Egyre több munkába járó hagyja otthon az autóját. A cégvezetők közül is sokan tömegközlekednek vagy kerékpároznak. Ez utóbbival nemcsak a dugóban állás idejét takarítják meg, hanem egészségükért is sokat tesznek. Napi félórás kerekezéssel az ülőmunkát végzők is elvégzik az elengedhetetlen testmozgást, és javul az erőnlétük valójában plusz időráfordítás nélkül, a közlekedés ugyanis mindenképpen idő. Ráadásul bárki nyeregbe pattanhat kortól és fizikai állapottól függetlenül, még a térd- és a csípőproblémákkal küszködők számára is tökéletes választás a tekerés: nem terheli az ízületeket, mivel a testsúlynak csak egy része nehezedik a gerincre, ami viszont erősödik a kormányra hajolás mozdulatával.
A hosszas ülés során megmacskásodott izmok megnyúlnak, és a szervezet méregtelenítése is fokozódik azáltal, hogy a kerékpározás gyorsítja és erősíti az emésztést. A jótékony hatás eléréséhez még csak embert próbáló csúcsteljesítményre sincs szükség. Szakértők szerint a gerinctornaként is felfogható rendszeres kerékpározással óránként 250-300 kalóriát lehet elégetni. Az alacsony intenzitású, egyenletes mozgásnak köszönhetően pedig főként a testzsír csökken.
Az új hullám azonban új veszélyeket is felszínre hoz. Mivel mindenki az utakon gurul két vagy négy keréken, motorral vagy lábbal hajtva, ha nem figyelünk eléggé, egy pillanat alatt megtörténik a baj, amelynek következményeit viszont hosszú ideig viselhetjük. A meteorológiai előrejelzések szerint egymást érik a fronthatások, könnyen válunk figyelmetlenné.
Fontos a járművek megfelelő felkészítése is: nem árt, ha szervizben vizsgálják át a kerékpárt, mert a menet közben leeső lánc vagy elromló váltó balesetveszélyes. A kerékpár-tulajdonosoknak azonban nemcsak a balesetektől kell tartaniuk, hanem a lopásoktól is, hiszen minden évben sok kerékpár tűnik el, még ha lelakatolták is. A kerékpárosoknak immár több társaságnál is lehetőségük van arra, hogy baleset-vagy felelősségbiztosítást kössenek, sőt lakásbiztosításon belül is kérhetik a kerékpár biztosítását lopáskárra.
A lakosság 63%-a használ kerékpárt,
38%-uk az őszi–téli időszakban sem mond le a drótszamárról.
Télen-nyáron naponta a lakosság 16%-a kerekezik elsődleges közlekedési eszközként nemcsak a kistelepüléseken, hanem a nagyobb városokban is.
Hazánkban mintegy 6 000 000 kerékpár lehet (forrás: Magyar Kerékpárosklub).
Évente több mint 300 000 utas vált kerékpárjegyet a vasútvonalakra.
A kerékpározók 10%-a használja járművét rendszeresen túrázásra
600 000-es potenciális fogyasztói bázis.
Ha van igazán feltörekvő piac Magyarországon – a sokat emlegetett e-kereskedelem mellett –, akkor az a kerékpárospiac. Habár a drótszamarak használata mindig is óriási népszerűségnek örvendett hazánkban, a nyolcvanas évek végének, illetve a kilencvenes évek elejének autóvásárlási boomja jelentősen visszavetette elsősorban a városi kerékpárhasználatot. Az ezredfordulótól kezdődően azonban a trend megfordult – különös véletlenképpen akkor, amikor a nagy útfelújítási munkálatok szinte törvényszerűen megadugókat okoztak a nagyobb városokban –, és a kerékpárospiac addig soha nem látott fellendülésen ment keresztül.
Ez először az eladott kerékpárok számának emelkedésében volt látható. A kilencvenes évekhez képest 2001 és 2003 között az eladások száma 300 százalékkal, évi 300 ezer darabra nőtt. Az nem tudható, hogy milyen hatással volt a gazdasági válság az eladások számára, de lapunknak nyilatkozó gazdasági szereplők az eladások számának csökkenéséről számoltak be, miközben az eladások értéke nőtt. A kerékpárok átlagéletkora – köszönhetően részben a retrobringák térhódításának – 2–5 évre tehető Budapesten, vidéken 6–8 évre, az eladásokból származó éves forgalom vélhetően meghaladja a kétmilliárd forintot.
A piaci szereplők kilátásai tehát fényesek, még akkor is, ha vállalkozóként az erős versennyel is meg kell küzdeni. – A piacon elérhető húsz-harminc százalékos árrés sok, a szakma iránt kevés elkötelezettséget érző szereplőt vonzott az ágazatba. A webshopok térhódításával szintén meg kell küzdenünk. Sok online kereskedés ugyanis beszerzési áron vagy az alatt kínálja az alkatrészeket – mondja Kamenyiczki Zoltán, a Carbike kerékpár-kereskedés és -szerviz tulajdonosa. Szerinte a legtöbb új belépő nem veszi figyelembe, hogy milyen kockázatokkal jár az értékesítés. Ha megrendelnek egy kerékpárt, akkor azt előre ki kell fizetnie, és ha a vevő eláll az üzlettől, akkor esetleg évekig a nyakán marad a gép.
A szervizelés különösen rossz helyzetben van, évente legfeljebb 4-5 szerelőt képeznek az országban. A vállalkozó úgy látja, fontos lenne a megfelelő minőségbiztosítási szabályozás kidolgozása a kerékpárszervizek számára is. A kerékpárszerelő ugyanis éppúgy az ügyfél életével játszik, ha nem megfelelő munkát végez, mint az autószerelő vagy az orvos. Mégis, ma bárki, bármilyen képesítés nélkül nyithat szervizt.
