Szigorúbb előírásokkal kell számolniuk a munkáltatóknak a Munka Törvénykönyvének új rendelkezései értelmében. A munkavállalók személyiségi jogait eddig is csak akkor korlátozhatták, ha arról előzetesen tájékoztatták őket, mostantól azonban az értesítést írásba is kell foglalniuk. A tájékoztatásban továbbá mindig meg kell indokolniuk a korlátozás szükségességét és arányosságát.
„Rendkívül fontossá válik a GDPR-megfelelőségi programok kiterjesztése a cégeknél a munkavállalókra, munkaszerződésekre, munkavállalókkal kapcsolatos szabályzatokra, adminisztrációra stb.” – figyelmeztet dr. Bitai Zsófia adatvédelmi szakjogász, a Collegium Bitai&Partners Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Ez a szabály alkalmazandó akkor is, ha a munkáltató a munkavállaló ellenőrzéséhez technikai eszközt, például elektronikus megfigyelő, beléptető vagy nyomkövető rendszert alkalmaz. Erről is előzetesen és írásban kell tájékoztatni a munkavállalót.
A törvénymódosítás következtében a munkavállalótól csak okirat bemutatása
Egy másik lényeges előírás kimondja: főszabály szerint tilos a munkáltató által biztosított számítógépet, laptopot, mobilt privát célra használni. A munkáltató ezt azonban engedélyezheti.
Egy esetleges ellenőrzés során azonban a munkáltató csak a munkaviszonnyal kapcsolatos adatokat nézheti meg, akár a saját, akár a céges gépét használja a munkavállaló. Így a magánélet védelme biztosított marad.A munkavállaló egészségügyi adatával kapcsolatos az az új rendelkezés, miszerint a foglalkozás- egészségügyi vizsgálat során keletkező ilyen adat kezelésére – a GDPR rendelettel összhangban –jogosult a munkáltató. „Ahol ilyen adatot kezelnek, külön meg kell felelni az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó speciális feltételeknek” – mondja a szakértő ügyvéd.
Nem kell a korábbi 3 munkanap, 30 vagy 60 nap elteltével törölni a kamerafelvételeket
A személy- és vagyonvédelmi tevékenység keretében felszerelt kamerák
Így ezentúl az adatkezelő maga határozhatja meg, hogy jogos érdeke alapján mennyi ideig kívánja kezelni a felvételeket.Ugyanez a szabály érvényes mostantól az elektronikus beléptető rendszerekre is. Ebben az esetben szintén hatályon kívül kerülnek az adatkezelés időtartamát szabályozó előírások, és az adatkezelő – jogos érdeke alapján – határozhatja meg, hogy mennyi ideig kezeli az adatot.
Korlátozzák a direktmarketing-célú adatgyűjtést
Eddig a direkt marketinggel foglalkozó cégek kapcsolatfelvételi és üzletszerzési lista összeállítása céljából gyűjthettek név- és lakcímadatokat. Mostantól azonban csak abban az esetben gyűjthetnek telefonkönyvből vagy lakcímnyilvántartásból ilyen célra adatokat, ha bizonyítják az adatok kezeléséhez fűződő jogos érdeküket. Ilyen érdek lehet például az ügyfél-elégedettség mérése vagy bevételek növelése, de ez esetről esetre változhat, így mindig az adott körülmények alapján kell megítélni, figyelmeztet a szakértő ügyvéd.
A panaszkönyvbe bejegyzett személyes adatok védelme
Ezentúl a kereskedők kötelesek a panaszt tartalmazó bejegyzést azonnal eltávolítani a vásárlók könyvéből, és azt elkülönítve tárolni. Így valósítható meg a korábbi panasztevők személyes adatainak védelme.
Ellenőrzési jogot kap a jegyző
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság mostantól megkeresheti a települési önkormányzati jegyzőket abból a célból, hogy ellenőrizzék az illetékességi területükön folytatott adatkezeléseket. Az ilyen ellenőrzés kiterjedhet például a kezelt személyes adatok körére, az adatkezelés eszközeire, így például a kamerafelvételekre. Ezzel két síkon folyhat az ellenőrzés, önkormányzati és hatósági szinten. A jegyzők általi ellenőrzés közelebb viheti a jogszabályok betartatását az önkormányzatok területén működő cégekhez.