Az aranyszínű sárgaság fitoplazma (grapevine flavescence dorée phytoplasma, phytoplasma vitis) a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója, amely Európa számos országában már megtelepedett. A fertőzés miatt a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet - hívja fel a figyelmet a tárca.
A kór ellen jelenleg nincs megfelelő növényvédőszeres kezelés, csak az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca gyérítésére van lehetőség. Ahol ez nem hoz megoldást, ott a szőlőtőkék 80-100 százaléka megfertőződhet a fitoplazmával, a fogékony fajták növényei pedig néhány év alatt ki is pusztulhatnak.
A VM közleményében kiemelte: a Magyarországon most felbukkant kórokozó az Európai Unió karantén károsítói között szerepel, észlelésekor azt a törvény szerint kötelező bejelenteni.
A fertőzés kimutatásakor a továbbterjedés megakadályozása érdekében a hatóság haladéktalanul növény-egészségügyi zárlatot rendel el, és kezdeményezi a fertőzött növények megsemmisítését. Egyúttal a kórokozó terjedésének megakadályozása érdekében a növény-egészségügyi hatóság intézkedik.
A minisztérium azt kéri, hogy akinek gyanúja van a szőlő aranyszínű sárgaság jelenlétére, azonnal értesítse az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát.
Új kártevők inváziója várható
Az éghajlatváltozás elősegíti a mezőgazdasági termények kártevőinek és betegségeinek elszaporodását az egész világon. Az Essexi és az Oxfordi Egyetem kutatói azt fedezték fel, hogy a kártevők évente három kilométert haladnak előre.
A kutatók szerint a kártevők az Északi- és a Déli-sark felé tartva olyan területeken telepednek meg, amelyek eddig túl hidegek lettek volna számukra. Friss becslések szerint a világ mezőgazdasági termelésének 10-16 százalékát pusztítják el kártevők vagy fertőzések. A tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy a globális felmelegedéssel a helyzet romolhat.
Mindegyik kártevő más ütemben terjedt, egyes lepkék és rovarok gyorsabban, évente 20 kilométeres sebességgel, miközben egyes baktériumok nem mozdultak a területükről. Általában azonban a kártevők 1960 óta évente 3 kilométerrel terjedtek tovább.
"Azt tapasztaltuk, hogy az Egyenlítőtől kifelé, a sarkkörök irányában növekszik a kártevők által meghódított terület. Országról országra terjedésük elsősorban a terménykereskedelem számlájára írható. Ezek az élőlények azonban csak olyan helyeken képesek megtelepedni, ahol a körülmények kedvezőek számukra" - magyarázta Dan Bebber, az Exeteri Egyetem munkatársa.
A kutatók úgy vélik, a kártevők a magasabb hőmérséklet, vagyis a globális felmelegedés miatt tudtak hidegebb vidékeken is elszaporodni. "A kolorádóbogár vagy krumplibogár jó példa erre. Úgy tűnik, a melegedés miatt vonulhattak be a Skandináv-félszigetre. Finnországban és Norvégiában a hideg telek eddig visszaverték a támadásaikat" - hangsúlyozta Bebber.
A probléma teljes nagyságának felméréséhez azonban a kutatóknak több adatra lenne szükségük arról, honnan erednek és hová tartanak a kórokozók és a fertőzések. "Meg kell védenünk a határainkat, karanténba kell zárnunk a fertőzött növényeket, hogy kevesebb kerüljön belőlük a mezőgazdaságunkba" - fűzte hozzá Bebber.
