Az enyhe telek kellemesnek tűnnek az európai emberek szemében, ám ez nagyon csalóka. A globális klímaváltozás már évi 160 ezer ember életét követeli, és erős növekedési ütemet mutat az élelmiszer- és ivóvízhiány miatt is.

Miközben a kormányok, a nemzetközi szervezetek elsőrendű feladata a károsanyag-kibocsátás csökkentése, ezzel a további felmelegedés megakadályozása, elsőrendűen fontos, hogy a nemzetgazdaságokat felkészítsék arra, hogy megbirkózzanak az új kihívásokkal. A vállalkozások sem csak elszenvedői e kihívásoknak, hanem aktívan törekedniük kell arra, hogy lehetőségeik szerint alkalmazkodjanak az új helyzethez, olyan új szolgáltatásokat, termékeket kínálva, amelyekre a piacnak az új helyzetben, mégpedig fokozottan, szüksége van.

A zöld a zöldet vonzza

A célszerű első lépés mindenesetre a saját helyzet felmérése: hogyan tudja a cég megelőzni, elhárítani az energia-, a vízárak, a közlekedési költségek további várható emelkedését. A tény, hogy vállalkozásunk tudatosan zöldként jelenik meg a nyilvánosságban, érdemi segítséget nyújthat hasonló törekvésű ügyfelek megnyerésében és általában szolgáltatásunk, termékünk értékesítésében.

Napjaink gazdaságában, amikor egyre jobban előtérbe kerülnek a zöld szempontok, a kisebb vállalatok számára a Kárpát-medencében is növekvő lehetőségek nyílnak a nemzetközi együttműködésben, a zöld piacon való megjelenésben. Az unió vállalkozásainak 99,8 százaléka kkv, itt dolgozik az alkalmazottaknak több mint kétharmada. Miközben egyetlen kkv környezetvédelmi intézkedéseinek hatása viszonylag szerény, összesített hatásuk annál jelentősebb.

S kapható támogatás is: az uniónak egy sor olyan programja van, amelyek kifejezetten a környezetvédelem területén működő kkv-k tevékenységét segítik.

A rendkívüli események miatti gazdasági károk zömét a klímaváltozás okozza. Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai a gazdaság egészét átjárják – állapítja meg az Európai Bizottság felkérésére született tanulmány. Az elemzés szerint a globális felmelegedés hátrányosan érinti az energiafelhasználást, a vízgazdálkodást, a mezőgazdaságot, az egészségügyet, az infrastruktúrát, az idegenforgalmat, a partvédelmet, de még a társadalmi magatartásformákat is.

Akár már egy Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés is képes szélsőséges hatások kiváltására. Ha a melegedés három Celsius-fok alatt van, az eltolódásnak már akkor is a kedvezőtlen piaci hatásai kerülnek túlsúlyba, ennél nagyobb hőmérséklet-emelkedésnél azonban a megszokott természeti folyamatok a világ számos pontján megszakadnak, leállnak – egyelőre beláthatatlan gazdasági következményekkel.

Egész régiók tűnhetnek el

Az éghajlat melegedéséből adódó, várható veszteségeket egy uniós felmérés azt összességében 74 trillió euróra becsüli. A tengerszint-emelkedés azzal fenyeget, hogy teljes közösségeket szorít ki a tengerparti övezetekből, lerombolja vagyonukat, súlyosan szétzilálva a szomszédos régiókat és a pénzügyi szektort is. A szegényebb országok lesznek az első érintettjei az időjárás-változásnak, de az ellátási láncra gyakorolt befolyás visszahat a gazdagabb országokra is. A szárazság és vízhiány problémákhoz vezet a mezőgazdaságban, a vízi energiában és végezetül a források területén konfliktusba torkollik. Európában, ahol a felmelegedés gyorsabb, mint másutt, az árvizesedés máris nagy károkat okoz, és mindez romló tendenciát mutat.

Európa sebezhetősége számokban

Európa 40 százalékkal gyorsabban melegszik, mint az egész világ, földrészünkön a negatív hatás délen és keleten lesz a legnagyobb. Sokkal nagyobb terület veszíti el vonzerejét, mint nyer a klímaváltozásból. Sevilla például túl forróvá válhat 2020-ra ahhoz, hogy komfortosan lehessen ott élni. Tradicionális tevékenységek, mint a bortermelés Franciaországban és Spanyolországban, nem lesznek már működőképesek

• A 2003-as hőhullám következtében a gabonatermés 30-40 százalékban megsemmisült, 4-5 millió csirke pusztult el Franciaországban.
• A rossz aratási eredmény Oroszországban várhatóan megduplázódik 2020-ra a szárazság miatt. Egyes régiókban szembe kell nézni akár 40 százalékos terméscsökkenéssel is 2070-ig.

A kutatások szerint az 1980 óta tapasztalt természeti katasztrófák 64 százaléka és a rendkívüli eseményekre visszavezethető gazdasági veszteségek 79 százaléka az éghajlati változásoknak tudható be. (A tavalyi év is a veszélyes rekordok éve volt.) Új fejlesztéseket kíván a klímaváltozás

Az éghajlatváltozás okozta kedvezőtlen környezeti feltételek visszahatnak a klímakárosító társadalmi-gazdasági tevékenységekre. Sőt, mindennapi életünket alapvetően befolyásolni fogja, hogy civilizációs vívmányaink, infrastruktúráink éghajlati szempontból mennyire időtállóak, és a mai fejlesztések kiállják-e majd a változó klíma hatásait. Az ár- és belvíz által veszélyeztetett területeken növekedhetnek a víz okozta épületkárok, a kedvezőtlenül változó szél- és csapadékviszonyok szintén növelik az építési kockázatot. Az épületszerkezeteket elsősorban a megváltozott hóteher, valamint a hevesebb viharokkal járó szélteher és jégeső érintheti. Különösen veszélyeztetettek a tetőszerkezetek és a homlokzati felületek, melyek vihar okozta károsodása még az új épületek esetében is előfordulhat.

Az épített környezet alakításakor ma még csak ritkán számolnak az éghajlatváltozással, noha az épületeken belül tartózkodó emberek komfortérzetére a nyári kánikulák jelentős befolyással vannak. Az épületek tervezésénél a lakosság és az építőipari szakma is elsősorban a téli hőveszteségek csökkentésére koncentrál. A közgondolkodásban a hőszigetelés mellett hangsúlyt kellene helyezni az épületek hőelvezetésének javítására is – és a példákat, hol találhatunk új piaci lehetőségeket, még hosszan folytathatnánk.