A hétmilliárdos létszámú emberiségből közel egymilliárdan éheznek, többségük Afrikában. Számukat az elmúlt évtizedben nem sikerült csökkenteni.
India, Kína, a közel-keleti arab országok és a nyugati befektetési alapok eközben kerítésekkel leválasztott területeken termelnek élelmiszernövényeket Afrikában, kiszorítva a helyi gazdákat földjeikről. Érvelésük szerint a földbérlet, mint bevétel jól jön az afrikai nemzetgazdaságoknak, egyes szakértők viszont úgy látják, a legszegényebb kontinens újragyarmatosítása megy végbe.
A ”földfoglalás” kifejezéssel emlegetett jelenséget volt hivatva elemezni a ”Land Matrix” nevű kezdeményezés, mely feltérképezi, hol milyen és mekkora földterületeket vásároltak fel Afrikában élelmiszerexport kielégítésére.
A CNN jelentése szerint azonban a térkép több olyan ügyletről is beszámolt, amely nem történt meg (mint például a dél-koreai Daewo és ak kínai ZTE fuccsba ment ügylete Madagaszkáron), torzítva a ”földfoglalás” valós mennyiségét.
Eközben a pozitív példák beharangozásával is túlzásba esnek egyes államok. A frissen kettévált Szudánból Észak-Szudán területén Omar Al-Bashir rezsimje mezőgazdasági befektetők (Kína, Katar és Kuvait) bevonzásával kívánta pótolni a kieső olajbevételeket. Az olajtermelés 75 %-a ugyanis Dél-Szudánhoz került. Az arab tőkével fellendítendő mezőgazdaság tervének azonban van egy rossz előpéldája: a 70-es években egy hasonló kezdeményezés felháborodást eredményezett, amikor az őshonos termelőket elűzték földjeikről. A projekt ezúttal csak részben valósult meg és egyelőre ráfizetésesnek bizonyult. A szudáni Befektetési Minisztérium egy titkos -a CNN számára megszellőztetett- jelentése szerint a beígért beruházásoknak csak 20 %-a jött létre.- zavaros jogi környezet
- politikai bizonytalanság
- a helyi munkások betanításának magas költsége
- szegényes infrastruktúra -kivitelezetlen helyi és regionális mezőgazdasági stratégiák
- korrupció, kenőpénzek