedelmi-vagyoni helyzetére, egészségi állapotára vagy az adós környezetében élő személyek adataihoz jut hozzá. Kezelhet-e személyes adatokat a követeléskezelő, és ha igen, akkor milyen adatokat? Szakértőnk segít!

Két hónapja lépett hatályba az Európai Unió új, általános adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation, GDPR), és a szervezeteknek két évük van, hogy minden téren alkalmazkodjanak a szabályozáshoz. Az új előírás kétségtelenül komoly hatással lesz minden, az EU területén működő vállalatra, illetve azok adatfeldolgozási és -tárolási módszereire, és akár nem várt kihívásokat is teremthet. A jó hír azonban, hogy a NetIQ szakértői szerint a felkészüléshez adottak az eszközök és az időkeret is.

Érvénytelenítik a cégek Európai és Amerika közötti bizonyos feltételek mellett külön engedélyhez nem kötött adattovábbítását biztosító megállapodást. A Facebook például szívhatja a fogát, de nem csak őket érinti. Az eddigi automatikus adatátvitel gyakorlatának vége, az adatáramlás az európai és amerikai cégek között csak költségesebb és időigényesebb eszközökkel tehető meg.