Beszállítóvá válni nem kis kihívás: komoly beruházást, átgondolt cégvezetést, nemzetközi szintű minőségirányítást követel meg a cégektől, hiszen a multik kizárólag olyan beszállítói partnerekkel fognak együtt dolgozni, amelyek infrastruktúrában és volumenben is képesek folyamatosan kiszolgálni az igényeket. A beszállító terméke lehet direkt (a termék közvetlen része), vagy indirekt ( a termék előállításához szükséges) . A magyar beszállítók jellemzően a nem kulcskompetenciához tartozó részeken szállítanak be a nemzetközi cégeknek, hanem bérmunka jellegűen, inkább az infrastruktúra oldalon jelennek meg és nagyjából outsourcing tevékenységet végeznek – mondta el tapasztalatai alapján Goszták Árpád a Budapesti Turbinakomponens gyár gazdasági igazgatója a Piac&Profit német-magyar üzleti fórumán.
Ahhoz, hogy hosszú távon beszállítók lehessünk, partnerré kell válni – így nem kerülünk ki könnyen a „pikszisből”. De ne akarjunk túl nagyot egyszerre, a biztos partneri kapcsolat is mindig egy-egy termékkel, vagy egy-egy részfolyamat elvégzésével kezdődik – hangsúlyozta Goszták.
Az együttműködés esetében a beszállító kkv-nal annál jobb, minél kevesebb dolgot szab meg a munkafolyamatokból a felvásárló multi cég, hisz annál önállóbb a vállalat. Ha bérmunkáról van szó, a multi ellenőrzi a vásárlásokat, megmondja a technológiát és minden mást. Minél nagyobb felelősséget vállalunk, annál több a szabadság is. Komplex termékfelelősség és saját termék esetén csak azt írja elő a megrendelő, hogy mihez várja a terméket.
Ahhoz, hogy ezt a kívánatos szintet elérjük, fontos a kölcsönös előny és a bizalom megléte – vagyis a tapasztalatok megosztása, a mindkét fél részéről meglévő kockázatvállalási hajlandóság – ezek a hosszú távú partnerség alapfeltételei.
Olcsó – ez nagyjából igaz, az árak általában versenyképesek. De ha az összköltséget nézzük, nem csak például a munkaerő óradíját, nem biztos, hogy olyan jelentősen alacsonyabb árat tud biztosítani egy magyar cég. A megrendelő multik számára viszont egyáltalán nem csak az ár fontos. Azt nézik meg például, hogy tud-e a beszállító elő- és utófolyamatokat is biztosítani (a beszállító a teljes folyamatot biztosítja, vagy pl. a vevőnek kell az alapanyagot biztosítani, vagy épp a teljes folyamathoz ide-oda kell szállítani a dolgokat). Összességében nem biztos, hogy megéri a vevőnek.
Rugalmas – mindent megoldunk, de kérdés, hogy ezt a jogszabályokon belül tesszük-e. Lehet, hogy szemet hunynak a munkabiztonsági szabályok hanyagolásán vagy épp a kifizetetlen túlórák felett, de szeretni nem fogják. Hosszú távú partnerkapcsolatoknak nem fog jót tenni.
Vevőközpontú – lesi a vevő gondolatait, ez igaz. De nem a személyes kapcsolatra kell helyezni a hangsúlyt, hanem a szervezetre. Nem az ide látogató tisztségviselőt kell etetnünk, itatnunk, inkább lássuk a cég egész szervezetét, helyzetét stb. A személyes kapcsolatok persze fontosak, de nem erre kéne a legnagyobb energiát fordítani.
Jó minőség – nem rosszabb a magyar termék, mint a német, de a bizalomhoz fontos az is, hogy hogyan állítjuk elő a terméket. A folyamatok minősége határozza meg a termék minőségét – ezt az elvet követik. A termékminőséget rendszeres ellenőrzéssel kell biztosítani. Olyan folyamatokat szeretnek, ahol maga a folyamat biztosítja a jó minőséget, nem arra épít a dolog, hogy ami selejt, azt majd nem küldjük ki.
Innováció – nem egyenlő a magyar találékonysággal! Nem csak a szabadalom számít, hanem az is, hogy az ötleteinket amivel jobbá vagy hatékonyabbá tudjuk tenni a terméket, gyártást, azt osszuk meg a vevővel! Ne csak legyártsuk amit kapunk, tegyünk hozzá tudásunk szerint, értékelni fogják a megrendelők ezt a fajta elkötelezettséget. Ez a bizalom és partnerség alapja, ha ez nincs meg, nem lesz hosszú távú a kapcsolat. Ha 2-3 év alatt nem alakul ki, akkor nem lesz sikeres az együttműködés.
Átfogó kompetenciák – lehetne többet vállalni, átvenni több dolgot, figyelni a szervezetfejlesztésre, munkatársak képzésére Nagy előny a duális rendszerben végzett munkatárs, ami fontos eleme a bizalomépítésnek.
Tőkeintenzitás – sok kkv-nél a legnagyobb érték a cégvezető autója - mondta az előadó. A cégek sokszor munkaerő fejlesztésre koncentrálnak, kézzel váltanak ki gépi folyamatokat, nem ruháznak be a cégek nagy termelő gépekbe. Nem jellemző a tőke intenzív befektetés. Növekednie kéne a kockázatviselési képességnek és hajlandóságnak, szintén a külföldi partnerek bizalmának elnyerése érdekében.
Piacismeret – nem csak a vevőt, hanem a piacot kell ismerni. A versenytársakra nagyon kell figyelni, jellegzetes magyar hiba legyinteni a rájuk. Fontos az alternatív technológiák ismerete, az iparági trendek követése.
