Már egy nagy globális bank is aggódik: kezdünk kifogyni a Föld erőforrásaiból

2018. augusztus 18. szombat - 10:00 / Kriston László
  •    

1,7 Földre lenne szükségünk, hogy fogyasztásunk jelenlegi szintjén fedezni tudjuk igényeinket ökológiai erőforrásokkal, azok károsítása nélkül. 1970-ben még csak 2 nappal léptük túl a Föld kapacitását. A klímaváltozás negatív hatásaihoz való alkalmazkodás kerül majd a cégek és a kormányok programterveinek élére.

Ahogy nő a globális népesség, úgy tolódik mind előbbre a globális túllövés napja, amikor feléljük a Föld által nyújtott erőforrásokat, s az év hátralévő részében már úgy használjuk az ökoszisztémák szolgáltatásait, hogy azok nem képesek egy éven belül regenerálni magukat, hosszan fennálló -bizonyos esetekben nyilvánvalóan maradandó, regenerálhatatlan- kárt okozva fogyasztói viselkedésünkkel.

1970-ben még csak 2 nappal léptük túl a Föld kapacitását. Ma már 5 hónappal.

Idén augusztus 1-én következett be a “túllövés” napja, legalábbis a Global Footprint Network (GFN) kalkulációja szerint, mely az ökolábnyomot övező tudatosság terjesztését tűzte ki célul évekkel ezelőtt. A non-profit szervezet beleszámítja az erőforrásokba -többek között- a vizet, a természetes rostokat (például gyapot), az élelmiszernövényeket, a termőföldek tápanyagtartalmát és sok minden mást.

Ez az augusztus 1-ei fordulópont vagy átbillenés azt jelenti, hogy az év első 7 hónapjában feléltük az erőforrásainkat, vagyis az emberiségnek 1,7 bolygó tudná kielégíteni a 365 napra terjedő igényeit sérülés, hosszútávú negatív externáliák képződése nélkül.

Eladósítjuk magunkat

Országokra lebontva ez úgy néz ki, hogy az USA-nak például a természeti erőforrásai ötszörösére lenne szüksége, hogy el tudja látni magát. Ausztráliánál ez az arány 4,1, Dél-Koreánál 3,5, Oroszországnál 3,3, Németországnál 3, Svájcnál 2,9, Angliánál 2,9, Franciaországnál 2,8, Japánnál 2,8, Olaszországnál 2,6, Spanyolországnál 2,3, Kínánál 2,2, Brazíliánál 1,8, Indiánál 0,7.

Az ökoszisztémák tönkretételére mindenki tud példákat mondani. Ilyen az illegális erdőirtás, sivatagosodás, az ivóvízkészletek kiapadása, a halállomány túlhalászása, tömeges fajpusztulás, a biodiverzitás csökkenése, a méhpopuláció összeomlása.

Átalakítja a klímánkat a felmelegedés - Kép: Pixabay

Átalakítja klímánkat a felmelegedés – Kép: Pixabay

“Piramisjátékot űzünk a bolygónkkal”, mondta Mathis Wackernagel, a GFN vezérigazgatója a Huffington Postnak. “Egyelőre még működik a dolog, de ahogy egyre mélyebbre ássuk magunkat az adósságban, össze fog omlani az egész.” Wackernagel biztos abban, hogy előbb-utóbb képesek leszünk változtatni. A kérdés az, hogy egy katasztrofális összeomlás miatt, tehát külső erő folytán kényszerülünk-e magatartásunk és fogyasztásunk megváltoztatására vagy saját akaratunkból.

Rendszerszintű bajok a gazdaságban és ökoszisztémában

Megoldási lehetőségekkel tele a padlás. A GFN csak néhányat említ: autóhasználatunk felére csökkentése tömegközlekedés igénybe vételével, a húsfogyasztás visszaszorítása étrendünkben, komposztálás, energiahatékony lakásban élés stb.

