A Háttér Társaság ügyfele még 2024 decemberében fordult a NAIH-hoz amiatt, hogy a Blikk nyilvánosságra hozta személyes adatait. Az újság honlapján két cikkben foglalkozott az ügyében tartott bírósági tárgyalással, a cikkekben utónevét és halott nevét, monogramját és a nemváltás tényét is említették. A közölt fényképek a képaláírásokkal a hatóság szerint a cikkekben szereplő további információkkal együtt azonosíthatóvá tették az érintettet.

A NAIH megerősítette korábbi álláspontját, miszerint „a nem megváltoztatása, illetve az ezzel kapcsolatba hozható személyes adat a Hatóság álláspontja szerint különleges adatnak minősül még abban az esetben is, ha az anyakönyvi eljárást nem követi orvosi kezelés, műtét.” A NAIH ugyan nem vonta kétségbe a Blikk azon érvelését, hogy a bírósági ügy közérdeklődésre tartott számot, ezért a sajtónak kötelessége volt arról beszámolni, de tudosíthatott volna az eljárásról úgy is, hogy az érintett személyes adatait nem teszi közzé. A Blikk szerint a teljes név helyett a monogram és az utónév használata, valamint az arckép kikockázása elégséges intézkedés volt a beazonosíthatatlanság biztosítására, a NAIH a panaszos érvelését elfogadva ugyanakkor arra jutott, hogy a cikkben közzétett személyes adatok kombinációjából az érintett igenis beazonosítható volt. Beazonosítható személy személyes adatainak közzétételéhez viszont a Blikknek megfelelő jogalapra lett volna szüksége, ez azonban a hibás helyzetértékelése miatt hiányzott: az érintett hiába tiltakozott a fénykép elkészítése ellen, ahogy erre a cikkek is utalnak, ezt egyszerűen figyelmen kívül hagyták. Különleges személyes adatokról lévén szó annak kezeléséhez az érintettnek ráadásul kifejezett hozzájárulását kellett volna adnia.