Nem értik még a cégek, mi a körforgásos gazdaság

2018. december 07. péntek - 19:01 / Kriston László
  •    

A lineáris gazdaság arról szólt, hogy termelünk, tehát értéket teremtünk, majd azt az értéket a felhasználó elpusztítja a fogyasztásával. A körforgásos gazdaságban viszont a termékek összetevőinek, alapanyagainak életciklusa meghosszabbodik, újrafelhasználásukkal a bennük lévő értéket megtartjuk, sőt növelhetjük is.

Jelenleg a lineáris gazdaságban kitermeljük a nyersanyagokat, termékeket gyártunk és szolgáltatásokat nyújtunk velük, fogyasztunk, majd a feleslegessé vált termékeket és a hulladékot eldobjuk. Irdatlan mennyiségű anyagot kezelünk hulladékként. Ezt a lineáris ciklust mindig megismételjük, mert a felhasznált anyagokat újakkal kell pótolnunk. Vagyis folyton új anyagokat termelünk ki – a kitermelésnek és szállításnak pedig óriási ökolábnyoma van.

Amikor egy matériát feleslegessé válva eldobunk, az értéke tulajdonképpen nulla. Az alkotóelemeket azonban számtalan módon lehet újrahasznosítani (recycling), s nemcsak az értékét megtartva tehetjük ezt, hanem értékét növelve is beépíthetjük új produktumokba (ez az upcycling). A körforgásos gazdasággal kevesebb nyersanyagkitermelést és hatékonyabb gyártást tehetetünk lehetővé.

A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. Elemzők szerint 4500 milliárd dollárnyi üzleti lehetőséget tartogat magában 2030-ig. „Ahhoz, hogy a modellváltás beinduljon és teret nyerjen, összefogásra és tudásmegosztásra van szükség a vállalati, a kormányzati és a tudományos szféra, valamint szakmai és társadalmi szervezetek részvételével” – hangsúlyozta ifj. Chikán Attila, Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke, melynek tagvállalatai összesen 427 ezer főt foglalkoztatnak és a GDP 30 százalékát adják.

“Nem könnyű átállni a lineáris modellről a körforgásosra, nemcsak szervezeti szinten, hanem technológiai és terméktervezési szempontból sem” – mondta Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója a Körforgásos Gazdaság Platform bejelentésének ceremóniáján.

Negyvenegy hazai vállalat csatlakozott a BCSDH, a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium által életre hívott Körforgásos Gazdaság Platformhoz, melynek Egyetértési Nyilatkoztatát cégvezetők sora írta alá ünnepélyes keretek között.

Nincs több idő, cselekedni kell. (Fotó: PP)

Nincs több idő, cselekedni kell.
(Fotó: PP)

Átfogó átalakítás

“2050-re meg kell dupláznunk élelmiszertermelésünk. A fokozódó városiasodás miatt a városok 50 százalékát még meg kell építeni. Hollandia célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökkentjük a nyersanyagok használatát. 2050-re pedig száz százalékban átállítjuk gazdaságunkat a körforgásos működésre – mondta Free van Eijk, a Holland Circular Hotspot igazgatója, aki szerint gyakran valamiféle luxusként tekintenek az üzleti döntéshozók a körfogásosságra, mondván “szép dolog ez, de inkább ne most foglalkozzunk vele. Pedig a körforgásos gazdaság az új állások teremtéséről szól”.

A Philips az amszterdami Schiphol repülőtéren bérbe adja a fényt, a világító eszközöket azonban nem kell megvenni ehhez. Képzeljük el, hogy az új modell szellemében akár egy épület homlokzatából is visszavenné az anyagot a kivitelező húsz év múlva, mert ő hasznosítja újra. “A jelenlegi jogi környezet azonban nem ismeri ezt a megoldást, hogy valaki húsz év múlva visszaveszi a tulajdonjogot valamilyen termék felett” – mondta Bart van der Laar, a Circle Economy tagsági és üzletfejlesztési menedzsere.

Cégek átalakulásai

A körforgásos és dekarbonizált/zérókibocsátású gazdaság irányában történő fokozatos átállást példázza a Mol esete. Ahogy az autógyárak is felismerték, hogy nem a járművet kell eladniuk, hanem megoldást kínálni arra, hogy az ember A pontból eljusson B-be, úgy az olajvállalatoknak is az újfajta, megosztás-alapú, önvezető, elektromos járművek üzemeltetésére kell koncentrálniuk.

Bert van der Laar (Fotó: BCSDH)

Bart van de Laar
(Fotó: BCSDH)

A Mol Limo egy klasszikus olajcég átalakulását fémjelzi, a szolgáltatás 450 autót működtet 40 ezer regisztrált felhasználó számára, s a Limo-zóna 75 kilométerre terjed ki. “A MOL-csoport 2030-as stratégiájában azt fogalmaztuk meg, hogy mobilitás-szolgáltatóként definiáljuk újra magunkat” – mondta Sáreczky Richárd, a MOL Limitless Mobility Kft. ügyvezető igazgatója.

A Shell például 20 százalékkal csökkenti működése “karbonintenzitását”, hét éven belül 50 százalékkal mérsékli. A Lego 2020-ra száz százalékban megújuló forrásokból oldja meg energiaigényét.

A fogyasztók még inkább árérzékenyek

“Egyszerű példákat kell felmutatni és akkor az emberek megértik, hogy mi a körfogásos gazdaság. Így lehet csak megváltoztatni az emberek gondolkodását” – mondta Csavajda Zsolt ügyvezető igazgató a DMS Hungary-től, melynek gyökerei a bányaiparba nyúlnak vissza, ma azonban már étrendkiegészítőkben utazik.

Saját piaci szegmensében a DSM is érzékelte, hogy az olcsó kínai konkurencia benyomulása elvett tőlük bevételt, de aztán a nagy légszennyezés miatt a kínai kormány elkezdte ráerőltetni a gyártókra a környezetbarátabb működést. A gyárkémények szűrővel való ellátása vagy az ipari szennyvíz tisztítása természetesen pluszköltségbe kerül, és a magyar árukkal versenyő kínai termékek árai is elkezdtek emelkedni.

Vannak még szektorok, ahol a zöldülés nem építhető be az árakba. Ilyen a légiközlekedés, mert a fapados repülgetés hozzászoktatta az olcsósághoz az utasokat. A KLM/Air France például az utasoknak felajánlja, hogy vásároljon karbonkreditet és ezzel kompenzálják utazásuk légszennyezését, de ezzel még kevesen élnek.

Az ügyfeleknek “az ár az elsődleges szempont. A zöld üzleti alapelvek ezért rövid távon nem segítenek nekünk a bizniszben, hosszú távon viszont elengedhetetlenül fontosak”, mondta Thijs Komen 16 országért felelős regionális igazgató a KLM/Air France-tól, mely bő másfél évtizede az első légitársaságként dolgozott ki Éghajlati Akciótervet.