De a probléma nem csak az egyéni fogyasztásunkról szól, rendszerszintű bajok vannak, hangsúlyozta Michael O’Heaney, a The Story of Stuff nevű környezetvédelmi kapmány igazgatója. A nagyvállalatok termelhetnének környezetkímélőbben, a kormányok erősebben hozhatnák pozícióba a megújuló energiákat, ahelyett, hogy a fosszilis energiahordozókat részesítenék ártámogatásban, amivel csak a status quót erősítik.

A szélsőséges időjárási események gyakoribbakká válnak. Kaliforniában négy éven át tartott a szárazság, ezért krónikus vízhiány alakult ki és erdőtüzek pusztítottak, Európában most tombol a kánikula, az egyre melegebb tengerekből mind több energiát szedő hurrikánok egyre erősebbek és sűrűbben alakulnak ki, de ugyanez igaz az áradásokra, s közben a globális hőmérséklet átlaga pedig évtizedenként 0,17 Celsius-fokkal emelkedik, a sarkköri jégtakarók olvadnak, a tengerszint is emelkedik.

Otthonunk, a Föld (fotó: freeimages.com)

Otthonunk, a Föld
(fotó: freeimages.com)

“Ahogy a tudósok azon munkálkodnak, hogy konkrét események okait vizsgálják, az általános konszenzus az, hogy a klímaváltozás gyakoribbá teszi az előfordulásukat és súlyosbítja ezeket az eseményeket”, fogalmazott az HSBC.

A legújabb kutatások már azt vetik előre, hogy 2100-ra akár 15 százalékkal is melegebbek lehetnek a globális hőmérsékletek, mint amivel a párizsi klímaegyezmény tudományos alapját létrehozó ENSZ-intézmény, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) előállt, mint legdrasztikusabb jóslattal. Vagyis a “legrosszabb szcenárión” is túllőhetünk.

Kalkulált klímakockázatok

Az augusztus 1-i túllövés kapcsán a globális kiterjedtségű, angliai székhelyű bank, az HSBC egy befektetőknek és klienseinek eljuttatott elemzésben leszögezte, hogy a szélsőséges időjárási jelenségeknek gazdasági és társadalmi költségeik vannak. Károkat, negatív externáliákat okoznak, az elhárítás, a helyreállítás mind költséggel jár.

A bank szerint “ezek az adatok és események azt mutatják, hogy sok vállalkozás és kormány sem a klímaváltozás hatásaira nincs kellőképpen felkészülve, sem a természeti erőforrásokat nem használja hatékonyan”.

Ebből az következik a bank elemzése szerint, hogy a klímaváltozás negatív hatásaihoz való “adaptálódás” előrébb fog kerülni a kormányok és a cégek programjában, célkitűzéseiben, s “erősebben fogunk fókuszálni a társadalmi következményekre”, legyen szó akár a sivatagos országokból távozó klímamenekültekről, az árvizek által hontalanná vált emberekről, vagy a tengerszintemelkedés miatt elköltöző polgárokról.

Sok óriáscég és befektetési alap elkezdte a klímakockázatokat bekalkulálni üzleti döntéseibe a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait az üzletvitelre. Ezt a mozgalmat Michael Bloomberg karolta fel és hozta be a köztudatba. Elindult a 2030-as (jósolt, prognosztizált) karbonárfolyammal módosított tőzsdeindex is.

Meddig ér a takarója

Magyarország, mint a nyugati világ része, nem tartozik a kisfogyasztók közé. A magyar lakosság június 20-án élte fel a neki kiszabott erőforrásokat, vagyis az év 171. napján, a többin már az ökoszisztémák és a biológiai sokszínűség károsításával vesszük el a természeti környezetből azokat az erőforrásokat, amikkel kielégítjük a fizikai igényeinket.

Lássuk, mely napokon élik fel éves ökokeretüket a világ országai egy globális átlag alapján. A korai időpont sokuknál azzal van összefüggésben, hogy korlátolt saját erőforrásuk van (szigetországok vagy sivatagos országok esetében).

Természetesen a nagy kiterjedésű, nagy gazdasági erejű országoknál (például USA, Oroszország) nem erről van szó, hanem a túlzott fogyasztásról.

  • Február 9. Katar. Február 19. Luxemburg
  • Március 4. Egyesült Arab Emírségek. Március 6. Mongólia. Március 12. Bahrain. Március 15. USA. Március 18. Kanada. Március 22. Kuvait. Március 28. Dánia. Március 30. Észtország. Március 31. Ausztrália
  • Április 1. Bermuda. Április 2. Belgium, Trinidad és Tobago. Április 4. Svédország. Április 6. Aruba. Április 8. Oman. Április 11. Finnország. Április 12. Norvégia. Április 13. Szaúd-Arábia. Április 14. Cook-szigetek, Hollandia. Április 15. Ausztria, Szingapúr. Április 16. Kiribati, Koreai Köztársaság, Kazahsztán, Litvánia. Április 18. Mikronézia. Április 20. Lettország, Cseh Köztársaság. Április 21. Oroszország, Türkmenisztán, Brunei. Április 23. Kajmán-szigetek, Réunion. Április 29. Belize
  • Május 2. Németország. Május 5. Franciaország. Május 6. Málta. Május 7. Svájc. Május 8. Bahama-szigetek, Anglia. Május 10. Japán. Május 11. Írország, Fehéroroszország. Május 12. Izrael, Szlovénia. Május 13. Bhután, Montserrat. Május 18. Martinique. Május 19. Lengyelország, Malajzia. Május 22. Líbia. Május 23. Görögország. Május 24. Olaszország. Május 27. Szlovénia, Antigue és Barbuda. Május 29. Guadeloupe. Május 30: Francia-Polinézia.
  • Június 2. Chile. Június 7. Fidzsi-szigetek. Június 11. Spanyolország, Vanuatu. Június 15. Kína. Június 16. Argentína, Portugália. Június 17. Paraguay. Június 18: Suriname. Június 19. Horvátország. Június 20. Magyarország. Június 22. Barbados. Június 25: Mauritius. Június 29. Montenegro, Dél-Afrikai Köztársaság. Június 30. Irán
  • Július 3. Libanon. Július 4. Ciprus. Július 5. Tonga. Július 6. Bosznia-Hercegovina. Július 7. Venezuela. Július 11. Törökország. Július 13. Bulgária. Július 17. Grenada. Július 19. Macedónia, Brazília, Bolívia. Július 23. Egyenlítői-Guinea. Július 25. Uruguay. Július 27. Ukrajna. Július 29. Dzsibuti. Július 30. Szerbia.
  • Augusztus 2. Korei Népköztársaság, Guyana. Augusztus 8. Románia. Augusztus 15. Gabon. Augusztus 25. Francia Guyana. Augusztus 29. Mexikó. Augusztus 31. Botswana, Dominikai Köztársaság.
  • Szeptember 2. Costa Rica. Szeptember 4. Thaiföld. Szeptember 8. Algéria. Szeptember 14. Szváziföld. Szeptember 15. Szamoa. Szeptember 22. Panama. Szeptember 24. Mauritánia. Szeptember 25. Peru.
  • Október 10. Tunézia, Üzbegisztán, Azerbajdzsán. Október 14. Albánia. Október 15. Jordánia. Október 22. Namíbia. Október 25. Irak. Október 27. Saint Lucia. Október 28: Ecuador. November 1. Örményország. November 4. El Salvador. November 6. Egyiptom. November 10. Ghána. November 15: Moldova. November 17. Colombia. November 19. Kuba. November 20. Grúzia. November 29. Pápua Új-Guinea. November 30. Guatemala. December 10. São Tomé és Príncipe. December 11. Laosz. December 13. Jamaika. December 16. Nigéria. December 17. Kirgisztán, Marokkó. December 21. Vietnam.

(Huffington Post, Business Insider, overshootday.org)

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor