A rendelet újonnan hatályba lépő bekezdése értelmében júniustól akkor is egy ekáer számot kell kérni, ha egy feladó, több felrakodási címről, vagy egy címzett, több kirakodási címére történik az adott fuvarozás. Korábban a bejelentési kötelezettség valamennyi kirakodási-, illetve felrakodási hely tekintetében fennállt, vagyis ezek számának megfelelő ekáer szám igénylése volt szükséges a gyűjtőfuvarok esetén – figyelmeztettek a Mazars adószakértői.
Az adminisztráció nem csökken
Alapesetben, a május végéig érvényes szabályok szerint, amikor egy feladótól több kirakodási cím érintésével érkezett a fuvarozott termék a címzett felé, több ekáer szám megképzése volt szükséges. Mivel az ekáer szám azt a termékegységet azonosítja, amelynek a fuvarozása egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel történik, az eddigi gyakorlat szerint a gyűjtőfuvarok esetében akár több tíz ekáer szám megképzése is szükséges lehetett egy fuvar tekintetében, ami jelentős adminisztrációs terhet jelentett a bejelentésre kötelezettek számára.
Június elejétől azonban az új rendelkezés hatálybalépése következtében az olyan fuvarok esetében, mikor egy feladótól egy címzettnek több kirakodási címére érkezik az áru, vagy egy feladónak több felrakodási helyéről indul az áru gyűjtőfuvar keretében, csupán egy ekáer szám megkérését írja elő a Rendelet. Ezzel összhangban az ekáer elektronikus felülete egy ekáer szám alatt lehetővé teszi több fel– és kirakodási hely feltüntetését. Azonban az ügylet adminisztrációja nem egyszerűsödött jelentősen tekintve, hogy a fel- és kirakodások során a váltózó súly adatokat (illetve termék megnevezést és vtsz számokat) az adózóknak továbbra is valós időben be kell jelenteniük az ekáer rendszeren keresztül.
Megállapítható, hogy a fenti alapesetekben, amikor a gyűjtőfuvar előre tervezett módon valósul meg, a bevezetett szabály ténylegesen egyszerűsítést hoz, azonban az adminisztrációs terhek nem csökkentek jelentősen.
A logisztikai szolgáltatót igénybevevő adózók életébe ugyanakkor további bizonytalanságot hozott a módosulás. A termékmozgatással érintett adózók életében gyakran előfordul olyan eset, amikor az egy felrakodási pontról több célállomásra, de egy címzetthez elindított áru mozgatása nem saját szervezésben, hanem logisztikai partner bevonásával történik. A nagyobb szállítmányozók fuvarszervezési gyakorlata szerint azonban sok esetben az indítás pillanatában a fuvarozó – és így az adózó – még nem tudja megmondani, hogy az egyes termékegységek milyen módon jutnak el a célállomásaikra, gyakori a fuvar logisztikai raktárban történő technikai megszakítása, átrakodása is. Így a gyakorlatban gondot jelenthet, hogy az adott társaság nem tudja (nem tudhatja), hogy a logisztikai központban történő szortírozást követően az egyes termékek szállítását a logisztikai szolgáltató:
- külön-külön járművel fogja intézni a címzett részére (és így ebben az esetben a több EKÁER számot kell kérni), vagy
- egy gépjárműre fogja felrakodni és leszállítani az árut a megjelölt címekre (amikor is a társaságnak csak egy ekáer számot kellene kérnie, amiben több felrakodási címet kell lejelentenie.)
Az új szabály értelmében a gyűjtőfuvar, illetve a külön teherautóval történő szállítás eltérő ekáer kötelezettséget eredményez, hiszen az egy ekáer szám megképzése nem opció, hanem kötelező előírás a gyűjtőfuvar esetében. Emiatt – értelmezésünk szerint – a bizonytalanság nem oldható fel azzal, hogy az adózó a régi szabályok szerint eljárva minden célállomás tekintetében megképez egy ekáer számot, ugyanis, ha a kiszállítás gyűjtőfuvar formájában teljesül, akkor egy ekáer szám képzése volna szabályos. Vagyis a június 1-jétől élő rendelkezés következtében kiemelten fontos lett annak előzetes ismerete, hogy szállítmányozó partnerünk a termékegységeinket gyűjtőfuvar keretében szállítja vagy sem.
Egyre gyakoribbak a célzott ellenőrzések
Az ekáer szám pontos meghatározása azért is egyre sürgetőbb, mert az adóhatóság most már nem csak a közúton állítja meg a tehergépjárművet, hanem gyakoriak a célzott, a szállítmány végső állomására kirendelt közúti fuvarozással járó tevékenységet vizsgáló, egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, adatok gyűjtését célzó ellenőrzések is, ahol többet között azt is vizsgálhatják, hogy a szállítmányokra összesen mennyi ekáer számot kellett volna megkérnie a bejelentésre kötelezettnek. Abban az esetben, ha például egy ekáer szám helyett több lett megképezve, az is indok lehet arra, hogy az adóhatóság mulasztási bírságot szabjon ki.
A fentiek kapcsán a Mazars szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy akik a régi bejelentési kötelezettség alapján járnak el, tekintsék át rendszerüket, szükség esetén tárgyaljanak logisztikai partnereikkel, hogy a gyűjtőfuvarok bejelentése a jogszabályi követelményeknek megfelelően történhessen.
