Európa legjobban teljesítő gazdaságai közé tartozhat a lengyel és a magyar, állítja legújabb elemzésében az Atradius Hitelbiztosító. Előrejelzése szerint ezt leginkább a dinamikusan fejlődő exportjuknak köszönhetik ezek az országok. Lengyelország kivitele 2014-ben valószínűleg 7,2 százalékkal, Magyarországé 4,4 százalékkal bővült, s ami hazánkat illeti, ez a szám az idén akár 7,3 százalék is lehet. Ez azt jelentheti, hogy Magyarország a külpiaci teljesítménye alapján a kelet-közép-európai gazdaságok közül a második helyre lép Lengyelország mögött.
És a kicsik?
A kivitel nagy részét a magyarországi multinacionális nagyvállalatok adják, a kkv-k az uniós átlagtól elmaradó arányban járulnak hozzá az exporthoz. A kisebb cégek külpiacra lépését számos tényező, többek között a külgazdasági szaktudás, az üzletfejlesztési ismeretek, a nemzetközi kapcsolatok és a finanszírozás hiánya nehezíti, a távolabbi országok piacain való megjelenést pedig az árualap szűkössége is akadályozza. Még ha lenne is kereslet, a kkv-k félnek a külpiacoktól, különösen a távoliaktól.
A kormány számos különböző támogatási intézkedést vezetett be annak érdekében, hogy a kisebb hazai cégek exportja lendületet kapjon. Többek között jelentősen átszervezte a kis- és középvállalatok exportját segítő intézményrendszert. Az új, integrált struktúrával felálló külgazdasági apparátusban az exportot segítő legfontosabb háttérintézmények a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., valamint az EXIM bank. Ezek mindegyike a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) felügyelete alatt működik, miként a jelenleg nyolcvan külgazdasági attaséból álló gazdaságdiplomáciai hálózat is. Az ő legfontosabb feladatuk nem politikai jellegű, sokkal inkább gazdaságfejlesztési tevékenységet – például befektetőkeresést – várnak el tőlük.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház új piacokat, új lehetőségeket szeretne megnyitni a magyar vállalkozások előtt. Ennek érdekében 2014 végéig 25 külképviselet nyílt meg Európán kívül a világ különböző pontjain Ázsiától Afrikáig. A kormányzat célkitűzése szerint ugyanis a magyar export egyharmada az Európai Unión kívüli, gyorsan növekvő országokba fog irányulni 2018-ra a keleti nyitás politikájának megfelelően. Ma még azonban Magyarország legfőbb kereskedelmi partnere az unió.
A kereskedőház integrálta a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HITA) kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó munkatársainak túlnyomó többségét is. A kihelyezett képviseleti modell nem magyar találmány, például a Távol-Keleten is több országban igyekeznek hasonló módon segíteni a kis cégek piacra jutását. A néhány fős vállalatoknak – érthető módon – drága lenne exportszakembert tartani vagy helyi irodát nyitni; ezt „helyettesíti” az állam által megszervezett szolgáltatás. A kereskedőházak a finanszírozás, a márkaépítés, az üzleti képviselet ellátásában is partnerek, és segítenek a kapcsolatépítésben is adott országgal és régióval.
Újraiparosítás
A cégek külpiacra lépésének ösztönzése és a nagyvállalatok letelepítése egyenrangú feladat a kormányzat stratégiájában. Utóbbi pedig magával hozza a beszállítói kapacitások fejlesztésének szükségszerűségét is: minél több külföldi nagyvállalat települ Magyarországra, annál nagyobb kkv-beszállítói hálózatra van szükség, és annál inkább bővülhet az exportképes kkv-k száma. A közvetett exportőrök – az exportáló cégeknek beszállítók – támogatása is lényeges feladat. Nem véletlen, hogy az EXIM termékpalettáján is szerepelnek az exportőröknek beszállító kkv-knak szánt kedvezményes források.
Úgy tűnik, elsősorban a jármű- és a feldolgozóipari cégek idevonzásába invesztál a kormányzat. Olyan ágazatok szereplőit szeretnék letelepíteni, amelyek sok munkahelyet teremtenek, és széles beszállítói hálózatot igényelnek. Egyes vélemények szerint ugyanis azok az országok, amelyeknél az ipar nagyobb arányban járul hozzá a GDP-hez, sokkal gyorsabban növekednek. Ráadásul a nagyobb hozzáadott értéket jelentő és magasabb béreket kínáló K+F szektor is akkor jelenik meg egy országban, ha ott gyártótevékenység folyik. A jövőben az egészség- és a gyógyszeriparban lehet még komoly növekedési perspektíva, ami a működőtőke-beruházásokat illeti.
