Pénztárgépcsere: megvannak a technikai paraméterek
Gőzerővel folyik a pénztárgépek Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) történő bekötésének előkészítése: pénteken a technikai paramétereket rögzítő rendelet is megjelent. Az átállásra korábban meghatározott időszak igen szűk, a pénztárgépek tudása, s ára között számottevő eltérések mutatkoznak, a vállalkozásoknak érdemes tehát mielőbb áttekinteni a kötelezettségeket és lehetőségeket.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendeletét tették közzé a Magyar Közlönyben a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról, illetve az ez alóli mentességről.
Mentesség kérhető, ha...
A pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany az állami adóhatóságtól akkor kérheti az elektronikus hírközlő hálózat útján történő adattovábbítás alóli felmentést, ha székhelye, telephelye, üzlete, pénzátvételi helye, ahol a pénztárgépet üzemelteti, olyan helyen található, ahol az adatkapcsolat létesítéséhez szükséges elektronikus hírközlő hálózat nem érhető el, és az elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával vagy egyéb műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, illetve az aránytalan terhet jelentene az adóalany számára.
A kérelem benyújtása, illetve az egyedi mentesítés megadása azonban nem érinti az adóalany azon kötelezettségét, hogy nyugtát online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel felszerelt pénztárgéppel állítson ki. Az egyedi mentesítést, amely 1 évre szól, de újra igényelhető az állami adóhatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakhatósági állásfoglalása alapján adja meg.
Az egyedi mentesítés időtartama alatt a pénztárgép üzemeltetője az adatokat CD/DVD lemezre, illetve más, egyszer írható optikai adathordozóra menti és havonta megküldi a az illetékes állami adóhatóságnak. Az adóalany az adatszolgáltatási kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy pénztárgépét a napi zárást követően legalább 1 óra időtartamra úgy helyezi el, hogy az elektronikus hírközlő hálózat elérhető legyen.
A dokumentum egyebek mellett tartalmazza, hogy a pénztárgépeket fel kell szerelni az adóügyi ellenőrző egységgel (AEE). Az AEE rögzíti és a rendeletben meghatározott szabályok szerint továbbítja a pénztárgépen keletkező adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé.
Az AEE-nek, amelyet fizikailag a pénztárgép burkolatán belül kell elhelyezni, képesnek kell lennie minden magyar mobilszolgáltató hálózatára felkapcsolódni. Akkora tárkapacitással kell rendelkeznie, amely alkalmas legalább egymillió kiadott bizonylat adatainak tárolására, és az egységben működő memóriamodul kapacitásának el kell érnie a 16 gigabyte-ot.
A gépek műszaki paraméterei mellett értelemszerűen minden egyéb kérdést részleteiben szabályoz a rendelet. Egyebek mellett a használható papír minőségi követelményeit (8 évig kell biztosítani az olvashatóságot), a forgalmi gyűjtők, tranzakció típusok, tranzakció gyűjtők, számlálók, funkciók előírásait (5 féle áfa-csoport került például meghatározásra: az 5, 18, 27 százalékos kulcs mellett az adójegyes és áfa mentes), a bizonylatok szabályait.
A nem megfelelő pénztárgépek üzemeltetése
A 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, de a rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő pénztárgépek 2013. június 30-ig, az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek pedig 2013. december 31-éig lehet majd üzemeltetni.
A pénztárgépek adóhatósági bekötésétől tárca az áfánál 95 milliárd forintos bevételnövekedésre számít, tény ugyanakkor, hogy ezen számítások még abban az időben jelentek meg, amikor a kormányzat a NAV-kapcsolat kialakítására még március végi határidőt közölt. Mindemellett cél, hogy az évi 1000-1500 milliárd forintnyi adót elnyelő hazai szürke- és feketeszféra zsugorodásához is hozzájáruljon az új rendszer.
Az állami szerepvállalás fontosságát és a potenciális előnyöket hangsúlyozta néhány napja az Onlinekassza.hu-nak adott interjúban Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke.
Heterogén környezet
A Coop üzletlánc mintegy 3000 boltjában most folyik az átállás, amely célja a géppark egységesítse. Ezzel összefüggésben egy felmérés is folyik, ami alapján előzetesen annyi már látszik, hogy legalább 50-féle kasszát használnak a szövetség tagvállalatainál. Egy ennyire heterogén hardver- és szoftverkörnyezettől pedig nem lehet elvárni, hogy egységes, hatékonyan feldolgozható adatokat szolgáltasson – közölte Zs. Szőke Zoltán.
A szakember ugyanakkor az is jelezte, hogy hatalmas a kereskedők előtt álló feladat, amit az induláshoz meg kell oldani: érdemes lett volna hosszabb időt hagyni a felkészülésre. Elmondása szerint a most működő pénztárgépek nagy része nem felel meg az új rend által támasztott elvárásoknak. Cserélni kell tehát, azonban a szakember megítélése szerint ez a váltás akkor lehet igazán hatékony, ha nagy tudású, bankkártyák, külső kapcsolatok kezelésére is alkalmas kasszákat szereznek be a kereskedők. Ezek azonban drágák, Zs. Szőke Zoltán szerint akár félmillió forintba is kerülhet egy ilyen pénztárgép. Így mindenképpen szükség van az állami szerepvállalásra, valamilyen támogatás formájában.
