A CIETT (International Confederation of Private Employment Agencies) legutóbbi, 2009-es világméretű felmérés szerint munkaerő-kölcsönzés keretében az Európai Unióban a munkavállalók 1,5%-át foglalkoztatják, míg Magyarországon ez az arány 1,2%. Ezek a számok a munkaképes lakosság arányában és nem az összes foglalkoztatott arányában értendők. Amennyiben a foglalkoztatottak arányában nézzük, az arány az EU-ban és Magyarországon közel azonos, 2,6%-körül mozog.
Az, hogy a foglalkoztatottak arányában az EU arányaival csaknem megegyező a magyarországi munkaerő-kölcsönzés százaléka az alacsonyabb foglalkoztatási szint miatt alakult ki. Azonban pozitívumként emelhetjük ki, hogy az elmúlt három év kölcsönzött munkavállalói létszámcsökkenését épp az okozta, hogy a cégek helyzetük stabilizálódásának eredményeképpen elkezdték állományba venni az addig kölcsönzött munkavállalókat, így míg 2010-ben még 130.000 volt a kölcsönzött munkaerő száma, 2011-ben ez a szám már csak 111.000 fő volt, 2012-ben pedig 102.000. Az adatok szerint 2012-ben összesen 24.000 főt vettek fel kölcsönzésből állományba - mondta el Simon Balázs, a Humánia HRS Group Zrt. jogi és kommunikációs igazgatója.
A tavalyi második félévben beinduló gazdasági növekedés a munkaerő-kölcsönzés piacát is megmozgatta. A gazdaság megindulásával ugyanis a multinacionális és hazai kölcsönvevők jellemzően nem mertek vagy nem akartak saját állományba felvenni munkatársakat, így a foglalkoztatás bővülése munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül valósult, valósul meg.
A kölcsönzött munkavállalók egyáltalán nem élik meg hátrányként ezen foglalkoztatási típusban való munkavállalást, hiszen ugyanolyan biztos jövedelemforrást jelent számukra, mint az alkalmazotti jogviszony. A válaszadók közel 100%-a jelölte meg, hogy minden hónapban időben megkapja a fizetését. A megkérdezettek 96%-a szerint mindenféle megkülönböztetés, kívülállósági érzet nélkül képesek a kölcsönvevő cég hasznos tagjai lenni, ahol úgy érzik, őket is megbecsülik. Számít a véleményük, javaslataik, és mindehhez megfelelő munkakörülmények társulnak. A válaszadók 92%-a úgy véli, hogy tudásának, képzettségének megfelelő munkahelyre közvetítették ki, és képességeihez mért feladatokat kell ellátnia. Elégedettek a munkamennyiséggel, a munkaidővel, az időbeosztással, azaz az egyes cégeknél működő teljesítményrendszerrel. A felmérésben részt vevők 89%-a szerint a minőségi és hatékony munkavégzéshez minden információ, technikai feltétel és szakmai támogatás számukra is ugyanúgy rendelkezésre áll. (A kölcsönzés szabályai is változtak az új munkatörvénykönyv hatálybalépésével, a szabályozásról itt olvashat.)
Magyarországon a munkaerő-kölcsönzés 721 vállalkozást érint 982 telephelyen az ÁFSZ legutolsó adatai szerint. A terület aktuális kérdéseinek megvitatására ad lehetőséget a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szakmai Konferenciája.