Az 1982 és 1994 között született, azaz az „Y” generációs fiatalok közel kétharmada állítja magáról, hogy nem támaszkodik a szülei anyagi segítségére. Ez a függetlenedés viszont nem egyenlő a szülőkről való teljes leválással, közel felük (44%) ugyanis eredeti otthonában lakik, kiélvezve a mamahotel előnyeit. A 18–35 éves korosztályon belül a saját lakással rendelkezők aránya egyharmad (36%), amit a többség szülői segítséggel tudott megfinanszírozni (63%).
Előbb az anyagi biztonság, aztán a gyerek
A mai fiatalok döntő többségének (82%) még nincs gyereke, ugyanakkor nem igaz rájuk, hogy kevésbé lennének nyitottak erre, mint a korábbi generációk képviselői, 77 százalékuk ugyanis egyértelműen szeretne utódot. Viszont a családalapítás kezdeti időpontja láthatóan kitolódott: a rendszerváltás kori édesanyák átlagos életkora első gyermekük születésekor 23 év volt, a mostani generációknál ez az életesemény 28 éves koruk után jön el. 35 év alatt jelentős többségüknek (82%) még nincs gyermeke. Emögött részben az áll, hogy az anyagiak erősen befolyásolják terveiket: kétharmaduk érzi úgy, hogy hatással van a pénzügyi helyzetük a gyermekvállalás idejére és a gyerekek számára is.
Az Y generációs háztartások jóval kevésbé húzzák meg a nadrágszíjat, mint az idősebbek: mintegy 30 ezer forinttal költenek többet havonta az átlagnál. Kiadásaik nagy része lakásfenntartásra (41 300 Ft) és bevásárlásra (31 400 Ft) megy el. A legkevesebb pénzt ruházkodásra (12 800 Ft) és szórakozásra (10 200 Ft) fordítják, habár utóbbi kettő esetben is az átlagnál jóval magasabb összegben. Ugyan magasak a kiadásaik, de mégis az átlagnál jóval többen tudnak félretenni, és bár jellemzően kisebb pénzösszegekről beszélhetünk, a megtakarítással rendelkezők aránya is magasabb körükben (41%). Anyagi biztonságban akkor éreznék magukat, ha valamivel több, mint egymillió forint lenne a számlájukon, 40 éves korukra a nyugalmas mindennapokat kétmillió, 50-es éveikre pedig hárommillió forint jelentené.
A 18–35 éves korcsport a hitelfelvételi tapasztalatban le van maradva az átlaghoz képest (48% vs. 74%), ugyanakkor a 18–69 éves hiteltörlesztő lakossághoz viszonyítva már kisebb a hátrányuk (37% vs. 41%), míg az elmúlt negyedévre vonatkozóan a lakossági átlaghoz hasonlóan 10 százalékuk állítja magáról, hogy vett fel hitelt. A jelenlegi hitelhasználatban sem térnek el, átlagosan 30 ezer forintot költenek hiteltörlesztésre háztartásonként. Bár a 18–35 éves fiataloknak életkorukból fakadóan kisebb a hitelfelvételi tapasztalatuk, jól látható, hogy a kölcsönökre eszközként, lehetőségként tekintenek, és nem zárkóznak el a külső anyagi segítség igénybevételétől.
