Utálja egymást az Y és a Z generáció?

2018. október 28. vasárnap - 14:01 / Kriston László
  •    

A munkaerőhiány a hazai vállalkozások fejlődésének egyik legnagyobb akadálya. Hogyan lehet megoldani ezt a problémát, és biztosítani a növekedést? Erről beszéltek az előadók a Piac & Profit Munkaerőhiány! Vészhelyzet – Válasszuk a növekedést! című konferenciáján.

„A betöltetlen álláshelyek száma 83 611, ebből a versenyszférában van 61 890, ez 30 százalékos emelkedést jelent egy év alatt” – ismertette az adatokat Andorka Miklós, a MAPI Zrt. operatív igazgatóhelyettese.

„Egy felmérés szerint a cégek 31,5 százaléka küzd toborzási nehézségekkel. Sok betöltendő állás nem jelenik meg a hivatalos statisztikákban, ahogy a hatszázezer mikrovállalkozásé sem, melyek négy főnél kevesebbet foglalkoztatnak, vagy az egyéni vállalkozók munkaerőigénye” – fogalmazott Marczinkó Zoltán István, a Pénzügyminisztérium munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Mégis „vannak tartalékok a munkaerőpiacon. Az egyik probléma az, hogy nem vagyunk hajlandók foglalkoztatni gyakorlat nélkül adott esetben, ezért a fiatalok munkanélkülisége majdnem a duplája az országos átlagnak. Az idősek is jobban bevonhatók lennének. Amikor egy 25 éves HR-es kezd interjúztatni, neki egy negyvenéves is öreg” – magyarázta Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke.

fiatalok csoportban

Kép: EU

Az új munkatársak integrálása is rendkívül kényes folyamat. „Fontos, hogy ne legyen minden ráöntve azonnal, mert nem lesz képes egyből felfogni az egészet. Ha a betanítás nem sikerül, akkor nagy valószínűséggel az illető el fog menni. Az első három–hat hónap a legkritikusabb e tekintetben” – mondta Kelemen Viktor, a Bureau Veritas Hungary ügyvezetője.

Nem erre az állásra, de jönnék
Hihetetlen ütemben termelődnek és terjednek a közösségi média felületein az álláshirdetések. Látszólag nagyon egyszerűen használható ez a vadászmező, valójában azonban sok olyan érzékeny pontja van a kommunikációnak, amelyen elcsúszhat egymás mellett a kereslet és a kínálat.

Sokan mondják, hogy az üzleti szektor és a technológiák olyan gyorsan változnak, hogy az embernek több szakmát is el kell sajátítania pályafutása során. „A K&H Bank anyavállalata, a KBC például azt szorgalmazza, hogy egyik munkatársa se töltsön el három évnél hosszabb időt egy munkakörben. Ez állandó tanulást és továbbképzést igényel, s ettől sokkal motiváltabbak lesznek az alkalmazottak” – mesélte Kovács Zoltán Viktor, a K&H Bank kkv-marketing igazgatója.

Employer branding

Vannak beépített bombák is a munkaerőpiacon. Nem is annyira az idősek és a fiatalok közötti különbségekben mutatkozik meg. „A felmérések azt mutatják, hogy éppen az Y és a Z generáció nagyon nem bírja egymást. Az kell ezeknek a Z-generációs srácoknak, hogy meg tudják mutatni a neten, hogy hol dolgoznak. Ha ez irigységet kelt, akkor jók vagyunk” – magyarázta Borbély László, szervezetfejlesztő, az SPA Tudásbázis Kft. ügyvezetője.

Sokat számít tehát, hogy milyen kép alakult ki a munkaadóról mint cégről a köztudatban. „Ma már mindenkinél van okostelefon. És használják. Ha hazudsz a cégedről, úgyis kiderül. Rendbe kell tennünk a saját portánkat, mielőtt employer brandinggel foglalkozunk. Mondj igazat, ez legyen az alapelved” – tanácsolta Lakatos Zsófia, a Magyar PR Szövetség elnöke.

Ingyen wifivel és busszal a munkaerőhiány ellen
Rekordokat dönt a munkaerőhiány, a munkáltatók egyre nagyobb kedvezményekkel próbálják magukhoz csábítani a munkavállalókat. Prohuman munkaerőkölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó vállalat szakemberei szerint eddig az ingyen wifi, busz és munkásszállások váltak be.

Verseny az agyakért

Hogy boldog-e egy cég, hogy öröm-e bejárni a munkahelyre, az sokat nyom a latban, főleg ha a munkaerő válogathat a munkalehetőségek között. „2030-ra a Világegészségügyi Szervezet szerint világszinten vezető betegség lesz a depresszió és a stressz. Az EU-ban jelenleg 56 millió embert érint, Magyarországon 1,1 millió embert” – mondta Hegedűs Márta, CMC, a Homo Regius Tanácsadó Iroda ügyvezetője.

A munkavállalókért folyó versenyben természetesen fontos eszközök a különböző juttatások. „2019-ben a legtöbb juttatásnak az adókedvezménye megszűnik, és bérként adózik. Felmérésünk szerint 5 százalék döntött csak úgy, hogy megszünteti, 58 százalék azonban nem változtat rajta” – mondta Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország Kft. ügyvezetője.

A munkáltatást támogató „Ifjúsági Garancia Programba gyakorlatilag mindenki bevonható. A rendszer utófinanszírozást biztosít” – mondta dr. Varga Katalin, a Pest Megyei Kormányhivatal projektvezetője.

A munkareőhiány leküzdésének egyik módja az automatizáció és a mesterséges intelligencia igénybevétele. „Folyamattámogató szoftverekkel kell dolgozni, amiben a munkafolyamatok lerajzolhatók, ábrázolhatók, sok álláshirdetésben már benne van, hogy ilyen szoftverkezelési képességet igényelnek a munkáltatók” – mondta Szederkényi Zsolt, a xFLOWer Group Kft. ügyvezetője. „Vannak olyan GINOP pályázatok, például a K+F+I vagy az infokommunikációs és mobilfejlesztési pályázat, amikkel lehet optimalizálni” – hangsúlyozta Rostás Krisztián, a Goodwill Consulting Fejlesztési Tanácsadó Kft. vezető fejlesztési tanácsadója.

Fogy a gőz, de gőzünk sincs, hogyan tovább
Miközben mindenki azon kesereg, hogy milyen problémákkal jár a munkaerőhiány, azzal már kevesen foglalkoznak, hogy érdemben kezdjenek is valamit ezzel a helyzettel. Pedig lehet, hogy a kapacitások tekintetében még korai farkast kiáltani.

A rendszerváltság utáni kényszervállalkozó generáció nyugdíjba vonulásának ideje is elérkezett, ami szintén meghatározó tendenciája napjaink munkaerőpiacának. A cégutódlás kidolgozására „sok nyílt kommunikáció szükséges, objektív és nehéz döntéseket kell meghozni a tulajdonosoknak. Családi alkotmány megszövegezése szükséges, ebben az értékekről, a cégirányításról és a vagyoni felosztásról is rendelkezhetünk” – magyarázta Drahos Gábor, a Magyarok a Piacon Klub szervezetfejlesztési igazgatója.

A tehetségekért folytatott versenyben mindenféle eszközt be kell vetni, ilyen például a munkakörnyezet vagy éppen a levegő minőségének javítása. „Egy ötszáz főre kiterjedő felmérésünkben, melyben 25-39 éveseket kérdeztünk meg, azt láttuk, hogy 77 százalék a harmadik legfontosabb tényezőnek tartja a munkahely-választásnál a munkakörnyezetet” – mondta Fodor Dániel, az ingatlan.com és Az Év Irodája verseny projektmenedzsere.

„Naponta 10 800 lieter levegőt lélegzünk be. Egy irodaházban a szellőzőrendszer a levegőben szálló kórokozók szétszórásával akár egy egész emelet dolgozóit is meg tudja betegíteni” – hívta fel a figyelmet Pataki Gábor, a Fellowes Hungary Kft. üzletfejlesztési vezetője.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor