A valóban szokatlanul hideg és csapadékos tavasz, a hosszabban kitartó tél nem a következő jégkorszak előhírnöke, bár jelenleg a Nap viszonylag gyengébb aktivitása figyelhető meg, ami elméletileg a Föld klímájának lehűléséhez is vezethetne. A klímaváltozás miatt tapasztalható hideg tavasz azonban már most komoly károkat okozott a mezőgazdaságban és a turizmusban, a továbbiakban pedig árvíz és belvíz egyaránt sújt majd minket. Kutatók figyelmeztetnek: fel kell készülnünk arra, hogy az ilyen szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak lesznek a világon és a Kárpát-medencében.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A húsvét sem hozta meg a sokak által várt enyhébb időt, habár vasárnap több helyütt is mértek 17 Celsius fokot az országban, főként a Dunántúlon jelentősen elmaradt a hőmérséklet az évszaknak megfelelő átlagtól. Bánkúton nyolcvan centiméteres hó várta a síelőket, ami április elején igencsak szokatlannak mondható, míg az eplényi síközpontban a nagy mennyiségű csapadék miatt vasárnap le kellett zárni a pályákat. Március közepén példátlan hóvihar sújtotta Európát, amelynek kellemetlen hatásait Magyarországon is ezrek szenvedték meg a behavazott autópályákon, az áram nélkül maradt, világtól elzárt településeken.
Még nem kell felkészülnünk a tartós hidegre - Kép: SXC
Habár a lehűlés a tavasz elején nem szokatlan – tavaly áprilisban is havazott még húsvétkor – a tartósan átlag alatti napi középhőmérsékleti viszonyok és a rendkívül sok csapadék (egyes területeken az átlagos mennyiség három-négyszerese) igazán nem mindennapos tavaszt jelentenek a Kárpát-medencében. A sajtóorgánumokban már az új jégkorszakot harangozták be, a Nap csökkenő aktivitásával magyarázva a rendkívüli időjárást, azonban ez a feltevés nem állja meg a helyét. „A jelenlegi időjárás nem a Nap kisebb aktivitásának a következménye, hanem inkább egy kis kihágás” – mondta Werner Curdt napkutató, a Katlenburg-Lindauban lévő Max Planck Intézet munkatársa. Az északi félteke más régióiban, például Szibériában, jelenleg melegebb van, mint az évszakban megszokott.
„Alapvetően van összefüggés a Nap aktivitása és a Föld klímája között, ebben semmi kétség nincs. Ha a Nap aktív, sok a látható napfolt. Ezeknek a napfoltoknak a hiánya a gyenge vagy hiányzó aktivitás jele” – fejtette ki a szakértő. Jó példa erre a 17. század második felében tapasztalt úgynevezett kis jégkorszak. 1650 és 1700 között szinte egyáltalán nem voltak napfoltok, ezzel egyidejűleg pedig nagyon hideg volt a Földön.
A pontos összefüggés azonban egyelőre nincs tisztázva, a jelenlegi elméletek vitatottak. Curdt abból indul ki, hogy a nagyobb Nap-aktivitással jellemzett időkben több röntgen- és ultraibolya fény jut a Földre, ami csökkenti az atmoszféra áteresztő képességét. Ennek következtében van melegebb. Jelenleg viszonylag kisebb a Nap aktivitása. „Nem gondolom azonban, hogy ez a klímára is hatással van. Csak akkor hat ki rá, ha a csökkent aktivitás kitart évtizedekig” – hangsúlyozta a napkutató.
Mennyire rosszak az időjósok előrejelzései?
A Föld atmoszférájában lévő molekulák mennyisége igen nagy számot jelent: 1 és mellé 44 darab nullát. Minden egyes részecske mozgása befolyással van az időjárásra. Mivel az nem-lineáris rendszer, ráadásul dinamikus is, vagyis jelenlegi viselkedése befolyásolja a jövőbeli viselkedését, következő állapotainak megjóslása nem éppen egyszerű. Ez persze közhely. De vajon hogyan veszik fel a harcot e bizonytalansági tényező ellen a meteorológusok? Amerikában szuper-komputerrel és szakmai rutinnal.
Más kutatók a sarkvidéki jégolvadással magyarázzák a rendkívüli hideget: eszerint az Arktisz jegének visszahúzódása miatt szabaddá vált nagy tengerfelületek új módon befolyásolják időjárásunkat. A 2012-ben rekordot jelentően kis méretűre összehúzódott jégmezők miatt ugyanis megerősödtek az északi félteke klímáját befolyásoló „jet-stream” szelek, amelyek sarkvidéki hideget hoznak a légkör magasabb rétegeibe. A kutatók ezzel magyarázták például a március közepén tapasztalt hóvihart is.
A tény az azonban, hogy az időjárásunk mind szélsőségesebbé válik. A Piac&Profit által 2010-ben megrendezett első Fenntarthatósági Csúcson például Horváth Levente, az MTA-BCE kutatásvezetője már akkor a csapadékeloszlásban végbemenő változásokra figyelmeztetett. Az MTA kutatásvezetője szerint az elmúlt időszakban megnövekedtek és intenzívebbé váltak a szélsőséges időjárási események – amire a legjobb példa, hogy új esőfajtákat vagyunk kénytelenek megismerni: ilyen a Magyarországon is mély nyomokat hagyott 2006-os augusztus 20-i viharos időjárás, ahol a „rain bomb", azaz esőbomba zúdult a tűzijáték nézőire. Hasonlóan plasztikus példának bizonyul az Ajka környéki időjárás elemzése: 1971 és 2000 között az első félévben átlagosan mintegy 356 milliméter csapadék hullott, miközben 2010 június 30-ig 590 (!) milliméter.
Nem csak eső, hőség is lesz
Az elmúlt két évtizedben egyre melegebbek, és egyre hosszabbak lettek a magyarországi hőséghullámok. Ez a tendencia várhatóan a következő évtizedekben is folytatódik, s az évszázad végére már nem csak nyáron lehetnek a tavaly nyárihoz hasonló hőséghullámok – közölték az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársai még 2012 augusztusában.
Krüzselyi Ilona, az OMSZ éghajlati osztályának munkatársa szerint amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, az “hőhullámos” napnak számít. Ezek számának jövőben várható tendenciájára az Országos Meteorológiai Szolgálat két regionális klímamodelljének eredményei alapján adnak becsléseket, illetve ezek együttes alkalmazásával reprezentálják a bizonytalanságot. A két modell szerint a “hőhullámos” napok éves száma a referencia-időszaknak számító 1961-1990 átlagértékeihez képest a század közepére (2021-2050) várhatóan országos átlagban 8-24 nappal növekedni fog. Ez a növekedés azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években nem lesznek az átlagnál hűvösebb nyarak – a természetes változékonyság – továbbra is az éghajlatunk jellemzője marad – emelte ki.
Mindeközben viszont a melegedéssel nemcsak a nyarak, de a többi évszak átlaghőmérséklete is emelkedni fog, különösen az évszázad végi 2071-2100 időszakra, amikor a hőhullámok valószínűsíthetően már nemcsak a nyári időszakra korlátozódnak – mondta Krüzselyi Ilona.
Nagy Andrea, az OMSZ éghajlati osztályának másik munkatársa szintén még tavaly augusztusban azt közölte: hőségperiódusok régebben is voltak, de az utóbbi két évtizedben rendszeressé vált az előfordulásuk. Az OMSZ klimatológiai adatbázisában tárolt idősorokon végzett elemzések szerint a nyári középhőmérséklet emelkedett a leginkább a múlt század eleje óta, s ez a gyakoribb “hőhullámokban” is megnyilvánul. A múlt század elejétől tekintve évente átlagosan 5 nappal több “hőhullámos napot” tapasztalunk Magyarországon. A vizsgálatok során megfigyelték: a legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát a 19. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben viszont rendszeressé váltak. Ráadásul nemcsak a hőmérsékletek emelkedtek, hanem a hőséghullámok hossza is.
