Az NFÜ 2013. júniusi adatai szerint a Jeremie II. Tőkeprogram keretében az első negyedév végéig összesen 18 milliárd forintnyi kockázati tőkét folyósítottak 75 db vállalkozásnak. Ez időarányosan lemaradást mutat, hiszen a 2010 nyarán indult tőkeprogram célja, hogy 2013. december 31-ig 48 milliárd tőkét helyezzen ki magyar startupokba. Az eddig 3 éve, nagy piaci sikerrel működő programban elképzelhető, hogy év végére rossz esetben akár 18 milliárd forintnyi befektetés is „bennragadhat” – értesült az InsiderBlog.
A Jeremie II. programban indult tőketársaságok a várható csaknem tucatnyi befektetés helyett az árpilisi indulás óta idén nyár végéig kb. 3-4 db új befektetést eszközöltek. Legalábbis ennyiről értesültek a piac szereplői. Tehát az összesen 3 nagyobb tőkeprogramból (Jeremie I-II-III.) és 2 éven belül elköltendő 105 milliárdból álló program hiába indult sikeresen a régióban, vagy ismert már a környező országokban is, ha a folyamat 2013-ban megtorpanni látszik – legalábbis a végső kedvezményezettekhez eljutott pénz tekintetében. (Pedig sikerek bőven akadnak.) A piaci szereplők ennek okát több körülményben látják: egyrészt – a befektetői vélemények szerint – a jobbára 1-1,5 millió eurós nagyságrendű befektetési tartományban nincs elegendő, hazai potenciális, befektetési célpont, nem indul elegendő startup.
Másrészt – a startupalapítók szerint – azért nem jut el megfelelő ütemben a hazai kisvállalkozásokhoz az európai uniós forrásból finanszírozott kockázati tőke, mert a kockázati tőketársaságok egyre „keményebb” és sokszor vállalhatatlan feltételeket támasztanak a startupokkal szemben. Így – a tapasztalatok szerint – nem ritka, hogy a magyar tőkealapok képviselői a startup vállalkozással több mint 9–12 hónapos, elhúzódó tárgyalás folytatnak, vagy például 75–90 százalékos (!) többségi részesedést kérnek tőle. Ez ellentétes a nemzetközi gyakorlattal, és piacilag is káros folyamat, hiszen a nemzetközi startupokban jobbára kisebbséggel rendelkeznek a külföldi tőketársaságok.
Hogy mit keres egy befektető, arról részletesebben itt olvashat!
A blog számításai szerint, három éven belül kb. 15 ezer új startupnak kellene indulni hazánkban ahhoz, hogy a piacra lépő jeremie-s tőketársaságok hatékonyan válogathassanak a legjobb startupok közül, és elkölthessék a pályázaton elnyert (70%) és saját forrásból (30%) létrehozott 105,8 milliárdos, teljes kockázatitőke-forrást. Ezzel szemben a gyakorlatban kb. évi 200 új startupötlet keletkezik, mert egyelőre hiányoznak azok a mechanizmusok (pl. inkubációs és akcelerációs programok), amelyek elősegítenék a startupok megfelelő üzleti keretrendszerrel történő, tömeges elindulását, ezzel erősítve a hazai kisvállalkozások további fejlődését és új munkahelyek teremtését. A helyzeten az sem lendített, hogy az innovatív kisvállalkozásoknak indított pályázatban komoly hibák voltak.
A startup-piaci korrekcióra ugyanakkor pozitív és piactámogató fejlemény, hogy Cséfalvay Zoltán, NGM államtitkár vezetésével szeptember elején elindult „Budapest HUB” néven egy szakmai munkacsoport, amelyet a startup-piac véleményformáló szakemberei alkotnak. Az NGM felkérésével létrejött, 30-40 fős szakmai grémium célja, hogy megvizsgálja és feltárja a hazai startup-piac szereplőinek igényeit. A munkacsoport „Budapest HUB” című tervként, amolyan regionális startup-központ tervével számol, és az eddigi hazai startupsikerek folytatására tervez kormányzati ösztönzőket és támogatási programokat indítani a 2014-es időszaktól.
