Mégis kinek az érdeke? Változások a kamerás megfigyelésben

2019. március 13. szerda - 06:06 / piacesprofit.hu
  •    

A biztonsági kamerák üzemeltetőinek kedvező változások jöhetnek a GDPR-ral kapcsolatos hazai jogszabály-harmonizáció eredményeként. A kamerás megfigyelés, mint adatkezelési tevékenység jogalapja az adatkezelő jogos érdeke lesz.

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a biztonsági kamerák működtetése is személyes adatok kezelésével jár, így ilyen tevékenységet a mindenkori adatvédelmi szabályok megtartása mellett lehet végezni.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Valószínűleg még kevesebben tudják azt, hogy

a jelenlegi szabályozás alapján az adatkezeléshez, azaz a képmásunk kamera általi rögzítéséhez a hozzájárulásunkra van szükség.

E hozzájárulást a kamerával őrzött területre a kihelyezett tájékoztató ellenére történő belépéssel, mint ráutaló magatartással adjuk meg.

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) 2018. május 25-i hatálybalépésével jelentős változás következett be. A hozzájárulás a GDPR szabályai szerint ugyanis bármikor visszavonható, ebben az esetben a személyes adatot (jelen esetben a kép-, illetve hangfelvételt) törölni kell. Mivel ez a gyakorlatban nem kivitelezhető, a vagyonvédelmi törvény jogalapokra tekintettel történő deregulációja vált szükségessé.

A magyar Országgyűlés előtt lévő GDPR jogharmonizációs törvénytervezet rendezni fogja ezt a kérdést,és a módosítás elfogadását követően

a kamerás megfigyelés, mint adatkezelési tevékenység jogalapja az adatkezelő jogos érdeke lesz.

Fontos kiemelni, hogy e jogalap alkalmazása adminisztrációs kötelezettséget is

A GDPR-t ki sem hevertük, máris itt az újabb adatvédelmi szabály
A magánélet és a digitális adatok védelmét az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) után az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelettel (e-Privacy) is erősítené az Európai Unió. Az új szabályozás az adatvédelem egy speciális területére, az elektronikus kommunikációra összpontosít.

ró az adatkezelőre, hiszen a jogi megfeleléshez el kell végeznie az ún. érdekmérlegelési tesztet, melynek eredményéről tájékoztatni kell az érintetteket, és kérésre az érintettek vagy a NAIH rendelkezésére kell tudni bocsátani azt” – tette hozzá dr. Kárpáti Dániel, a Deloitte Legal ügyvédje.

Az érdekmérlegelési teszt több lépésből álló módszer, amely során az érintett személyes adatok védelméhez fűződő jogait ütköztetik az adatkezelő adatkezeléshez fűződő jogi és üzleti érdekeivel és céljaival.

Az adatkezelés kizárólag abban az esetben lesz jogszerű, amennyiben az adatkezeléshez fűződő érdek erősebb, mint a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jog.

További lényeges újdonságok várhatók a felvételek megőrzési idejével kapcsolatban. Jelenleg főszabály szerint 3 munkanapig, speciális esetekben pedig 30 vagy 60 napig lehet megőrizni a kép- és hangfelvételeket. A tapasztalatok szerint a 3 munkanapos megőrzési idő sok esetben nem igazodik az adatkezelők érdekeihez.

A salátatörvény várhatóan hatályon kívül helyezi majd a jelenlegi előírásokat, és a jövőben a felvételek megőrzési idejének meghatározása az adatkezelő belátására lesz bízva. Fontos azonban, hogy minden esetben meg kell tudni indokolni a felvétel megőrzésére meghatározott időtartamot.

 

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek