Nem könnyű bejutni a kínai piacra, de nagyon megéri

2018. június 08. péntek - 18:30 / Kriston László
  •    

A csődtől nem menti meg a céget a Kínába történő exportálás és akármire nem vevő a piac. De akinek összejön és hosszútávú kapcsolatokat épít ki, annak a piac méreténél fogva nagyon jövedelmező tud lenni a kereskedelem. Nem árt tájékozódni a keresletről és a kínálatról előzetesen.

A ChinaCham Hungary és a Piac & Profit által közösen rendezett Kínai-Magyar Üzleti Fórumon szakemberek elemezték a magyar vállalatok kínai piacra történő bejutásának esélyeit.

“A magyarok növekvő érdeklődéssel figyelik a folyamatot, melyben Kína egyre inkább elfoglalja az őt megillető helyet a világgazdaságban és a politikában”, mondta Kállainé dr. Csík Ildikó, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (HIPO) alelnöke. “Magyarország elsőként írta alá a 16+1 kereskedelmi együttműködési szándéknyilatkozatot. Közép-Kelet-Európában Magyarország a legfontosabb partner, ezt jól jelzi, hogy idén már elérte a 10 milliárd dollárt a kereskedelmi együttműködés”, mondta Csou Hszin-csien, a Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa. 2017-ben Kelet-Közép-Európában ez 300 milliárd dollárt tett ki. Vélhetően lendíteni fog a két ország kereskedelmén a megnyíló “új selyemút”, melynek keretében fejlesztik a Budapest-Belgrád közötti vasúti összeköttetést.
Kínai üzleti kapcsolat? Már a szomszédban
Megnyitotta kapuit a negyvenmillió lakosú Shanxi tartomány cégeinek termékeit bemutató kiállítóterem Budapesten. A több száz négyzetméteres új bemutatóteremmel együtt immár több mint ötezer négyzetméteren várják a kínai cégek termékei az érdeklődőket a The Experience Centerben.

Tájékozódás

Először érdemes javaslatot kérni tanácsadó cégtől vagy Magyarország kereskedelmi képviseleteinek munkatársaitól, hogy van-e kereslet a termékünkre, meghallgatni a javaslataikat, sőt lekérdezni cégadatokat, ha már megkezdtük az előzetes tárgyalást érdeklődő üzleti partnerrel. A kereskedelmi képviseletek a cégek “érdekében igen, de nevében nem járhatnak el. Cégméret nem lehet szempont a segítségnyújtásban”, mondta Wolf Csaba, a Deloitte Zrt. üzletfejlesztési igazgatója, kínai projektvezetője, aki maga is korábban ilyen irodában dolgozott Kínában és másutt.

Cégformák, tabuszektorok

Kína tiltja a külföldi tulajdonú cégek megtelepedését a fegyveriparban, egyes nyersanyagok terén, valamint a médiaszektorban, tűri az olajiparban, az egészségiparban és pénzügyi szektorban. A teljesen külföldi tulajdonban lévő vállalkozások alapítása azonban nem az egyetlen lehetőség. Nyithatunk képviseleti irodát, ez nem igényel jegyzett tőkét, de megkötés itt, hogy nem lehet önálló bevétele sem. Kedvelt forma a vegyesvállalat, melyben a külföldi fél legfeljebb 49 százalékban lehet tulajdonos. “A korlátozás alá eső szektorokban ez az egyetlen befektetési lehetőség”, mondta Wolf.

Wolf Csaba (fotó: PP)

Wolf Csaba
(fotó: PP)

Bekerülési ár

Wolf szerint “a kínai piac nem ment meg minket a csődtől. A piacrajutás idő- és pénzigényes, de ha sikerül, rendkívül jövedelmező”, hiszen nagy tételekben lehet szállítani. Alapszabály, hogy ha valakinek nincs annyi pénze, hogy megvegye az oda-visszaútra szóló repülőjegyet, akkor bele se fogjon a tapogatózásba a potenciális partnerek felé.

Egyre értékesebbek a kínai márkák
A BrandZ évente kiadott, egyes márkák értékét mérő toplistáján először fordult elő, hogy két kínai cég szerepeljen a legjobb tízben. A Tencent és az Alibaba ráadásul nagyobb lendületben van, mint a riválisok.

Kiskapu

“Ne Kínával kezdjék el, könnyebb desztináció Hongkong, mert nincsenek védővámok, alig vannak vámok, nincs áfa sem, csak évi 16 százalékos adó,” mondta Balázs Beáta, a Hong Kong Trade Development Council (HKTDC) marketingigazgatója.

