A fenntartható átmenetben élenjáró magyarországi vállalatok többsége már alkalmaz valamilyen körforgásos modellt.

Soha nem volt olyan fontos, hogy a vezetők, vállalatok a rendszerszintű változások élére álljanak.

A lineáris gazdaság arról szólt, hogy termelünk, tehát értéket teremtünk, majd azt az értéket a felhasználó elpusztítja a fogyasztásával. A körforgásos gazdaságban viszont a termékek összetevőinek, alapanyagainak életciklusa meghosszabbodik, újrafelhasználásukkal a bennük lévő értéket megtartjuk, sőt növelhetjük is.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, mely a hazai GDP mintegy 30 százalékát megtermelő 82 tagvállalatot tömörít, idén másodszor adta át a Fenntartható jövőért díjat Változásvezető, Vezető nő és Üzleti megoldás kategóriában.

Októberben ismét átadásra kerül a BCSDH Fenntartható jövőért díja. Már várják a nevezéseket. Megesik, hogy egy-egy menedzsernek a beosztottjai, kollégái a tudta nélkül jelölik őt a díjra. Ami aztán kellemes meglepetésként kiderül.

A lineáris gazdaságról, az eldobó társadalomról, amelyben mindent kihajítunk, körforgásos gazdaságra kell átállnunk, különben nem leszünk képesek csökkenteni környezetszennyezésünket.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) hiánypótló, az Üzleti Világtanács nemzetközi programjának mintájára született képzésének kiemelkedő sikerét misem bizonyítja jobban, minthogy már 100 végzett tehetséges vezető kapott oklevelet a négy év alatt és 2018-ban minden eddiginél magasabb számú résztvevővel indul el a tehetségprogram ötödik évfolyama.

2017. április 4-én a Budapesti Corvinus Egyetem és a magyar GDP 30%-át termelő vállalatokat tömörítő Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) stratégiai együttműködést kötött annak érdekében, hogy a fenntarthatóság alapelvei minél jobban beépüljenek gazdasági képzésbe, és ennek segítségével az üzleti gyakorlatba.

Hosszabb távon csak az a vállalat életképes, amelyik vállalakozó szellemű, innovatív és fenntarthatóan működik - véli a BCSDH elnöke. A szervezet 4 pontos ajánlása segít, hogy kezdjenek hozzá a cégek.

Nem csak felelősségbeli kérdés, hanem üzleti lehetőség is a klímaváltozás elleni küzdelem - mondta a BCSDH üzleti reggelijén Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató. Azok a vállalatok, amelyek időben nem tudnak, vagy nem akarnak élni a lehetőséggel, lemaradnak a versenyben.

Közel 20%-os munkanélküliség a fiatalok körében, 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente, hazánkban már most érezhető a 2050-re prognosztizált 2°C-os felmelegedés. Ezek olyan tények, melyek a hosszú távon és felelősen gondolkodó vállalatokat azonnali cselekvésre kell, hogy ösztönözzék. Az üzleti szektornak pedig már vannak megoldásai.

Miért ül le egy asztalhoz többek között a GE, a Heineken, a Masterplast, a McDonald's, a Nestlé és a Pannónia Ethanol vezérigazgatója, másik 25 vezérigazgatóval együtt? A változásért!

Az Action 2020 Magyarország program első szakaszban az érintettek bevonásával kerültek azonosításra az elkövetkezendő bő fél évtized azon legsürgetőbb hazai környezeti és társadalmi kihívásai, amelyek esetében az üzleti szféra válaszainak potenciálisan komoly stabilizáló hatása lehet.

A hazai üzleti szektor leginkább a környezetvédelemre fókuszál a fenntarthatóság hét kiemelt aspektusa közül, miközben a legkisebb figyelem az átláthatóság biztosítására esik.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) koordinálásával üzleti vezetők és fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek alapelveket tartalmazó ajánlást fogalmaztak meg közösen. Ezek támpontot adnak a hazai vállalatok első embereinek a fenntartható fejlődést komplexen értelmező üzleti stratégia kidolgozásához és megvalósításához.