A kártérítés általános szabálya
Azt az esetet, ha a kárt okozó és a kárt elszenvedő személy között nincs szerződéses kapcsolat, a jog az ún. szerződésen kívül okozott kár kategóriájába sorolja. Leegyszerűsítve a dolgot, ide tartoznak az olyan, más személynek okozott károk, amelyet valaki nem szerződésben vállalt kötelezettsége megszegésével okoz.
A kárt annak kell megtérítenie, aki a kárt okozta. Ez tehát azt jelenti, hogy a kár és a károkozó személy magatartása (tevékenysége, mulasztása) között ok-okozati összefüggésnek kell lennie. A károkozó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Ezt akkor tudja bizonyítani, ha igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható volt. A fenti példából kiindulva, ha a tetőtől letépett cserepek esetén a tulajdonos bizonyítja, hogy a tetőt megfelelően karbantartotta, a cserepek az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályok betartásával kerültek elhelyezésre, akkor mentesül a felelősség alól.
Természetesen nem beszélhetünk kártérítésről abban az esetben, ha a kárt jogszerűen okozták (pl. a károsult beleegyezésével okozták, vagy jogszabály engedélye alapján).
Viharban kidőlt fa okozta károk
A kidőlt fa, letört ágak által okozott károkért rendszerint a fa tulajdonosa felelős. Magánterületen álló fa esetén ez az ingatlan tulajdonosát jelenti, közterületen található fa esetén pedig a gyakorlatban a helyi önkormányzatot, illetve a közútkezelőt. A tulajdonos kötelessége, hogy fáit gondozza, és szükség esetén a veszélyessé vált, elöregedett növényeket eltávolítsa. Amennyiben e kötelezettségének eleget tett, azonban ennek ellenére a vihar kidönti a fát, akkor az esetleges károkért nem felelős, hiszen magatartása nem volt felróható. Megtette, ami általában elvárható a fák gondozásával kapcsolatban, nem kellett többet tennie a kár megelőzése érdekében.
Természetesen az időjárási körülményeknek is jelentősége van, ugyanis a kirívóan erős, a „megszokott” nyári viharoknál jelentősen erősebb szél, amely adott esetben még egészséges, gondozott fákat is letarolt, olyan körülménynek minősülhet, ami akár mentesítheti a tulajdonost a felelősség alól.
Jobb, ha van biztosításunk
A fentiektől eltérő eset persze, ha rendelkezünk biztosítással. Ebben az esetben a biztosító a biztosítási feltételek szerint téríti a kárunkat. Gépjárművek esetén fontos tudni, hogy a kötelező felelősségbiztosítás a viharkárt nem téríti, ehhez cascóval kell rendelkeznünk.
Érdemes figyelni arra, hogy a károsultat kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség terheli. Ha tehát a kárt megfelelően dokumentáltuk (fényképek, videofelvétel stb.), akkor amint van rá mód, kezdjük meg a lehetséges javításokat, ill. a további károk megelőzését. Ellenkező esetben a biztosító arra hivatkozhat, hogy a kár egy részét nem téríti meg, mivel az már amiatt következett be, hogy e kötelességének a károsult nem tett eleget. Tipikus például, hogy a viharban leszaggatott tetőcserepek helyét elfelejtik befedni (pl. fóliával), és egy későbbi esőzés további kárt okoz az épületben, amit a biztosító már nem térít meg.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
