Amikor a legizgalmasabb akciójelenetekben – a kiberbetörések során – gépek kommunikálnak egymással, és a képernyők, kijelzők már-már önálló szereplőkké válnak egy folytatásos történetben, tudjuk, megérkeztünk a kiberkorszakba.

Kép:YouTube

A főhős, Elliot figurája telitalálat. Rami Malek remekül alakítja az antiszociális kockafejet, aki a kódokhoz ért, az embereket viszont nem tudja kezelni. Sugdolózó és monoton beszéddel narrálja a történteket, nézése zavartan bambuló, mások tekintetét kerüli. Azonnal értjük, ki ő, és mennyire nem érzi magát otthon sehol. Kéthetente bőg, mert gyötri a magány. Csak az apjával értett szót, aki rákban meghalt, mert egy nagyvállalat eltitkolta, hogy mérgező anyagokkal dolgozik. Elliot morfiumba oltja bánatát, de kiszámolta, napi hány milligrammtól nem lesz függő.

Napközben éppen az apja halálát okozó konglomerátum kiberbiztonsági alvállalkozójánál gürizik, szabadidejében hősködik. Meghekkeli az online gyerekpornó-hálózatot, és névtelen bejelentéssel bemártja tulajdonosát a rendőröknél. A bosszúálló angyal mitikus alakjának modern változata.

Egy nap titokzatos hackercsoport bukkan fel az életében: világforradalmat akarnak, adósságeltörlést kibertámadással. Éppen a szóban forgó konszernnél. Jó dolog ez? A gazdasági rabszolgaság alóli felszabadítást, a javak igazságos újraelosztását jelenti? Vagy a jogrend és a jogi következmények nélküli társadalom anarchiáját?

A történet erős emberi dilemmája, hogy a hekker a mindentudó, mindenütt jelen lévő Isten modernkori megfelelője, mert belelát az emberek üzeneteibe és tranzakcióikba. Még a pszichológusnő életét is kívülről fújja: „Ön szereti az anális pornót. Néha megnéztem önt a webkameráján keresztül, és láttam, hogy sír.” Benső monológjaiban nemcsak néhány fanyar mondattal elemzi ki az embereket, akikkel találkozik, hanem – a rendező bevágja – az illető netes felületeivel, Facebook-képeivel is. Mindenkin átlát egy pillanat alatt. A sok álság, álca, ostobaság, játszma, megcsalás és öncsalás láttán megőrizheti-e optimizmusát? Vajon a mindentudás egyenlő a kiégéssel? Csatlakozik a fogyasztói társadalomhoz vagy lázad ellene? Csalódottan elszigeteli magát az emberi kapcsolatoktól, vagy hiteles személyiségeket keres? Az Y generáció életbe, társadalomba és igazságba vetett hite a tét.

„Valami azt súgja nekem, hogy már utánanéztél” – mondja hekkermentorának (Christian Slater). Válasz: „De én tőled akarom hallani.” Ez is egy megoldás. Titokban kitudakolhatunk mindent, de a szemtől szembe beszélgetések ereje megmarad.

A cselekménybe belecsúszik egy kis junkie-szerelem, egy kis drogos-alvilágos-elrablásos mellékszál is. Ettől sajnos leül az évad közepe, és csak a 7., 8. epizódtól izzanak fel ismét az események, amikor bejön a képbe a kínai hekkerhadsereg, a Dark Army. Tovább élezi a feszültséget és rejtélyességet, hogy Elliot mentálisan nem teljesen egészséges. Pszichiátere köteles jelentést írni róla a bíróságnak.

Nem rossz sorozat ez, bár van benne egy-két túlzás, mint például, hogy Evil Corp.-nak hívják a törvénysértő multit, vagy hogy az antihős kéjgyilkosságot követ el. A történet mérete is kissé szűkös. Talán érdemesebb lett volna több helyszínen, nemzetközi ívvel bonyolítani a cselekményt – mint például a George Clooney-féle Szirianában –, hogy a washingtoni, Wall Street-i érdekek is jobban kidomborodjanak. A sztori az utolsó epizódban növekszik grandiózusabb, epikusabb anyaggá.

Van az évad végén egy alku, amely meghökkentő reveláció arról, hogy a nagyvállalatok hogyan biztosítják be magukat a kihágásaikat támadó kollektív perek ellen. A Mr. Robot elnyerte a Golden Globe-díjat és az SXSW Filmfesztivál közönségdíját, több más trófea mellett. Júliusban kezdődik Amerikában a második évad.