Károkat okoz a hideg és a sok csapadék
Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Tolna megyében is jelentős károkat okozott, és főként a csonthéjasgyümölcs-ültetvényeket károsította a március közepi fagy, és hátráltatja az őszi vetésű szántóföldi növények fejlődését is az utóbbi hetek zord időjárása. Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke az MTI-nek elmondta: a hideg márciusi időjárás a kajszi- és az őszibarack-ültetvényeket károsította több helyen, a legnagyobb kárt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gönc környékén szenvedték a gyümölcsösök. Hozzátette: a cseresznye-, az alma-, a körte-ültetvények esetében kedvezőbb a helyzet, itt nem voltak jelentősebb károk. Az elnök szerint azonban a magyar termesztésű gyümölcsöknél ellátási gondokkal nem kell majd számolni. A fűtött hajtatásos termesztés esetében jelenleg a fényhiány jelent gondot a növényeknél. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a március közepi mínusz 10 és mínusz 17 fok közötti fagy a gazdák jelzései alapján kárt okozott, ennek mértéke azonban még nem állapítható meg pontosan - közölte Berta Béla, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője. Hozzátette: a fagykár mértékét biztosan csak a virágzás és terméskötődés után lehet megállapítani. A fagykár dél-borsodi térségben elsősorban a csonthéjas gyümölcsöket - a kajszit, őszibarackot, meggyet, cseresznyét, szilvát - sújtotta, de az alma-, a körte- és a dióültetvényeket is károsította. A szőlő még nyugalmi állapotban van, így fagykár a rügyeket nem érte. Bács-Kiskun megyében sem lehet még pontosan felmérni, mekkora kárt okozott az elmúlt hetek időjárása a térségi szőlőültetvényeken és egyéb növényekben - hangsúlyozták az MTI által megkérdezett szőlészek és mezőgazdászok. Ilyen szélsőséges időjárásra még nem volt példa, hogy az év 10 hetében a szőlő nedvkeringésének megindulásával egy időben mínusz 11 Celsius fok alá csökkent a hőmérséklet Bács-Kiskun megye egyes területein - mondta Szőke Sándor, a Duna Borrégió Szőlészeti és Borászati Egyesületének az elnöke. A korai fajtáknál - Irsai Olivér, Csabagyöngye - bizonyosan elindult a nedvkeringés, ezért ezeknél a fagy miatti károsodás valószínű. A kiskunhalasi borász szerint nagyon fontos a talajszerkezet, mert kötöttebb talajon - ahol nehezebben fagy át a felső réteg - kevésbé éri kár a szőlőt. A borászok tapasztalata szerint májusban, a fakadásnál lehet majd következtetni arra, hogy mekkora a tényleges veszteség. Szőke Sándor azt várja, hogy az idei termés a kiemelkedően jó 2011-es évinek a 60-70 százalékát fogja csak elérni. Domján Gergely, a megyei agrárkamara elnöke arról számolt be, hogy a szántóföldi növénytermesztésben a fagy és a hó még nem okozott kárt. Gondot az okoz, hogy áprilisban majd meg kell kezdeni a tavaszi vetéseket, amely heteket csúszhat, mivel a későn jött csapadék miatt nehezen lehet az átázott földeken dolgozni. Az almatermésű gyümölcsöknél nem lehet nagymértékű a fagy miatti károkozás, a csonthéjasoknál viszont a korai érésű és érzékeny kajszibarack-ültetvények egyes helyein 60-70 százalékos is lehet a kár. A Tolna megyei Kisvejkén is jelentős fagykár érte március közepén a Danubia-Frucht Szövetkezet 450 hektáros kajsziültetvényét - mondta Szénási Tibor, a szövetkezet elnöke az MTI-nek. Az ültetvények fajtától és fekvéstől függően szenvedtek kárt - tette hozzá. A március 17-én mért mínusz 10 Celsius fokos hőmérséklet 170-180 méteres magasságon 50 százalékban károsította a rügyeket, az ennél magasabban fekvő területeken a kár 50 százalék alatt maradt, de az érzékenyebb fajták ezen a magasságon is teljesen elfagytak. Ezek közé tartozik a Ceglédi bíbor, amely valószínűleg egyáltalán nem hoz termést. Elmondta, virágzás után lehet termésbecsléseket tenni, amely alapján kiszámítható a kár összege. Zászlós Tibor, az új Nemzeti Agrárkamara mezőgazdaságért felelős alelnöke, a Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója elmondta: az utóbbi hetek rendkívüli időjárása nem kedvezett az őszi vetésű szántóföldi növények fejlődésének. A szakember közölte: a repce ugyan jól telelt, de a növény vegetációja már több helyen március elején megindult az országban, így az extrém időjárási körülmények károsíthatták a hajtáscsúcsokat, de ezt csak akkor lehet megállapítani, ha a hó teljesen elolvadt. Az őszi vetésű kalászosok jól teleltek, de a fagyok ezekben a növényekben is kárt tehettek, bár a hótakaró védte a vetéseket, viszont a szél több helyen a táblákról elhordta a havat, és emiatt károsodhattak a vetések. Emellett a hóolvadás és a várható nagy csapadékmennyiség az úgynevezett víznyomásos területeken okozhat gondot a későbbiekben, ezért a vízelvezetés megoldásának fontosságára hívta fel a gazdálkodók figyelmét Zászlós Tibor. Hozzátette: a mostoha időjárási körülmények miatt a tavaszi munkák várhatóan összetorlódnak, így csak napok maradnak egyes, például a tavaszi vetésű növények elvetésére. Példaként említette a cukorrépát, amely tavaly ebben az időszakban már három-négy leveles állapotú volt.
