Közeledik a 2012. évi társaságiadó-bevallás 2013. május 31-i leadási határideje. A korábbi évekhez hasonlóan idén is történtek olyan, a társasági adózást érintő kisebb-nagyobb változások, amelyekre a bevallások elkészítésekor figyelniük kell az adózóknak – mutat rá a MAZARS, amely szerint több ilyen módosítás pontos alkalmazását kiemelten vizsgálja idén az NAV.
„Különösen fontos, hogy a cégek pontosan ismerjék az adóalap csökkentését korlátozó változásokat, hiszen ezek a módosítások általában olyan területeket érintenek, amelyeket egyébként is kiemelten vizsgál az adóhatóság. Így a szabályok nem naprakész ismerete könnyen adóhiány megállapításához, illetve bírsághoz vezethet” – hívja fel a figyelmet Csizmadia Heléna, a könyvvizsgáló cég adóigazgatója.
A szakértő szerint a következő területeken érdemes a módosított szabályokat áttekinteni:
1. Veszteségelhatárolás
A veszteségelhatárolás lehetőségét jelentősen korlátozza több, 2012-ban hatályba lépett szabályozás, így például az elhatárolt veszteséget csak a veszteség figyelembevétele nélkül számított adóalap maximum 50 százalékáig lehet felhasználni. A korlátlan veszteségelhatárolásnak tehát továbbra sincs akadálya, csak az igénybevétel tolódhat el a későbbi adóévekre a szóban forgó korlátozó szabály miatt. Átalakulás és cégvásárlás esetén csak bizonyos feltételek fennállásakor van mód a veszteség felhasználására.
„Azok a társaságok, amelyek átalakulásban vettek részt, vagy amelyek közvetlen tulajdonosa megváltozott, és a korábbi évekről veszteséget hoztak át, a veszteség felhasználás előtt mindenképpen győződjenek meg arról, hogy a 2012-es szabályok szerint jogosultak-e erre” – tanácsolja a MAZARS szakértője.
2. Nem realizált árfolyamnyereség
A 2011-es beszámolókban nagyon sok társaság rendkívüli mértékű árfolyamveszteséget kényszerült kimutatni az év végi gyenge forint–euró árfolyam miatt (311 Ft). Ehhez képest a tavaly évi végi árfolyam (291 Ft) jelentős „javulást” hozott, így a mostani záráskor ezek az átértékelések jelentős nyereséget jelenthetnek, amelyekkel – választás szerint – az adóalap csökkenthető. Az adózás ugyanis halasztható addig, amíg az árfolyamnyereség realizálódik. Fontos, hogy ez a szabály nem minden átértékelésre, csak a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és hosszú lejáratú kötelezettség átértékelésére alkalmazható.
3. Alultőkésítés
A saját tőke mértékét jelentősen meghaladó hitelek utáni kamat adóalapból történő levonását tiltó szabály (közismert nevén: „alultőkésítési szabály”) 2012-től kiterjed a kamatmentes kötelezettségekre is, ha az adózó a kamat szokásos piaci mértékével a transzferár-szabályok alapján csökkenti adóalapját. A korábbi joghézagot befoltozó törvénymódosítás ugyanakkor „túlteljesítette” eredeti célját. 2012-ben ugyanis nemcsak a hitelezési, hanem egyéb kötelezettségeket – így például a bérleti díjat is, ha azzal kapcsolatban adóalap-módosítás volt – is figyelembe kell venni a kötelezettség sajáttőke-arányának számításakor. Ugyanakkor egyes pénzkövetelések pedig levonhatóak lettek a kötelezettség napi átlagos állományából – így akár az adófolyószámlán mutatkozó túlfizetés összege is. „2013-tól, az ismételten változott törvény rendezi ezeket a furcsaságokat, de ez, sajnos, visszamenőleges hatállyal, 2012-re nem alkalmazható. Ezért fontos, hogy minden az alultőkésítettségi témában érintett társaság részletesen tájékozódjon az aktuális szabályokról” – foglalta össze Csizmadia Heléna.
4. Látvány-csapatsport támogatása
„A bejelentés késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén 2012-re mulasztási bírság szabható ki, 2013-tól pedig az ilyen adminisztratív mulasztásnak jogvesztő hatálya van” – mutatott rá az adóigazgató.
5. Osztalék
Új osztalékfogalom került be a törvény szövegébe. Ezért, ha külföldi társaságtól kapott osztalékkal szeretnénk az adóalapot csökkenteni, meg kell vizsgálni, hogy milyen elvet követ az osztalék elszámolásának számviteli módja a külföldi társaságnál. Amennyiben pedig az ottani szabályozás alapján az osztalékot az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni, nem lehet ezzel az itthoni adóalapot csökkenteni.
6. Elismert költségek/Nem elismert költségek
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a reprezentáció, üzleti ajándék esetében megint nem kell az adóalapot megnövelni. Az ilyen juttatások esetében újra személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
Egyszerűsödtek az adományra vonatkozó szabályok: kiemelkedően közhasznú, közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap, illetve a Nemzeti Kulturális Alap részére adható adomány esetén nincs szükség a támogatott pozitív eredményre vonatkozó nyilatkozatára és az ezt igazoló beszámolóra ahhoz, hogy a juttatott összeg a vállalkozás érdekében elismert költségnek minősüljön. A támogatott által kiállított igazolásra azonban továbbra is szükség van ahhoz, hogy az adóalapot ne kelljen a támogatás összegével megnövelni.
Adománynak nem minősülő ingyenes juttatás esetében azonban rendelkezni kell a juttatásban részesülő pozitív eredményére vonatkozó nyilatkozatával. Mindenképpen növeli az adóalapot, ha az ingyenes juttatást külföldi személynek vagy üzletvezetési helye alapján külföldi illetőségű szervezetnek adták. Nem elismert költség társasági adó szempontjából a K+F közvetlen költsége, ha az az adózó vállalkozási, illetve bevételszerző tevékenységéhez nem kapcsolódik.
7. Bejelentett immateriális jószág/bejelentett részesedés
A legalább egy évig a könyvekben nyilvántartott bejelentett immateriális jószág értékesítésén, illetve az apportként történő kivezetésen elért nyereség levonható a társaságiadó-alapból, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy ha a kivezetés miatt veszteség keletkezik, az adóalap-növelő tétel lesz. Bejelentett részesedésre elszámolt értékvesztés úgyszintén nem vonható le az adóalapból. Feltételes adómentesség érhető el azon immateriális jószágok esetében elért árfolyamnyereségén, amelyeknél ugyan bejelentés nem történt (pl. korábbi években történt megszerzéskor), de az adómegtakarítást lekötött tartalékként tartja nyilván a társaság, és azt három éven belül újabb immateriális jószág megszerzésére használja fel.
8. Termőföldből átminősített ingatlanvagyon
A termőföldből átminősített ingatlanvagyonon szerzett jövedelemnek – akár az ingatlan, akár a cég kerül eladásra – a törvény által megadott szokásos eredményt (ingatlan/részesedés bekerülési értékének a tartási időszakra számított napi 0,3 százaléka) meghaladó részével kétszer is meg kell növelni az adóalapot, azaz, erre a részre az adóteher háromszoros.
9. Visszavásárolt részesedés
A számviteli törvény visszavásárolt saját részesedés elszámolásával kapcsolatos változásával összhangban (2012-től a visszavásárolt saját részesedés névértékét és könyv szerinti értékét a saját tőke változásaként kell elszámolni) a visszavásárolt saját részesedés bevonása miatt már nem kell csökkenteni a társaságiadó-alapot.
