Bill Gates szerint ez menthet meg a klímakatasztrófától

2018. november 17. szombat - 10:01 / KlimaBlogger
  •    

A megújuló energiák terjedése önmagában nem elég ahhoz, hogy meg tudjuk fékezni a globális felmelegedést. A milliárdos szerint öt területen van szükség nemzetközi összefogásra és innovációs, technológiai áttörésre, hogy elkerülhessük az aszályok, kánikulák, árvizek és egyéb szélsőséges jelenségek által jellemzett klímaarmageddont. Sokan nem is sejtik, mik a legnagyobb szennyezők.

Ugyan az energiatermelés a globális légszennyezés 25 százalékát adja, négy másik ágazat is jelentős mértékben hozzájárul az éves globális üvegházgáz-emissziónkhoz. A megújuló energiák használatának gyors terjedése tehát önmagában nem elég, hogy elejét vegyük a szélsőséges időjárási jelenségek kialakulásának és ahhoz, hogy hatékony klímavédelmet fejthessünk ki.

Klímakatasztrófa: irány észak?
Túlélheti az emberiség az extrém (és egyelőre legvalószínűbbnek tűnő) klímaváltozást? Éppenséggel igen, de 80 éven belül a bolygóra alig lehet ráismerni. Az állatok és növények már megkezdték az elvándorlást az északi sarkvidékek felé, és lehet, hogy az emberek is erre kényszerülnek, ahogy a Föld jó része az ember számára élhetetlenné válik.

A Microsoft milliárdos alapítója nemrég egy blogposztban nevezte meg azt az öt területet, melyekben óriási kihívások előtt állunk, amikre innovációval kell reagálnunk. Gates úgy látja, nemcsak a szélturbinák és a szolárpanelek jelentik a kulcsot bolygónk megmentéséhez. „Ahhoz, hogy megállítsuk bolygónk felmelegedését, áttörésekre van szükségünk a gyártásban, az élelmiszereink termesztésében, az emberek és az áruk szállításában, vagyis  nem csak abban, hogyan látjuk el energiával az otthonainkat és a járműveinket” – fogalmazott Gates.

A párizsi klímaegyezmény és a nemzetközi klímapolitika tudományos alapját adó Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) közelmúltban kiadott jelentése szerint már két évtizeden belül is drasztikus változásokat hozhat az éghajlatváltozás az ökoszisztémákban.

A világcégek is tisztában vannak a fejlesztési igényekkel a zöldülés terén, ezért bevett szokás lett köztük, hogy startup-versenyekkel és pályázatokkal ösztönözik az innovációt.

Bill Gates portréja

Bill Gates
– Kép: Flickr/TNS Sofres

Áramtermelés

Energiaigényeink kielégítése hozza létre a globális üvegházgáz-kibocsátás negyedét. De a maradék 75 százalék más forrásokból és ágazatokból jön. 1970 óta nagyjából 90 százalékkal nőtt az emberiség éves ÜHG-emissziója, s ha meg akarjuk akadályozni, hogy hasonló növekedés történjen a következő évtizedekben, arra a bizonyos 75 százalékra, a többi ágazatra kell koncentrálnunk ahelyett, hogy hátradőlünk, és azzal nyugtatjuk magunkat, a megújuló energiák használatával megoldunk mindent.

250 tőzsdei cégtől függ, hogyan alakul a klímaváltozás
Az elmúlt években publikussá vált, hogy a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok közül melyik a 250 legnagyobb légszennyező. De a top 100 kibocsátó olajipari cég neve is ismeretes. A leginkább karbonintenzív működésű 250 vállalatból csak 20 százaléknak van ökolábnyom-csökkentést megcélzó stratégiája!

Mezőgazdaság

Az állattenyésztés éppúgy beletartozik az agrárium karbonlábnyomába, mint az erdőirtás. Az erdőket főleg a pálmaolaj-termelés miatt végzik, s akár országnagyságú területeken is kivágják a fákat, hogy helyet adjanak az olajpálma-ültetvényeknek. Brazíliában a szójatermelés az egyik legnagyobb oka az erdőirtásnak, mert a szóját a marhatenyésztésnél használják fel takarmányként. Az agrárium a globális ÜHG-kibocsátás 24 százalékáért felel. Ezen belül a legnagyobb karbonforrás az állattenyésztés, mely több üvegházgázt ereget a levegőbe, mint a világ országainak nagy része. Csak Kína és az USA kibocsátása haladja meg az állattenyésztését.

A nitrogénalapú műtrágyák szintén nagy kibocsátók. Ez azért nagy baj, mert a (di)nitrogén-oxid háromszázszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Októberben Gates és más milliárdosok szép summát fektettek egy olyan génmódosított baktériumot fejlesztő startupba, mely kiváltaná a szennyező műtrágyákat.

Gyáripar

Rendkívül energiaigényes az acél- és cementgyártás, főleg ha az ehhez szükséges áramot és kohók hőjét széntüzeléses megoldásokkal teremtik meg. Tudósok nemrég arra is rájöttek, hogy a tengereinkben és óceánjainkban hömpölygő plasztikszemét is üvegházgázokat bocsát ki magából, ahogy lebomlik. (A műanyagot kőolajszármazékokból készítik.)

Hatalmas kihalási hullám közepén vagyunk
Közel 45 év alatt 60 százalékkal zsugorodtak a gerinces állatok populációi, 22 százalékkal kevesebb az emlősök számára alkalmas élőhely – derült ki a WWF Élő Bolygó Jelentéséből.

Közlekedés

A globális emisszió 14 százalékát adja. De ez nemcsak a földi áru- és személyszállítást jelenti. Nagy kibocsátó a tengeri szállítmányozás is. A hajózási szektor légszennyezése egyenlő Németország vagy Anglia emissziójával. És mivel a globális népszaporulat továbbra is nagy, egyre több termékkel kell ellátni a gyarapodó lakosságot, a kiszervezett ázsiai termékgyártást és a fogyasztói piacokat összekötő nemzetközi tengeri áruszállítás növekedése szinte biztos. Becslések szerint az ágazat kibocsátásának részesedése a globális emisszióban 17 százalékra emelkedik.

Építőipar

Az éves globális légszennyezés 6 százalékát teszi ki. Az urbanizáció folyamata szintén erőteljes, egyre több ember költözik nagyvárosokba, a metropoliszok továbbduzzadnak, s az infrastruktúra bővítésével, folyamatosan újabb épületek felhúzásával kell kielégíteni a lakosság lakhatási és ellátási igényeit. De nemcsak az építkezés ökolábnyoma számít ide, hanem az épületek működtetése és a bennük lévő elektromos eszközök energialábnyoma is. A belterekben a fűtési rendszerek és a világítás igényli a legtöbb áramot, valamint a hűtők, melyek a klímára rendkívül káros HFC-ket (hidrokluorkarbonokat) bocsátják ki.

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor