Nem szégyen, szükséglet a követeléskezelés

A magyar gazdaság fojtogató rákfenéje a körbetartozás. Követeléskezeléssel ugyan csökkenthetők a potenciális veszélyforrások és az általuk okozott veszteségek, de sok cég még mindig szégyell – vagy különféle kifogások álcája mögé bújva nem akar – követeléskezelőhöz fordulni.

2014. január 6.

kkummer

Ijesztő, hogy az amúgy is megtépázott állapotban lévő vállalkozásokat milyen elképesztő mértékben sújtja a lánctartozás. Mivel a kifizetetlen vagy késve kifizetett számlák a kisebb cégek bedőlését is okozhatják, érdemes tudatosan és következetesen menedzselni a kinnlevőségeket.

Menedzselni kell

– Napi szintű kinnlevőség-kezeléssel 0,1–0,3 százalékos leírt, elvesztett követeléssel is lehet céget működtetni, szemben a három-négy százalékos leírási veszteséggel. Ennek egyetlen feltétele van: elhinni és következetesen betartani, hogy a kockázat és követeléskezelés napi része az üzletnek. Európa több országában egy cégnek van könyvelője, ügyvédje, és van kinnlevőség-kezelője. Hazánkban csak a cégek egyharmada menedzseli a követeléseit rendszeresen – állítja Csatlós Csilla, a Direktinfo Kft. követeléskezelési szakértője.

Az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító viszont úgy látja, hogy a cégek egyre tudatosabbak.

– Ügyfeleink és a megbízásaink száma évről évre nő. A vállalkozások körében egyre erőteljesebbé válik a tudatos követeléskezelés kultúrája, és a gazdaság általános állapotának is betudható a növekedés. A fizetésképtelen cégek száma, sajnos, drasztikusan emelkedik. 2008-tól 2012-ig szinte megduplázódtak a felszámolások. Míg öt évvel ezelőtt „csak” tizenkétezerhez közelített a fizetésképtelenségi eljárások száma, 2012-ben már majdnem huszonháromezer cég került felszámolási eljárás alá. (Bár Európai viszonylatban kevés számlát kényszerültek leírni a vállalkozások, ugyanakkor a számlák csaknem harmadát késve fizették.) (2013 vége felé már mind a fizetési határidők, mind a késedelmek csökkentek.) 2014-től azonban jöhet némi javulás – mondja Varga Gábor vezérigazgató. (Ez úgy tűnik, talán már látható is.)

Első a felszólítás

A kis- és középvállalkozások működőképességét egy-egy nagyobb összeg be nem érkezése már veszélybe sodorhatja, így általában ebben a fázisban jut eszükbe követeléskezelőhöz fordulni.

Az állam is segít

A késedelmes fizetések ellen és a lánctartozások megakadályozása érdekében készült el a polgári törvénykönyv 2013. július 1-jével hatályos, pénzfizetésre vonatkozó szabályozása, amely szigorúbb fizetési határidőket és szankciókat ír elő. Eszerint megtámadhatók a 60 napnál hosszabb fizetési határidőt meghatározó szerződési feltételek, növekszik a késedelmi kamat mértéke, és 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalány fizetésére kötelezhető a késedelmesen fizető szerződő partner. Ezen felül új eszközzel védekezhetnek az indokolatlanul vitatott teljesítésekből adódó késedelmes fizetés ellen a hazai építőipari vállalkozások. Az újonnan létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szerv kérelemre a legtöbb építési szerződéshez kapcsolódó teljesítést ellenőrizheti – és legfeljebb 60 nap alatt – a bíróság által is elfogadott szakvéleményt állít ki. De az állami beavatkozás sem minden esetben jelent megoldást a körbetartozások problémájára. – Az államigazgatás által alkalmazott adminisztratív lépéseknek – például a kényszertörléseknek, adószám-felfüggesztéseknek – van ugyan némi piactisztító hatása, de ezek csak részben jelentenek megoldást a problémára. Ilyen lépésekkel leginkább a fiktív cégeket lehet kiszűrni, a működő, ám fizetésképtelenné váló társaságok állapotában érdemi változás csak korlátozottan érhető így el – hívta fel a figyelmet Varga Gábor, az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító vezérigazgatója.

– A legtöbb esetben nem rosszhiszeműen nem fizet az adós, hanem maga is kifizetetlen számlák miatt van bajban – mondja dr. András Csaba, a Hatházi Vera Ügyvédi Iroda szakértője. – A legelső feladatunk általában a szerződés meglétét és a követelés jogosságát ellenőrizni: elfogadta-e a munkát a másik fél, eljutott-e hozzá a számla, satöbbi. Igyekszünk már ebben a fázisban minden olyan információt begyűjteni, amely később megkönnyíti a követelés behajtásának folyamatát. Első körben viszont mindig fizetési felszólítást küldünk, ez később, egy esetleges eljárás esetén igazolja, hogy az adós felszólítása megtörtént.

Bár a felszámolással fenyegetőzés sok esetben hatásos lehet, nem árt tudni, hogy nem lehet és nem is érdemes akármikor ehhez az eszközhöz nyúlni. Az eljárás megindításának feltétele az eljárási illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése. Előbbi az adós cégfajtájától függően 25 ezer vagy 50 ezer forint, utóbbi 15 ezer vagy 25 ezer forint lehet. Egy ilyen eljárás ügyvédi költsége is igen magas, így nem biztos, hogy pár százezer forintos tartozásából bármi is marad a számlát kibocsátó cégnek az eljárás végén.

– Ami a behajthatóságot illeti, kft.-k, rt.-k ellen indított felszámolási eljárás esetén a tulajdonosok személyes vagyonukkal nem vagy csak korlátozott mértékben felelnek a cég tartozásaiért. Ellenben fizetési felszólítást a bt. és annak beltagja ellen is szoktunk hagyni, mivel ő személyesen is felel cége pénzügyeiért – emeli ki András Csaba.

Célszerű a fizetési meghagyás

Ha a tartozás nem haladja meg az egymillió forintot, azt csak fizetési meghagyás útján lehet beszedni: a közjegyző utasíthatja az adóst a kérelem elfogadására vagy elutasítására, és amennyiben a kibocsátott meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek. (Vagyis fizetésképtelenség esetén ugyanúgy megindítható a felszámolási eljárás.) Ha az adós a követelés teljesítését nem fogadja el, polgári peres úton folytatódhat az ügy. Az egymillió forintot meghaladó követeléseket is ebben az eljárásban célszerű érvényesíteni, hiszen a bírósági peres eljárásnál sokkal gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb peren kívüli eljárásról van szó.

Véleményvezér