Életünk egyik legfontosabb döntése a megfelelő pálya kiválasztása. Nem csoda, hogy minden második magyar fiatalt érint a kapunyitási pánik. Ez azt jelenti, hogy ódzkodnak meghozni ezt a nagy horderejű döntést, szorongással, félelemmel tölti el őket, ezért segíteni kell nekik. A gyakran kritizált, elkényeztetett, önállótlan nemzedéknek kikiáltott generáció ugyanis nagyon nehéz helyzetben van. - A gyakori gazdasági-társadalmi változások befolyásolják a képzést, a lehetőségeket, nehezítik a felkészülést, minden bizonytalan, élethosszig tartó biztos állásra sem számíthatnak. Ugyanakkor az oktatás sem igazodik a megváltozott elvárásokhoz - mondja Kovács Zsuzsanna, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Pályaválasztási és Pszichológiai Tanácsadó Osztály osztályvezetője. - A felsőoktatási intézmények sokáig nem voltak motiválva a munkáltatókkal való kapcsolatfelvételre, munkakörelemzések készítésére, majd azok alapján a képzések átalakítására, hogy azok a munkaerőpiac valós igényeit elégítsék ki - erősíti meg Szatmáriné Dr. Balogh Mária munka-, pályatanácsadó szakpszichológus is a HR Portál cikkében.
A felsőoktatási reform jóvoltából ráadásul a keretszámok megváltoztak, a legnépszerűbb képzéseken drasztikusan csökkent az államilag támogatott férőhelyek száma, ami szintén ki fog hatni a fiatalok amúgy sem alacsony munkanélküliségére, miképp a tankötelezettség 18-ról 16 évre való csökkentése is. A szakpszichológus szerint nem elégséges a szakmai szerkezetbe belenyúlni, hanem a képzések tartalmi és módszertani megújítására is szükség lenne, hogy azok eredménye jobban illeszkedjen a munkaköri követelményekhez.
A végzős hallgatók pedig mindezt tapasztalva megijednek és megpróbálnak hátrálni, de előbb vagy utóbb muszáj felnőniük - mutat rá a pszichológus.
Ellentmondásos a fiatalok kapcsolata a munka világával: jelen van a kapunyitási pánik
- Ellentmondásos az "y" és a "z" generációk kapcsolata a munka világával. Több jelenség figyelhető meg egyszerre, a korosztály nem egységesen reagál - mutat rá Szatmáriné Dr. Balogh Mária. A fiatalok egyik része szívesen dolgozna az iskola mellett, mert a család nem tudja támogatni és szeretne tapasztalatokat szerezni illetve keresi a lehetőségeket a tanulmányai befejeztével. Ám a gazdasági nehézségekkel küzdő munkaerőpiacon sokkal kisebb az irántuk való igény - ez a diákmunkáknál is tetten érhető - és a vállalatok velük szemben támasztott magas elvárásainak sem könnyű megfelelniük.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2012. május-júliusban a munkanélküliek létszáma 459 ezer fő volt, ami 10,5 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett, és 0,3 százalékponttal csökkent egy év alatt. A munkanélküliek 18 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 28,1 százalékos munkanélküliségi rátája 3,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,8 hónap volt.
A fiatalok döntő része azonban nem akar felnőtté válni, kilépni a munka világába, szembesülni a valósággal, a felelősséget vállalni tetteiért, továbbá nem ambíciózus, nincsenek céljaik, tele vannak bizonytalansággal. Ők azok, akik bele-bele kapnak képzésekbe, elhúzzák a felsőoktatási tanulmányaikat, sodródnak az árral és a végén bepánikolnak. - A kapunyitási pánik a végzés körüli korosztályt érinti. Előfordulhat érettségit követően, vagy akár szakmatanulás végén, sokkal erőteljesebben van azonban jelen a 22-27-30 éves főiskolások, egyetemisták körében.
A bolognai rendszerben pedig egyre gyakrabban fordul elő harmadéveseknél, akik BA-t vagy BSc-t végeznek. Komoly ijedtség alakulhat ki náluk, hiszen ezek a végzettségek még nem igazán piacképesek. Az alapozó képzés után csak a hallgatók harmada tanul Master szakokon, a többieknek viszont sokszor nem elégséges a tudásuk ahhoz, hogy értékes munkahelyeket tudjanak megszerezni - mondja a szakember. Sokkal nehezebb elhelyezkedniük és ezt megélniük. Innen a kapunyitási pánik kifejezés - mutat rá a pszichológus. Szatmáriné dr. Balogh Mária hozzáteszi: a tanulmányok elhúzódása miatt akár 35 éves kor környékén is jelentkezhet a kapunyitási pánik. Ugyanis pár évvel ezelőtt a fiatalok akár 8-10-12 évig is elhúzhatták egyetemi éveiket.
