Tanácsadói munkánk során, de cégvezetőkkel, vállalkozókkal, vagy leendő vállalkozókkal beszélgetve is gyakran felmerülő téma a pénz, egy vállalkozás pénzügyeinek a megtervezése, annak fontossága. Sokaknak az álláspontja, kezdjünk el valamit forgalmazni, vagy szolgáltatni, csináljunk neki némi hírverést, aztán majd valahogy lesz. Ez a valahogy majd lesz abban az esetben, ha volt pár százezer, netán 1-2 millió forint az indulásra, jelenthet akár 8-10 hónap működést is. Ha ennél több pénz volt az elején, akkor a cég talán 2-3 évig húzza, és akkor dobja be a törülközőt, ha csak nem sikerül menet közben még némi pénzt szerezni a lyukak tömködésére.
Természetesen nem minden a pénz, kizárólag attól, hogy van, egyetlen vállalkozás sem fog jól működni. Aki viszont azt hiszi, hogy a pénzügyi tervezés, elemzés, az, hogy adatokhoz jussunk vállalkozásunk működéséről, és azokat megfelelően felhasználjuk, mikor döntéseket hozunk, az valami újkeletű tudomány volna, rosszul gondolja.
1944-ben az amerikai Ford cég egyre nehezebb helyzetbe került. Igaz, a hadiipari megrendelések életben tartották a céget, ugyanakkor az általános szervezetlenség, fejetlenség miatt a gyár egyre nehezebben tudta fenntartani a termelést, betartani a szállítási határidőket. Ezzel párhuzamosan vezetőváltás is zajlott: a cég alapítója, Henry Ford egészségi állapota miatt nem tudta tovább vezetni azt. A választás végül az alapító fiára, az ifjabbik Henry Fordra (Ford II) esett. Kinevezését sokan ellenezték, lévén semmiféle vezetési tapasztalattal, üzleti tudással nem rendelkezett. Látva a cégben fennálló káoszt, egyik első intézkedése annak megszüntetése volt. Ennek a feladatnak az elvégzésére néhány, a légierőtől éppen leszerelt nagyon tehetséges fiatalt vett fel, akiket később csak csodagyerekekként emlegettek. Ők voltak azok, akik a 2. világháború alatt a szövetségesek európai légi hadmozdulatainak a logisztikai hátterét a szükséges adatok összegyűjtésével, rendszerezésével megtervezték, így minden tervezhetővé és ellenőrizhetővé vált. Ennek a csapatnak egyik tagja, Robert McNamara később az USA hadügyminisztere lett.
1978 végén, az akkor a csőd szélén álló Chrysler vezérigazgatója lett. Itt ugyanazzal a helyzettel szembesült, mint Ford II, mikor átvette a cég irányítását: totális fejetlenség, adatok, ellenőrzés teljes hiánya. Iacoccának a Chrysler katasztrofális pénzügyi helyzete miatt az államhoz kellett szövetségi kölcsönért fordulnia (ezt korábban csak a Lockheed kapta meg). Ehhez azonban adatokra volt szükség az általa vezetett cégről, és pontos jövőképet, üzleti tervet kellett prezentálni. Ennek érdekében ugyanazokat a módszereket alkalmazta, amit a csodagyerekek csináltak a Fordnál. A Chrysler végül 1980 januárjában megkapta a szövetségi kölcsönt (1,5 milliárd dollárt!), annak ügyes felhasználásával Iacocca a céget talpra állította, a kölcsönt 1983-ban teljes egészében visszafizette, sőt évekre biztosította a Chrysler eredményes működését.
Mindkét cég példája megmutatta, hosszú távon lehetetlen egy vállalkozást működtetni anélkül, hogy arról pontos pénzügyi adatokkal rendelkeznénk. Természetesen nem szabad átesni a ló túlsó oldalára, nem lehet egyetlen vállalkozást sem csak és kizárólag pénzügyi szempontokon alapuló döntések mentén vezetni, ahol így tesznek, az a vállalkozás szinte biztos, hogy nem fog fejlődni.
Egy vállalkozás nem csak számokból áll: a pénzügyek mellett ott van maga az üzleti ötlet, a termék(ek), szolgáltatás, amit a cég elad, áldozni kell marketingre, meg kell találni a megfelelő munkatársakat, vezetőket. Hiába működik azonban jól a többi részterület, ha működésükről nem állnak rendelkezésünkre számok, és nem derül ki, hogy az egész rendszer esetleg veszteséget termel. Egyetlen vállalkozás sem tud olyan jól menni, hogy ne kelljen annak pénzügyeivel foglalkozni.
Vuray György a Vállalkozás Okosan portál munkatársa
