Előfordul, hogy egy kisvállalkozás egy-két év alatt 30 boltból álló franchise-hálózattá fejlődik, de arra is van példa, hogy a látványos felfutás elmarad. Mindez nem ágazatfüggő. Érdemes megkérdezni az utóbbi években látványosan fejlődő hazai franchise-hálózatok tulajdonosait, hogy hogyan találtak követőket. Rendre azt fogják mondani: az üzleti lehetőség után kutató vállalkozók keresték meg őket, vagy az üzletbe betérő, a szolgáltatásukat igénybe vevő döntött úgy, hogy ilyen üzletet szeretne nyitni. – A hálózatos növekedés bármely profilú kis- és középvállalat számára alternatíva lehet, amennyiben a vállalkozás már bizonyította, hogy életképes, sőt kifejezetten sikerre termett. Nem kérdés, hogy érdemes franchise-modellben gondolkodni, de csak annak a vállalkozónak, akinek már van egy jól működő üzlete, és azt is tudja, hogy hogyan kell sikeresen vinni azt a vállalkozást – mutat rá Mandel Katalin, a Magyar Franchise Szövetség főtitkára. Nincs írott szabály arra nézve, hogy a bővítést megelőzően hány évig kell működtetni a vállalkozást, vagy hány saját üzlettel kell rendelkeznie az ötletgazdának, mindenesetre a szövetség ajánlása szerint az nem franchise, amikor valaki az ötletét eladja anélkül, hogy azt tesztelte volna. Egy pizzéria például megpróbálta, de ma már alig maradt a hálózatból egy-két üzlet. A sikersztorik pedig rendre úgy kezdődnek, hogy „volt három üzletünk, de a kereslet meghaladta a kapacitásunkat.”
10 kérdés, amely segít dönteni
Valóban sikeres és a versenytársaktól eltérő a vállalkozásom? Vajon megismételhető a siker más régióban is? Mennyire ismert a termékem vagy szolgáltatásom márkaneve? Van részletesen kidolgozott, bevált üzleti modellem? Képes lesz a vállalkozás folyamatosan nőni, mekkora piaca van a termékemnek vagy szolgáltatásomnak? Van képességem és tudásom egy hálózatot összetartani? Tudok reális, mások számára is megvalósítható piaci tervet készíteni? Rendszergazdaként tudok biztonságot nyújtani az átvevőknek azáltal, hogy folyamatosan válaszolok az újabb és újabb piaci kihívásokra? Van megfelelő pénzügyi tartalékom, hogy ha kell, a kezdeti időben támogassam az átvevőket? Van lehetőségem szakértőt bevonni a rendszer kiépítésébe?
Az átadás művészete
Nem mindegy, hogy mit és hogyan adunk át a partnereinknek. Ha nagyon bonyolult az üzleti modellünk, érdemes tanácsadót bevonni ezen a ponton. – Az átadásra kerülő üzleti tudást mindenképpen írásban kell rögzíteni. Ez a franchise-kézikönyv, amely a vállalkozás természetétől függően akár 500–1000 oldalas is lehet. Minél részletesebb, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy az átvevők üzleteiben a vevők épp azt kapják, mint a saját üzletekben. Ez a franchise lényege. Egy étterem esetében például a receptek is bekerülnek a kézikönyvbe, hiszen az ízekben sem lehet eltérés – mutat rá a szakember.
Ezen felül a szövetség egy üzleti terv kidolgozását is javasolja, amelyből az átvevő számára nem csak az derül ki, hogy mennyi pénzt kell, hogy befektessen, hanem az is, hogy optimális esetben milyen megtérülési idővel számolhat. Tartalmaznia kell az alkalmazottak javasolt számát, a várható forgalmat és az üzletpolitikát is. Az üzleti terv alapján lehet reálisan meghatározni a franchise-jog árát, valamint a havonta fizetendő royalty nagyságát, amelyet a partnerek a franchise-szerződésben rögzítenek. Általában a díjakat úgy állapítják meg, hogy a hálózathoz csatlakozó a szerződés ideje alatt keresse meg a befektetett összeget, illetve nyereségessé váljon.
- Ha az első néhány üzlet megnyitása után hatalmas érdeklődést tapasztal, belevághat.
- Ha sikeres az üzleti koncepciója, de nincs kellő tőkéje és/vagy emberi erőforrása és/vagy ideje a további bővülés finanszírozására, belevághat.
- Ha szeretne távolabbi régiókban megjelenni, és a vállalkozás természetéből eredően jobb, ha helyi vállalkozóra bízza az üzletet, belevághat.
- Ha az ötletgazda személye képes egy hálózatot is összefogni, belevághat.
A rendszergazda felelőssége
A jól működő hálózat fontos ismérve az is, hogy az átadó pontosan tudja, hol és hány boltot enged nyitni, és energiát fordít az átvevő kiválasztására is. A rendszergazdákat kérdőívek segítik, de végső soron személyes beszélgetések során kell felmérniük az átvevő anyagi feltételeit, személyes motivációját és azt, hogy egyformán gondolkodnak-e. Bármelyik elem hiánya veszélyezteti a hálózat működését. – Azok a hálózatok, amelyekben rendre rosszul választják ki az átvevőket, vagy nem szánnak kellő időt és energiát a betanításra, nem élnek sokáig – állítja Mandel Katalin.
Azok sem lesznek sikeresek, ahol nem épül ki a franchise-központ és az ehhez kapcsolódó álláshelyek, a franchise-igazgatói pozíció vagy a betanításért és képzésért felelős munkakörök. A központ együtt nő a hálózattal. Döntés kérdése, hogy a képzést, az ellenőrzést, a marketingkommunikációt vagy az informatikai rendszer kiépítését és karbantartását házon belül oldjuk meg, vagy külső cégre bízzuk. Lényeg, hogy a feltételeket és tudást a rendszergazda egységesen biztosítsa az átvevőknek. A termék vagy szolgáltatás fejlesztéséért is a központ felel, hiszen bármely vállalkozás elsorvad, ha nem képes reagálni az állandóan változó piaci igényekre.
A rendszergazdának – miközben jó üzletember és szakember – képesnek kell lennie a hálózat összetartására is. Sok esetben a rendszergazda személye a siker záloga.
Holnapi cikkünkben azoknak adunk jó tanácsokat, akik egy meglévő franchise hálózathoz kívánnak csatlakozni!
