Innovációk, amik felturbózzák a körforgásos gazdaságot

2030-ra 9 milliárd ember fog lakni a Földön. Ennek az embertömegnek akkora fogyasztása lesz, annyi élelmet, energiát, fűtést, házépítést, használati cikkeket igényel, hogy ezeket bolygónk erőforrásaiból már képtelenek leszünk kielégíteni. Ha élhető és fenntartható világot akarunk, mindent újra kell hasznosítanunk, amit fel- és elhasználtunk.

A huszadik századig teljesen magától értetődő volt a természetközeli életmódot élő ember számára, hogy mindent megpróbál újrahasznosítani. A természetben nincs veszteség. A szerves anyag komposztálódik, segíti a humuszképződést a talajban. Ettől a körforgásosságról vált le a modern gazdasági termelésre szakosodó emberi civilizáció, amelyben a fosszilis energiahordozók kitermelése és elégetése lett az energiatermelés és a gépek meghajtásának alapja, a műanyag használata pedig megteremtette az eldobhatóság kultúráját, jelentősen növelve a – nem szerves, biológiailag nem lebomló – szemét képződését.

Sok cég még mindig nem érti, hogyan segíti a növekedést a digitalizáció
A vállalatok lelkesednek a digitális átalakulás számukra nyújtott előnyeiért, amelyekbe hajlandóak komolyabb tőkét fektetni, azonban a stratégiában, az ellátási lánc átalakításában, a munkaerő felkészültségében, valamint a befektetéseket ösztönző tényezők terén eltérések tapasztalhatók a cégek tervei és tettei között.
Termékek életgörbéje és értéke

A davosi  Világgazdasági Fórum honlapján összegyűjtötték a legmenőbb cégeket, amelyek innovációkkal segítik a körforgásos gazdaság létrejöttét. A körforgásos gazdasági modell lényege, hogy a termékek maradványait, csomagolását, valamint a gyártási folyamat melléktermékeit újrahasznosítják, lehetőleg minél magasabb szinten adva új életet a matériában lévő értéknek.

Itt már nemcsak arról van szó, hogy a papír az új életgörbéjének újabb fejezetében alacsonyabb minőségű anyagként érvényesül a piacon, mert akkor minőség- és értékvesztés áll be. A cél az értékmegőrzés, sőt akár az értékgyarapítás. Ha az említett, az értékmegőrzésből felfelé ugrás következik, vagyis a „hulladékból” új terméket hoznak létre, ami eredeti és értékes, az már upcycling, nem csak recycling.

Kép: Flickr

Vízmentes ruhafestés

A divat irdatlan nagy ökolábnyoma főleg annak köszönhető, hogy a kelmék megmunkálása és festése nagy vízfogyasztással és rengeteg vegyi anyag felhasználásával jár. A textilgyárakból a folyókba kiengedett, tisztítatlan ipari szennyvíz hatalmas problémát jelent Indiában, Kínában, Bangladesben, Vietnamban és Thaiföldön, ahol az általunk is hordott ruhákat készítik.

A holland DyeCoo cég új eljárása a talajvíz- és folyószennyezést küszöböli ki: magas nyomás mellett olyan szén-dioxidot használnak, ami félúton van a gáz és folyékony halmazállapot között, ami aztán feloldja a festéket, és beviszi az anyagba. A szén-dioxid ezután elpárolog a levegőben, de a levegőből is munkára lehet fogni és újrahasznosítani.

Mi számít kutatás-fejlesztésnek?
Sokak szerint Magyarországon nincs érdemi kutatás-fejlesztés és innováció, a magas hozzáadott értékű termékek részaránya túl alacsony. Ha a statisztikákat nézzük, akkor akár még megalapozottnak is tűnhetnek ezek a vélemények, mivel Magyarország az uniós tagországok K+F célú GDP arányos ráfordításairól készült lista végén áll 2000 óta.
A folyamatban a festék 98 százalékát szívja magába a ruhaanyag. És közben egy csepp vizet sem kell használni. Ami azt jelenti, hogy a szárítást is megspórolják a kelmegyártók. A ruhaelőállítás így fele annyi időbe telik, mint a hagyományos módszerrel, kevesebb energiát igényel, és természetesen olcsóbb is. A DyeCoo már olyan nagy cégeket tudhat a megrendelői között, mint a Nike és az Ikea.

Biogáz ipari szennyvízből

Az amerikai Cambrian Innovation EcoVolt-nak keresztelte azt a technológiáját, amellyel a gyárak ipari szennyvizét tisztítják meg. Ebben az a kunszt, hogy nemcsak tiszta vizet állítanak elő, hanem biogázt is, ami energiatermelésre is felhasználható.

Autógumiból aszfalt

Az atlantai Lehigh Technologies öreg, elhasznált autógumikat és egyéb gumiszemetet aprít össze gumiporrá, melyet műanyagba, aszfaltba és építőipari anyagokba forgat be, de új autógumikat is gyártanak a porhanyós anyagból.

Hínárból készült ruha a zöld divatipar új reménysége
A divatipar sok mesterséges anyagot használ. A műszálas ruhák elterjedtsége azonban felkeltette a természetes alapanyagok iránti igényt: komposztálható ruhák kellenek, hogy csökkenjen a szektor ökolábnyoma, mert túl sok poliészter-mikrorost szennyezi vizeinket a mosás után, és iszonyú mennyiségű kemikáliát ömlesztenek a természetbe a ruhagyárakból is.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo