A mintegy 4,5 éve indult eljárás kereszttüzében a Meta azon személyes adatok kezelésére épülő reklámozási gyakorlata állt, amellyel igyekezett elkerülni, hogy a Facebook és Instagram szolgáltatásai során nyújtott személyre szabott hirdetésekhez a felhasználók hozzájárulását kérje be.
A gazdasági észszerűség világos a megközelítés mögött, hiszen a hirdetésekből bevételt generáló társaság részére előnyösebb, ha valós választási lehetőség nélkül valamennyi felhasználója részére, a szolgáltatása alapvető részeként/feltételeként biztosítja a személyre szabott hirdetéseket, szemben azzal a lehetőséggel, hogy minderről a felhasználók transzparens tájékoztatás mellett maguk dönthetnének. Míg az előbbi esetben 100 százalékos a hirdetési hatékonyság a Meta részére, utóbbi esetben ez már közel sem mondható el, hiszen bőven akadhatnak olyan felhasználók, akik egyszerűen nem tartanak igényt személyre szabott hirdetésekre, vagy nem kívánják személyes adataikat ilyen célokra megosztani.
„A Meta tehát azt az utat választotta, hogy a GDPR hatálybalépésével egyidejűleg általános szerződési feltételeibe integrálva szerződéses jogalapon nyújtotta a felhasználók személyes adatain alapuló és rájuk szabott hirdetéseket, megfosztva a felhasználókat mindazon garanciális biztosítékoktól, amelyekben a GDPR szerinti hozzájárulás alapján részesülhettek volna, kezdve egyáltalán a döntés szabadságától, hogy igényelnek-e személyre szabott hirdetéseket a platformok használata során egészen az ehhez adott hozzájárulásuk visszavonásának lehetőségéig” – összegzi Dr. Kopasz János ügyvéd, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda adatvédelmi szakértője.