Megváltozott ifjúság: fogyasztók, de még nem felnőttek
Ezen fontos döntések meghozatala, az önállósodás egyre nehezebbé vált az elmúlt 10-15 évben - mutat rá a pszichológus. Ennek hátterében a posztindusztriális társadalom áll, amely a korai fogyasztást, és a kései serdülőkort, felnövést erősíti. Ezt hívják a szociológusok az életidő kettős mozgásának. A mai fiatalokra tehát jellemző, hogy bár korán fogyasztóvá válnak, nehezen kötelezik el magukat, amely a késői teljes állás vállalásában és családalapításban is tetten érhető.
Miként Dr. Kabai Imre ifjúságszociológus, a Zsigmond Király Főiskola tanára mondja, mindként jelenség univerzális gazdasági érdeken nyugszik, amely a posztindusztriális társadalom következménye. Ezen társadalom legfontosabb jellemzője a késleltetés kialakulásához vezető tömeges alulfoglalkoztatottság rendszere. A munkahelyek számának csökkenése pedig arra kényszeríti a fiatalokat, hogy minél később és minél rugalmasabban lépjenek be a munka világába. Mindez a rugalmas munkavállalási formára, az önfoglalkoztatásra ösztönzi a fiatalokat.
Eltűnt a tisztes munka mítosza?
Bár egyes vélemények szerint drasztikusan csökkent a munka társadalmi presztízse, lassan eltűnik a tisztes munka mítosza, az általunk megkérdezett szakemberek nem osztják ezt a nézetet. Sőt, Szatmáriné dr. Balogh Mária szerint épp hogy felértékelődött a hasznos munka értéke a válság nyomán drasztikusan megnövekedett munkanélküliség hatására. És ezt a mai fiatalok is megérzik, vagy azért, mert ilyenkor megrendül a család egzisztenciális biztonsága, vagy azért, mert ők közvetlenül érintettek. Egyre nehezebben tudnak ugyanis elhelyezkedni a fiatalok.
Dr. Kabai Imre megerősíti, hogy a mai fiatalok ("y generáció") a kicsit idősebbekhez képest ("x generáció") lényegesen szkeptikusabbak. A tisztességtelen utat, az ügyeskedést, az összeköttetést felülértékelik az életben való boldogulásnál. Az idősebbek jobban hisznek a vállalkozó szellemben, a becsületben, az erkölcsben, a tudásban, a kemény munkában. Ezek mintha héttérbe szorulnának a mai fiataloknál. Ez is egy következménye az életutakat meghatározó döntések késleltetésének és ennek következtében például a magány elterjedésének - mutat rá a szakember.
Az ifjúságszociológus szerint ezen jelenség hátterében a posztmodern, globalizálódó társadalom általános hatásai húzódnak meg. Ugyanakkor hozzáteszi, találkozott olyan mélyszegénységben élő fiatalokkal, akiknek a mindennapi betevő is komoly fejtörést okoz. A szüleik legsúlyosabb problémája, hogy valaha is valamilyen jövedelem-szerző tevékenységhez jussanak és ugyanezt gondolják gyermekeik jövőjéről is. Szóval: ők is a mai magyar ifjúság - nem elhanyagolható - részét alkotják.
Szatmáriné dr. Balogh Mária szerint a fő kérdés az, hogy a pénz, mint értékhordozó és csereeszköz mit tükröz és mire használja az illető. - A tisztességesen elvégzett, értékteremtő munkáért való ellenértékkel semmi gond nincs, ebből élünk meg - húzza alá. Azt azonban elismeri, miként Kovács Zsuzsanna is, hogy a sikeres, innovatív vállalkozók mellett még mindig lehetnek a korai kapitalizmusra jellemző - ügyeskedők, akik a gyors meggazdagodás reményében nem mindig a tisztességes utat választják. Egyes fiatalok pedig azt gondolhatják, hogy ez a könnyebb, jövedelmezőbb út. Ugyanakkor Kovács Zsuzsanna nem általánosítana a fiatalokra. - A minden évben megrendezésre kerülő Szakma Sztár versenyen profi módon teljesítenek a kinézetre időnként meghökkentő fiatalok. Tehát nagyon sok tisztességesen felkészített fiatal kerül ki a munka világába, akik munkával képzelik el a boldogulásukat - emelte ki Kovács Zsuzsanna.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!
