Nem mindegy, mit választunk

Az effajta promóciók természetesen költséget jelentenek a cég számára, amely költségek aszerint változnak, hogy milyen típusú vásárlásösztönző akcióról beszélünk. Vannak olyan nyereményjátékok, amelyek a játékban való részvételt a cég egyik termékének a megvásárlásához kötik. Ilyen esetben például a vásárlást igazoló blokk adatainak segítségével a fogyasztók regisztrálhatnak a játék oldalán.

Az említett promóció öltheti vetélkedő, verseny formáját is azzal, hogy a regisztráció után a résztvevőket további feladatok elé állítják a szervezők, amelyek szintén az adott termék vagy cég népszerűsítését szolgálják (pl.: rajzold meg a termék legújabb csomagolását, fényképezd le magad a termékkel, vagy válaszold meg helyesen a céggel kapcsolatos kérdéseket). Annak érdekében, hogy el tudjuk dönteni, mit tekinthetünk vetélkedőnek, versenynek, és mit nem, az alábbi feltételeket kell megvizsgálnunk – figyelmeztet blogbejegyzésében a Mazars adótanácsadó cég.

Adózási vonatkozások

Vetélkedőnek, versenynek minősül a nyereményjáték, ha:

a versenyt, vetélkedőt nyilvánosan meghirdették,

a feltételek bárki számára azonosak,

az adott feladat, cél elérése érdekében a résztvevők tudásuk, képességük vagy adottságuk birtokában egymással megmérkőznek, versengenek, nem kizárt, hogy ebben az esetben is közrejátszhat a véletlen, de a siker és győzelem elérése inkább a versenyzőn és nem külső tényezőkön múlik,

a nyeremény nem pénz.

A fenti feltételek teljesülése esetén a nyereményjáték szervezőjét a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, míg egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség ilyen esetben nem keletkezik.

Ha azonban a nyereményjáték nem felel meg a vetélkedő, verseny feltételeinek, el kell gondolkodnunk azon, hogy be tudjuk-e sorolni más típusú nyereményjátékok alá, hiszen a nyereményt terhelő adófizetési kötelezettségek is a promóció típusa szerint fognak változni. A legszerencsésebb esetben a nyeremény beleeshet az üzletpolitikai céllal juttatott nyeremény fogalma alá, és így adómentes juttatásnak fog minősülni. Ha azonban nem tudjuk egyik külön nevesített nyereményjáték alá sem besorolni, tárgynyeremény esetén egyes meghatározott juttatásként, pénznyeremény esetén pedig egyéb bevételként fog adózni.

Sok minden múlik tehát azon, milyen megítélés alá esik a promóció. A vetélkedő, verseny feltételei látszólag egyértelműek, de akár egy apróbb eltérés is megváltoztathatja a nyereményjáték megítélését. A továbbiakban a leggyakrabban előforduló hibákat és kérdéseket ismertetjük, melyek lényegesek lehetnek a vetélkedő, verseny megítélése szempontjából.

Verseny vagy valami más?

Induljunk ki a fent említett példából, és vizsgáljuk meg, megfelel-e a vetélkedő, verseny feltételeinek! A vetélkedő, verseny első feltétele, hogy nyilvánosan meghirdessék. Nyilvános meghirdetésnek számít, ha nem is bárki, de megfelelően széles kör részt vehet a játékban. A példában említett játékban való részvételt egyedül a termékvásárlás korlátozza, ennek megfelelően a játékban való részvétel azonos feltételekkel mindenki előtt nyitva áll, a fogyasztónak csak annyi a teendője, hogy megvásárolja az adott terméket.

Általánosságban széles körnek számít az is, ha csak egy meghatározott kör (pl.: a középiskolások) vehetnek részt egy játékban, illetve az sem kizáró ok, ha a szervező munkavállalói ki vannak zárva a promócióból. Elgondolkodtató azonban, hogy széles körben meghirdetett vetélkedőnek minősül-e, ha csupán egy adott intézmény hallgatói vehetnek részt a játékban. Másrészről a nyilvánosság kérdése eltérő megítélés alá esik egy országos illetőségű és egy helyi érdekeltségű vállalkozás esetében is.

Egy vetélkedő, verseny során a résztvevők tudásuk, képességük vagy adottságuk birtokában egymással versengenek. Ennek az említett példa is megfelel. Fontos azonban, hogy a győztes kiválasztása objektív szempontok figyelembevételén alapuljon. Érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy egy rajzverseny esetében, amely általában szubjektív megítélés alá esik, milyen szempontok szerint zajlik a győztesek kiválasztása (pl: szakmai zsűri, Facebook-szavazás). A közösségi oldalak térhódításával egyre népszerűbbé válnak a szervezők közösségi oldalán meghirdetett promóciós játékok, ahol a győztesek kiválasztásában döntő szempontként figyelembe veszik az adott pályázati munkára leadott „like”-ok számát, azonban ennek nyereményjátékok szempontjából való kezelése még nem tisztázott. Nem egyértelmű ugyanis, hogy a Facebook-szavazás során valóban a legjobban teljesítő versenyző nyer-e, vagy az, akinek a legtöbb ismerőse van.

Az előbbiekkel ellentétben a kvízjátékok esetében nem az objektivitás kérdése, hanem a kérdések nehézségi foka lehet meghatározó jelentőségű, hiszen egy egyszerű, bárki számára viszonylag könnyen megválaszolható kérdés nem feltétlenül esik bele a vetélkedő, verseny kategóriájába.

További feltétele a versenynek, vetélkedőnek, hogy a győzelem lehetőleg ne külső körülményeken múljon. Elgondolkodtató például a tippelős játékok megítélése, ahol a szervező által eladott termékek számát kell a lehető legpontosabban megtippelni, csakhogy itt már egy harmadik szereplő teljesítménye is bejátszik a végeredménybe.

A fentiekből is látszik, hogy a nyereményjátékok besorolása során a játékszabályzatban szereplő összes feltételnek és kitételnek meghatározó jelentősége lehet, amely következésképpen befolyásolja a promóció adózási szempontú megítélését is.