Lassan, de biztosan terjed a távmunka a magyar cégek körében, hiszen aki egyszer kipróbálta, az támogatja ezt a formát. A cégek ugyanis nem csak azon spórolnak, hogy kisebb irodát kell fenntartaniuk, hanem a dolgozók is elégedettebbek, hűségesebbek, juttatásként értékelik ezt a munkavégzési formát. Nem is csoda, hiszen eleve megtakarítják az ingázással töltött időt, nem is beszélve arról, hogy az otthoni környezet kényelme lehetővé teszi a nyugodtabb munkavégzést.
Csakhogy a távmunkának vannak veszélyei is, amelyet kevesen ismernek fel az otthoni melósok közül. Hajlamosabbak vagyunk elhagyni magunkat, kiesni a munkahelyünkön fenntartott szerepünkből, csökkenhet a hatékonyságunk, mivel szívesebben halogatjuk azt a feladatot, amit a munkahelyünkön minden további nélkül elvégeznénk. Mások viszont munkamániássá válnak, ami gyors kiégéshez vezet. Ezért az Enrepeneur.com cikke segítségével bemutatunk néhány praktikát, amelynek segítségével elkerülhetjük az otthoni munkavégzés csapdáit.
Rögzítsük a munkarendünket!
Sok munkavállaló hajlamos otthon néhány órát dolgozni, majd este – vagy ami még rosszabb éjszaka – behozni a lemaradást. Ez bizony azzal a veszéllyel jár, hogy felborul a bioritmusunk, és ez a munkánkra is hatással lehet: romlik a teljesítményünk, többet hibázunk. Ezért fontos, hogy hasonló időbeosztást készítsünk magunknak, mintha az irodában dolgoznánk – és ezt tartsuk is be. Természetesen mindig előfordulhatnak olyan tényezők, amelyek miatt később, vagy hamarabb fogunk végezni, de ez az irodában is előfordul. Még veszélyesebb azonban, hogy a dolgozó munkamániássá válik: reggel elkezdi és késő éjjelig nem is hagyja abba a munkát. (Ennek veszélyeiről itt olvashat!) Sok esetben ezért a főnök is felelős, aki munkaidőn kívül vár el feladato(ka)t az otthon dolgozó munkatárstól. Első tanácsunk tehát: készítsünk egy szigorú munkabeosztást és a „munkaidő” végén némítsuk el a telefont, fordítsunk nagy gondot arra, hogy legyen időnk pihenni, újratöltődni.
Ha az ember otthon dolgozik, miért ne tehetné ezt pizsamában, kócos hajjal, karikás szemekkel? Egyszer-egyszer tényleg nem árt, de ha rendszerré válik, az a kellemetlen hatása lesz ránk, hogy elslamposodunk. Ha véletlenül úgy alakul, hogy napközben kell elugranunk egy ügyfélhez, vagy valamiért mégis be kell mennünk az irodába, hajlamosabbak leszünk olyan állapotban megjelenni, amely rombolja a rólunk kialakult képet. Ezért igen, megéri kiöltözni – még akkor is ha csak a kutya, vagy a házmester méreget minket elismerő pillantásokkal. Tanácsunk: ne feledjük ki a napi rutinból a reggeli tisztálkodást és átöltözést, éppúgy, mintha a munkahelyünkre indulnánk. Ez a reggeli rituálé segít nekünk, hogy elkülönítsük egymástól a munkát és a magánéletünket, még akkor is, ha a kettő ugyanazon a helyen van.
Jelöljük ki a munkahelyünket!
Nevezzünk ki egy sarkot a lakásban munkahelynek: és ha lehet dolgozzunk csak onnan! Bár megvan annak a varázsa, hogy néha a laptoppal az ölünkben kiüljünk a teraszra, figyelni a munkába vándorlók reggeli özönét, sokat lendít a hatékonyságunkon, ha van egy kijelölt munkaállomásunk a lakásban, ahol minden készen vár minket reggel, hogy nekifoghassunk az aznapi feladatoknak.
Tartsunk szünetet!
Ha tartósan otthon ülünk, az sem a testünknek, sem a lelkünknek nem tesz jót. (A tartós ülőmunka egészségügyi veszélyeiről itt olvashat!) Ezért rögzítsünk határozott időpontokat, amikor ha csak lehetséges mozduljunk ki a lakásból. Egy séta a háztömb körül, egy ebéd a barátokkal, vagy egy ügyféllel feldobja a vérkeringésünket, megmozgatja a fájós hátunkat és megóv minket attól, hogy aszociális érzések erősödjenek fel bennünk. Még jobbat tesz, ha egy fél órára le tudunk ugrani az edzőterembe egy gyors futásra, vagy más testmozgást végzünk. Ezután feltöltődve állhatunk neki a délutánnak.
Ne engedjünk a mosógép csábításának!
Habár az otthoni munkának az lenne a lényege, hogy időt takarítsunk meg – kihagyva az ingázással töltött órá(ka)t – hajlamosabbak vagyunk kevésbé koncentrálni és olyan házimunkákkal múlatni az időt, amelyeket normál esetben a munkaidő után végeznénk el. Hiszen a mosógépet „csak be kell pakolni” és magától megy, hasonlóan a mosogatógéphez. De a kutya már nem viszi le magát sétálni, és a porszívó sem – most még! - tudja alaposan kiporolni a sarkokat. Egy idő után azt vesszük majd észre, hogy a házimunka mellett néha csak rápislantunk a laptopunkra, a munka dandárja pedig későbbre marad. Ezért koncentráljunk a feladatunkra, ne hagyjuk, hogy az otthonunkban elvégzendő számtalan egyéb feladat elvonja a figyelmünket. Hasonlóképpen lehetőleg ne nézzünk tévét munka közben – éppúgy, ahogy az irodában sem tennénk. Egyet ne felejtsünk el ugyanis: a távmunka, az otthoni munkavégzés lehetősége a munkavállaló iránti maximális bizalom megnyilvánulása a foglalkoztató részéről. Ha nem, vagy nem megfelelően látjuk el ezt a munkát, nemcsak a kényelmes otthoni munkavégzésnek mondhatunk búcsút, hanem a munkahelyünknek is.
