Zöldben élni, városban

A városok világszerte egyre nagyobbak és népesebbek, és ez a folyamat nem is nagyon fog megfordulni. Hogy ne füstokádó, ember- pénz- és földevő szörnyetegek legyenek, hanem fenntartható életterek, azért közösségi és egyéni szinten is tenni kell.

Nehéz számszerűsíteni, hogy mitől lesz az egyik város zöldebb a másiknál. Számít például az autót birtokló lakók vagy a zöld terület aránya, a kerékpár- és a zöldenergia-használat, az újrahasznosítás mértéke és a vízfogyasztás.

Kép:sxc

10 mód a város zöldítésére nehézségi sorrendben
1. A közösségi közlekedés fejlesztése 2. A szabad területek növelése és természeti adottságok kihasználása – ami a lakók életminősége és környezetvédelmi szempontból egyaránt hasznos 3. Hulladékcsökkentés – a felhasznált szemét 75 százaléka elvileg újrahasznosítható 4. Alulról jövő kezdeményezések (például termelői piacok) támogatása 5. Zöldtető építések 6. Városi gazdálkodás – hogy az élelmiszerek ne utazzanak végtelenül sokat a termelőtől az asztalig 7. Az olajfűtés helyett földgáz használata 8. „Okos város” fejlesztések 9. Zöld építészet” – környezetbarát alapanyagok használata, kevesebb fa kivágása az építkezések miatt, a városkép átalakítása 10. Váltás elektromos közlekedési eszközökre Forrás: Best Sociology Programs
Ki a győztes?

Közlekedési szempontból egyértelműen Stockholm nyeri a világversenyt, ahol a lakók 93 százaléka gyalog, tömegközlekedéssel vagy kerékpárral jár dolgozni. Ebben persze szerepe van a kiváló közösségi közlekedési hálózatnak – ahogy New York impozánsan alacsony autóbirtoklási adataiban is –, de a jól használható közbicikli-rendszernek és a „dugóadónak” is. Tehát kell szabályozás, infrastruktúra, de a lakóknak is kell erőfeszítéseket tenniük. A vízhasználatról szóló statisztikákban viszont kifejezetten rosszul szerepel az amúgy meglehetősen tudatos lakókkal büszkélkedő London, a csővezetékek rossz állapota miatt. Energiatudatosságban pedig egyértelműen Vancouver a világelső, ahol a felhasznált energia 90 százaléka megújuló forrásból származik.

Ezeknek az adatoknak a sokszínűsége is mutatja: nehéz egyértelmű győztest hirdetni, különösen, hogy a számokat nem is érdemes önmagában nézni, azokat az adott település társadalmi és fizikai környezetéhez kell viszonyítani. A legzöldebbekre nem a konkrét számok, hanem az ott bevált módszerek és ötletek miatt érdemes figyelni, amelyek sok más, valamilyen szempontból hasonló város számára jelenthetnek követendő példát.

Gazdasági + kulturális + társadalmi

A fenntartható város egyáltalán nem csak „zöld”. Mellette a ma különösen aktuális gazdasági aspektus mellett a kulturális, társadalmi megközelítéseknek is fontos szerepe van. A technológia fejlődése sokat tehet a városok fenntarthatóbbá válása érdekében. Egyre több iparágban játszanak fontos szerepet az úgynevezett „okos technológiák”, amelyek összekapcsolása révén a már meglévő adatokkal és lehetőségekkel hatékonyabb városi szolgáltatásokat és megtakarítást lehetne elérni.

Zöld főváros
2013-ban a francia Nantes viselheti az Európa Zöld Fővárosa címet, amit a környezetbarát városi tér kialakításáért tett erőfeszítések elismeréseként ítélnek oda 2010 óta. Nantes elsősorban ambiciózus közlekedési politikájával vitte el a pálmát. Ez volt az első olyan város Franciaországban, ahol újra megnyitották a régi villamos vonalakat. Napjainkban a városban irigylésre méltó a levegő minősége, és a helyhatóság azt tervezi, hogy 2020-ig további negyedével csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. A 2012-es nyertes spanyolországi Vitoria-Gasteizben a belváros körüli parkoknak hála senki sem él 300 méternél távolabb zöld területtől. Jelentős erőfeszítéseket tettek a vízfelhasználás csökkentéséért is: a cél az, hogy az egy főre jutó napi vízfogyasztás 100 liter alá csökkenjen.
Egy „okos” város nem csupán a környezet szennyezését csökkentheti, de magas színvonalú szolgáltatásaival és azzal, hogy élhető környezetet alakít ki, vonzza a tehetséges fiatalokat, növeli a beruházások számát, élénkíti a gazdasági környezetet, és segítheti új iparágak kifejlődését, hozzájárulva ezzel az életszínvonal növeléséhez. A felgyorsult életvitel ellen tiltakozó „slow” mozgalom a minőségi városi élettereket, kisebb léptéket helyezi a középpontba, mások szerint viszont a városok egészségesebb élettérré tétele fontos.

A lakók szempontjából fenntartható település támogatja az egészséges életmódot, többek között egészséges közösségi színterek és dohányfüstmentes területek létrehozásával, az alkohol- és drogproblémák megoldásáért való határozott fellépéssel, az egészséges táplálkozás lehetővé tételével, az aktív élet elősegítésével, de az erőszak és a balesetek számának csökkentésével is.

Véleményvezér

Drámai fordulat az ukrajnai háborúban

Drámai fordulat az ukrajnai háborúban 

Az ukrajnai háború versenyfutás az idővel.
Úgy vernek minket a lengyelek, mint szódás a lovát

Úgy vernek minket a lengyelek, mint szódás a lovát 

A lengyel valuta árfolyama fenn, a magyar lenn.
Karácsony Gergely szerint Bindzsisztán szervezi mini-Dubajt

Karácsony Gergely szerint Bindzsisztán szervezi mini-Dubajt 

Ez a harc lesz a végső?
A tervezett budapesti mini-Dubaj felhőkarcolója pont egy légifolyosóba esik

A tervezett budapesti mini-Dubaj felhőkarcolója pont egy légifolyosóba esik 

Nem tűnik túl átgondoltnak a mini-Dubaj projekt.
A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott

A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott 

Bindzsisztán működik, ahogy kell.
Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo