Lehet-e biometrikus azonosítás a munkahelyen?

Egyre több cégnél merül fel az igény arra, hogy az elavult, papíron vezetett jelenléti íveket, illetve mágneskártyás beléptető rendszereket ujjlenyomat-, retinaminta-, vagy más hasonló, valamely egyedi testi jellemzőnk lenyomatát tartalmazó biometrikus azonosító rendszerre cserélje. A jogi szakértő szerint az ilyen rendszer számos adatvédelmi kérdést vet fel.

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Elég csak a nagy értékű raktárkészlettel rendelkező cégekre, galériákra, pénzintézetekre, vagy olyan vállalatokra gondolni, ahol a szerverszoba védelme fokozott körültekintést igényel. Dr. Párkányi Rita a KCG Partners jogi szakértője szerint az ilyen biometrikus azonosítással működő rendszerek számos adatvédelmi kérdést vetnek fel.

Kép: Pixabay

Az új adatvédelmi rendelettel, a GDPR-ral való összhang megteremtése érdekében több más ágazati jogszabállyal együtt a Munka Törvénykönyve módosítása is szükségessé vált, a módosító törvényjavaslatot jelenleg az Országgyűlés tárgyalja. A javaslat szerint a Munka Törvénykönyve – összhangban a biometrikus adatok fokozott védelmének igényével - meghatározná azokat a kivételes esetköröket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a munkáltató a munkavállaló biometrikus adatait kezelheti.

Mik azok a biometrikus adatok?

A GDPR alapján biometrikus adat minden olyan – alapvetően biológiai – jellegzetesség, amely egyedülálló az érintett természetes személy vonatkozásában, sajátos technikai eljárás útján mérhető, és lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását. Ezek alapján

biometrikus adatnak tekinthető például a hang, ujj- és tenyérlenyomat, retinaminta, vagy az adott egyénre jellemző jellegzetes járás vagy beszéd is, extrémebb példaként pedig a test vagy az arc hőtérképe, vagy akár a fül geometriája is.
A biometrikus adatok fokozott védelmének indokát az adja, hogy egyaránt jelent az egyénre vonatkozó időtálló információt, és jelent kapcsolatot is az egyén és az információ között (pl. DNS-minta), az érintett magánszférájára ezáltal erős hatást gyakorolva.

Biometrikus azonosítás a munkahelyen

A GDPR főszabály szerint tiltja a természetes személyek egyedi azonosítását

Mégis kinek az érdeke? Változások a kamerás megfigyelésben
A biztonsági kamerák üzemeltetőinek kedvező változások jöhetnek a GDPR-ral kapcsolatos hazai jogszabály-harmonizáció eredményeként. A kamerás megfigyelés, mint adatkezelési tevékenység jogalapja az adatkezelő jogos érdeke lesz.
célzó biometrikus adatok kezelését. Az adatkezelési tilalomtól való eltérés megengedhető azonban, ha erről az uniós vagy tagállami jog rendelkezik, és ha arra megfelelő garanciák mellett kerül sor, így például a foglalkoztatási jog és a szociális védelmi jog területén.

A Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása, a GDPR-ral összhangban, meghatározná azokat a kivételes esetköröket, amelyek fennállása esetén a munkáltató a munkavállalók biometrikus adatait kezelheti. A törvényjavaslat szerint erre kizárólag „valamely dologhoz vagy adathoz, elzárt területhez történő jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében kerülhet sor”, amennyiben a jogosulatlan hozzáférés a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy valamely más törvényben védett érdek súlyos vagy tömeges sérelmének veszélyével járna.

A tervezett módosítás példálózó felsorolást is ad arra nézve, hogy mely „törvényben védett érdek” esetén lehet jogszerű a biometrikus adatok kezelése, amennyiben az adatkezelés egyéb feltételei fennállnak.

Így például egyes minősített adatok védelme; lőfegyver/robbanóanyag őrzése; mérgező vagy veszélyes vegyi/biológiai anyagok őrzése; nukleáris anyagok őrzése; különösen nagy, ötvenmillió-egy forint összeget meghaladó vagyoni érték védelme ennek minősülhet.

Ez alapján tehát jogszerű lehet egy kórház, nagy értékű raktárkészlettel, vagy gépparkkal működő cég által bevezetett biometrikus adatkezelés. Mindazonáltal e cégek biometrikus adatkezelése is kizárólag addig tekinthető jogszerűnek, ameddig az valamely dologhoz vagy adathoz, elzárt területhez (pl. raktár, széf, galéria, kórház fertőz osztálya stb.) történő jogosulatlan hozzáférés megakadályozását célozza.

A munkavállalók pontos belépési és kilépési idejének, a belépések gyakoriságának folyamatos megfigyelése nem lehet indokolt,
amennyiben azt más célra, például a munkavállalók teljesítményének értékelésére is használják.

Mit mérlegeljen a munkáltató?

A biometrikus adatok kezelésének jogalapja a munkáltató jogos érdeke (a fenti

A GDPR-t ki sem hevertük, máris itt az újabb adatvédelmi szabály
A magánélet és a digitális adatok védelmét az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) után az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelettel (e-Privacy) is erősítené az Európai Unió. Az új szabályozás az adatvédelem egy speciális területére, az elektronikus kommunikációra összpontosít.
példákból kiindulva az, hogy védeni akarja raktárkészletét, szerverét, festményeit stb.). Vagyis arról elegendő tájékoztatni a munkavállalókat, a munkavállalók hozzájárulása azonban nem szükséges a rendszer bevezetéséhez.

A biometrikus azonosítórendszer alkalmazása esetén azonban a munkáltatónak ún. érdekmérlegelési tesztet kell végeznie, melynek során többek között mérlegelni kell, hogy a biometrikus adatkezelés alkalmazása nem váltható-e ki más, kevésbé drasztikus azonosítási módszerrel, vagy akár a biometrikus azonosító rendszerek között van-e olyan megoldás, mely az egyén magánszférájába kisebb beavatkozással jár.

Végezetül arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy amennyiben az adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelőnek az adatkezelést megelőzően ún. adatvédelmi hatásvizsgálatot is kell végeznie.

A NAIH által korábban közzétett jegyzék szerint ilyen adatkezelési műveletnek minősül, ha munkavállalók egyedi azonosítását célzó biometrikus adatának kezelése a munkavállalók módszeres megfigyelésére irányul (pl. az ujjlenyomat azonosítással ellátott belépőkártya alapján követhető, hogy a munkavállaló mikor, hol található a munkáltató épületében).

 

Véleményvezér

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.
Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat

Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat 

Nem tetszik a spanyoloknak, hogy azt sem lehet tudni, ki fia borja akarja megvenni egyik legnagyobb járműgyártójukat.
Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében

Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében 

Kettészakított társadalom, gyenge demokratikus intézményrendszer.
Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz

Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz 

Nem olcsó a repülés Amerikába.
Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében

Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében 

A régiós versenytársak elhúztak a csúcstechnológiákban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo