Egy burgenlandi eset kapcsán kértük ki Dr. Hegyi István Barnabás, a Kovács Balázs László Ügyvédi Iroda ügyvédjének véleményét. Történt ugyanis, hogy az illetékes osztrák elektromos szolgáltató kikapcsolta az áramot egy idős asszonynál, aki megtagadta, hogy digitális mérőeszközt (ún smart, vagyis okosmérőt) szereljenek fel a lakásában.
Az okosmérő olyan mérőeszköz, amely folyamatosan monitorozza a fogyasztást, így a felhasználók nemcsak azzal lesznek tisztában, hogy pontosan mekkora az energiafogyasztásuk, hanem azzal is, mely napszakban, mely eszközök fogyasztják a legtöbb energiát. Ennek ismeretében pedig sokkal könnyebb a fogyasztási szokásokat ésszerűsíteni s az energiafelhasználást csökkenteni.
Csakhogy az okosmérők által szolgáltatott adatok segítségével egészen jól monitorozhatók a fogyasztói szokások is. A szolgáltató elméletileg tisztában lesz a fogyasztók napi ritmusával, mikor ér haza, mikor fekszik le, mikor főz, mikor mos, stb. sőt a felhasznált áram mennyiségéből elméletileg még azt is nagy biztonsággal be lehet lőni, mikor milyen eszközöket használ. A tavaly óta érvényes uniós adatvédelmi irányelv, a GDPR szerint ilyen adatgyűjtésre nem kerülhet sor a fogyasztó kifejezett hozzájárulása nélkül, ugyanakkor a szolgáltató tulajdonában van a mérőeszköz az ingatlanon belül is, (az osztrák jog szerint, de a magyar jogban is hasonló a szabályozás) és ezért - mint a mellékelt ábra mutatja, kényszerítheti a fogyasztót egy digitális eszköz felszerelésére. Jogi szakértőnket pontosan azért kerestük meg, mert ez kérdés a jövőben Magyarországon is sokakat érinthet majd.
Az uniós adatvédelmi rendelettel kapcsolatban itt olvashatod a Piac & Profit összes cikkét!
Korábban már az EU-s Adatvédelmi Munkacsoport is foglalkozott az intelligens fogyasztásmérés adatvédelmi követelményeivel. A Munkacsoport szerint az intelligens fogyasztásmérők a fogyasztóra vonatkozó adatok jóval hatékonyabb előállítását, továbbítását és elemzését teszik lehetővé, mint a hagyományos fogyasztásmérők. Következésképpen azt is lehetővé teszik az energiaszolgáltatók számára, hogy részletes információkat gyűjtsenek össze az energiafogyasztásról, a használati szokásokról, és döntéseket hozzanak az egyes fogyasztókra vonatkozóan a fogyasztói profil alapján. „Az ilyen döntések gyakran a fogyasztó hasznára válnak az energiamegtakarítás miatt, azonban felmerül annak a lehetősége is, hogy a fogyasztók magánéletébe illetéktelenül behatoljanak az otthonukban felszerelt eszközök használata révén. Az okosmérők bevezetése az energiaszolgáltatókkal fennálló alapviszony változását is jelzi, mivel a fogyasztó a díjfizetésen túl betekintést enged a személyes napi életritmusába a szolgáltatók számára” – válaszolta Dr. Hegyi István Barnabás.
Joghézag
Az okosmérővel rögzített adatok a mérőben tárolódnak, ahonnan zárt és titkosított adatkapcsolaton keresztül kerülnek kiolvasásra a szolgáltató által a megfelelő informatikai rendszer segítségével. A 2018. május 25-től kötelezően alkalmazandó GDPR (EU-s általános adatvédelmi rendelet) alapján személyes adatnak minősül az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ. Az intelligens fogyasztásmérő által létrehozott adatok általában olyan egyedi azonosítóhoz társulnak, mint a fogyasztásmérő azonosító száma. Ez az azonosító szám elválaszthatatlanul kapcsolódik a számla kifizetéséért felelős személyhez, azaz a készülék és annak azonosító száma lehetővé teszi az adott személy más fogyasztóktól történő megkülönböztetését.
Továbbá az intelligens fogyasztásmérés keretében gyűjtött információk a fogyasztó energiaprofiljához kapcsolódnak, és ezeket az információkat az adott magánszemélyt közvetlenül érintő döntések meghozatalára használják a szolgáltatók. Ilyen döntés lehet az energiaszolgáltatásért felszámítandó bármilyen díj nagyságának meghatározása, ám az információk felhasználása nem csak számlázási célokra korlátozódik. Az adatok elemzésével felderíthető például egy esetleges fogyasztó általi mérőbefolyásolás is.
A villamos energiáról szóló törvény (Vet.) pontosan meghatározza azt, hogy kik, milyen célból, a fogyasztók mely személyes adatait kezelhetik. Ez az adatkör a fogyasztó azonosításához szükséges adatokra (név, lakcím, anyja neve, születési helye és ideje) korlátozódik, azaz nem terjed ki az intelligens mérőeszköz által rögzített, a fogyasztási szokásokra vonatkozó adatokra. Ebből kifolyólag ezen adatok kezelésére a Vet. nem szolgál megfelelő jogalapul, továbbá nincs olyan jogszabály jelenleg, amely az intelligens fogyasztásmérők felszerelését, és a használatuk során keletkező személyes adatok kezelését kötelezően előírná a szolgáltatók számára.
Rendkívüli fontossággal bír a szolgáltató által nyújtott - kifejezetten az okos méréssel kapcsolatos adatkezelésre vonatkozó - előzetes tájékoztatás, mivel az okosmérők által gyűjtött részletes energiafelhasználási adatokból nagyon sok információ ismerhető meg a fogyasztók napi szokásairól, életkörülményeiről, életmódjáról és magatartásáról, azaz jelentős betekintést enged a magánszférába. A tájékoztatás hiányában pedig a fogyasztók nem tudják felmérni, hogy az okos mérőműszer alkalmazása milyen hatással van a személyes adataikra és a magánéletükre.
Az intelligens fogyasztásmérők révén végzett adatkezelésnek több lehetséges jogalapja van a GDPR alapján (pl. hozzájárulás, szerződés teljesítése, jogi kötelezettség, jogos érdek, stb.). E körben a szolgáltatók feladata az adatkezelés megfelelő jogalapjának megválasztása. „Mivel Magyarországon jelenleg nincs olyan jogszabály, amely részletesen szabályozná az intelligens fogyasztásmérők alkalmazását, és az azzal összefüggő adatkezelési tevékenységet, ezért a szolgáltatóknak kell kialakítaniuk egy olyan (belső) szabályozást illetve gyakorlatot, amely megfelel a GDPR követelményeinek, és garantálja a fogyasztók magánszférájának sértetlenségét” – hangsúlyozta dr. Hegyi István Barnabás.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a magyar jogalkotó részéről folyamatban van az EU adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges ágazati jogszabályok módosítása, így elképzelhető, hogy a közeljövőben megszűnik a fentiekben taglalt szabályozási hiányosság a közműszolgáltatások terén.
A nemrégiben benyújtott módosítások itt találhatók!