2017-ben 2 milliárd dollárt tett ki Magyarország Hongkongba irányuló exportja. Balázs látott olyan példát, hogy magyar cég hongkongi nagykereskedővel szerződött mangalica termékek kivitelére, és rajtuk keresztül lépett be nagy sikerrel a kínai piacra. A további terjeszkedés a térségben is elképzelhetetlen Hongkong nélkül.

Hongkong egy nagy luxusszupermarket, ahova a tehetős kínaiak hétvégi bevásárlásra járnak, és akár két-három órát is képesek sorban állni a nagy márkák, egy Gucci vagy egy Dior flagship-butikja előtt. A kínai cégek külföldre irányuló befektetéseinek 60 százalékát is hongkongi cégeken áramoltatják keresztül a világ más pontjaira. Hongkongi expókon, szakmai kiállításokon részt venni azért hasznos, mert azokon nemcsak a kínai magánszektor jelenik meg. Magyar vállalkozások kaptak már itt megrendeléseket amerikai, japán vagy ausztrál cégektől is.

Balázs Beáta (fotó: PP)

Balázs Beáta
(fotó: PP)

Etikett

A névjegyet az ügyfél felé fordítva, két kézzel tartva kell átadni. Kínában nem szokás meghajolni, az Japánban szükséges. A kézfogás az elfogadott üdvözlési mód. Ha pedig megtanulunk pálcikával enni, az nagyon megnyerő dolog tud lenni a kínai üzleti partner számára. (Lehet gyakorolni a hazai kínai éttermekben.)

A tisztelet, a türelem és az alkalomhoz illő öltözet elvárt.

A tolmács elengedhetetlen, de nem nem több, mint közvetítő. A tolmács nem döntéshozó, nem oldhatja meg helyettünk a felmerülő problémákat. Még a felkészült tolmács sem, hangsúlyozta Wolf Csaba.

Az ajándékozás erősen ajánlott, de nem kell nagy ajándékokra gondolni. Érdemes az országunkra jellemző szuveníreket, esetünkben hungarikumokat vinni.

Jogrend

A száz százalékban külföldi tulajdonú vállalkozások alapításánál leginkább az LLC cégformát szokták választani.

“Nincs egységes jogrendszer Kínában. Peres ügyekben a bíróság “csak kínai nyelvű dokumentumokat fogad el. Nincs feltárási szakasz, a felek csak a saját javukra szóló bizonyítékokat nyújthatnak be”, mondta Dr. Chen Chen, a Baker & McKenzie China Special Adviserje.

Dr. Chen Chen (fotó: PP)

Dr. Chen Chen
(fotó: PP)

Kereslet

“Innovatív vagy hiánypótló” termékkel érdemes próbálkozni, vélekedett Wolf. “Olyan termékkel, amiről azt mondjuk, “na, ez Kínában még jó lesz,” nem fogunk bejutni. Az egész világ ezért a piacért versenyez. Mindenki a versenytársunk. A borunkkal a spanyol, francia, argentin bor versenyez. A gabonánkkal az amerikai búza.”

“Kézműves áruval érvényesülhetünk, ami magas árszinten értékesíthető”, hangsúlyozta Pető Ernő, a ChinaCham Hungary elnöke. “Van egy nyitottság a magyar és a kínai szereplők között”, mondta Kele András, a CZECZ Közép-Európai Kft. marketingvezetője, aki ezt látja tükröződve abban, hogy a budapesti The Experience Centerben megrendezett ChinaSmart Expóra idén 30 százalékkal több, 7500 személyes tárgyalást foglaltak le a tavalyi kétezerhez képest.

Szállítmányozás

Attól függően, hogy melyik régiójáról beszélünk, Kína 10-12 ezer kilométerre van tőlünk. Repülőgépen 3-10 napba, vonaton 16-25 napba, teherhajón 30-45 napba telik az áruszállítás ajtótól-ajtóig. (Tengeri szállításnál attól is függ, hogy megállóval vagy megálló nélkül jut-e el a szállítmány a célkikötőhöz. Plusznapokat kell rászámolni arra is, hogy a tengeri kikötőtől eljusson az áru Magyarországra.)

“Vasúti szállításnál jó az ár-érték arány”, mondta Cseh Attila, a HRT Spedition Kft. kereskedelmi igazgatója, aki úgy tudja, a leghosszabb tehervonatszerelvény, ami Kínából jött, 650 méter hosszú volt. A vasúti szállításnál is van lassító tényező: kétszer át kell pakolni az árut, illetve a konténert, mert Oroszországba érve, majd Ukrajnából kilépve nyomtávváltás történik.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek