Már két hónapja, hogy a britek a kiválás mellett szavaztak, de egyelőre még semmi sem történt az Unióból való kilépésük irányában. Amíg a Lisszaboni Szerződés 50. cikke nem kerül aktiválásra, amely formálisan is megindítaná a kiválási folyamatot, illetve megkezdődne az ún. két éves visszaszámlálás, addig nehéz megjósolni az irányokat. (Az unió a bizonytalanság csökkentése érdekében sürgeti a kilépési folyamat elindítását. Hivatalosan addig semmi nem történik, amíg Nagy-Britannia be nem jelenti kilépési szándékát – mondta az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtóreferense lapunknak. A folyamat hosszú lesz, senki nem tudja ma megmondani, hogy mikortól és milyen változások jöhetnek – fogalmazott.)
Bárminemű kifutása is lesz a Brexit-nek, valószínűleg a ki- és behozatallal foglalkozó társaságok kötelezettségei számos ponton változni fognak, jelentős adminisztrációs terhet és többletköltséget eredményezve. Számos területet érdemes lesz az érintett vállalkozásoknak felülvizsgálni. Így többek között az egyes ügyletek teljesítési helyének pontos meghatározását, az ezzel kapcsolatos áfa regisztrálási- és bevallási kötelezettséget, illetve az ehhez kapcsolódó belső folyamatokat, mivel a számviteli-, számlázási- és informatikai rendszerek teljes körű újragondolása is felmerülhet.
Sztankó Dániel, az RSM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetőjének írása segítségével, az alábbiakban összeszedtük a lehetséges áfa forgatókönyveket, hogy mely területeken lehetnek érintettek azon magyar vállalkozások, amelyek az Egyesült Királyságban letelepedett társaságokkal állnak üzleti kapcsolatban, illetve kitérünk a brit cégeket érintő változásokra is.
Közösségi ügyletek státuszának elvesztése
A legnagyobb változást a brit tranzakciók Közösségen belüli státuszának elvesztése jelentené. Így például egy adómentes Közösségen belüli termékértékesítés a brit kilépést követően Egyesült Királyságba történő exportnak minősülne. Míg egyik oldalról az Intrastat bevallási- és összesítő nyilatkozattételi (ECSL) kötelezettség megszűnne, addig szükségessé válna kiviteli vámeljárás lefolytatása, illetve az adómentesség érdekében export dokumentáció 90 napon belüli rendelkezésre bocsátása. Ez mindkét fél számára kedvezőtlen, további vámköltségekkel és adminisztrációs terhekkel járna.
Másik oldalról az Egyesült Királyságból történő termékbeszerzések egy lehetséges Brexit-et követően a jövőben importügyletnek minősülnének, amely a mostani fordított adózási mechanizmus helyett az import áfa megfizetésének terhével is járna, gyakran vámügynökök igénybevételével. Mindez – ha a vámügylet tekintetében nem áll rendelkezésre önadózási engedély – komoly cash-flow hátrányt is jelentene a magyar vállalkozások számára, figyelemmel az általános 75 napos áfa visszaigénylési határidőre.
Tekintve, hogy egy esetleges kilépés esetén az uniós áfa szabályrendszer és az Európai Bíróság (ECJ) esetjoga nem lenne követendő, így a brit törvényhozás szabad kezet kapna vonatkozó áfa szabályozásának módosítására. Mindez hatással lehet a jelenlegi 20%-os általános, illetve különösen a kedvezményes besorolás alá eső 5%-os termékek, szolgáltatások körére is. Várhatóan azonban csekély annak a lehetősége, hogy a brit törvényhozás a most hatályban lévő áfa szabályoktól lényegesen eltérő rendelkezéseket vezetne be.
Teljesítési hely szabályok újraértelmezése
Az export- és importügyletek felmerülésével a magyar kereskedőknek újra kell értelmezniük eddigi ügyleteik teljesítési hely szabályait. A termékértékesítések körében különösen háromszögügyletek esetén igényel ez körültekintést, mivel a közbenső brit szereplők adminisztrációs kötelezettségei újraélednének, a rendeltetési országban regisztráltatniuk kellene magukat áfa szempontból.
A magyar Áfa törvény bizonyos szolgáltatások esetében speciális szabályokat határoz meg harmadik országban letelepedett magánszemélyek tekintetében. A Brexit-et követően így az igénybevevő brit magánszemély lakóhelye alapján az Egyesült Királyságban minősülnének teljesítettnek számos szolgáltatás. Így például a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok időleges vagy végleges átengedése, reklámszolgáltatások, tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, fordítói, mérnöki szolgáltatások, adatfeldolgozások, banki, biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, munkaerő-kölcsönzés, valamint a termék bérbeadása.
Az Áfa irányelvvel összhangban a harmadik országbeli, tehát nem EU tagállamokban bejegyzett cégek számára az EU tagállamok több mint felében, törvényben előírt kötelezettség pénzügyi képviselő alkalmazása uniós teljesítési helyű áfa ügyleteikkel kapcsolatban. A Brexit hatására – tekintve, hogy az Egyesült Királyság harmadik országnak minősülne – a brit társaságoknak kötelező lenne pénzügyi képviselőt kijelölniük Magyarországon, illetve az ezzel kapcsolatos költségeket is viselniük kellene.
Ugyanakkor a brit ügyletekben érintett magyar vállalkozások tekintetében – a vonatkozó brit szabályozás hiányában – még kérdéses, hogy brit adóregisztráció esetén szükség lesz-e pénzügyi képviselő megbízására abban az esetben, ha az Egyesült Királyságban teljesül az adott ügylet.
Távértékesítés
A kilépést követően – egyéb erre vonatkozó külön megállapodás hiányában – a brit kis- és középvállalkozások az uniós ügyleteik tekintetében elveszítenék a távértékesítésre megállapított értékhatár kedvezményt. Ezzel együtt azt a lehetőséget is, hogy áfa regisztráció nélkül folytassák tevékenységüket az EU-ban. A Brexit után a brit magánszemélyeknek terméket értékesítő magyar vállalkozások esetén már nem lesz értelmezhető a távértékesítés fogalma, így egy ilyen ügylet belföldön exportnak, az Egyesült Királyságban pedig importnak fog minősülni.
Egy esetleges Brexit ugyanakkor – tekintettel, hogy harmadik országbeli adóalanyok számára jelenleg is elérhető – nem érinti az ún. „mini-one-stop-shop” rendszer alkalmazását, amely elkerülhetővé teszi, hogy a brit cégeknek az összes európai országban be kelljen jelentkezniük áfa alanynak távolról nyújtható szolgáltatások esetében.
Annak ellenére, hogy a MOSS a brit vállalkozások számára továbbra is elérhető maradna, a magyar cégek tekintetében azonban a jövő kérdése, hogy miként dönt a brit kormány az EU felől érkező ezirányú ügyletek kapcsán. Ha az Egyesült Királyság a jövőben mégis eltérne az uniós szabályozástól, az kettős áfa fizetési kockázatot jelenthet mind a brit vállalatok, mind az oda szolgáltatást nyújtók számára.
Áfa visszatérítés
A Brexit hatását különösen az áfa visszatérítés terén érezhetnék meg a magyar, illetve a brit társaságok, tekintettel arra, hogy nem élhetnének a 8. irányelvben szabályozott, saját adóhatóságuknál kezdeményezett elektronikus áfa visszatérítés lehetőségével. A lehetőség ugyanakkor nem veszne el, de átalakulna, amennyiben viszonosság kialakítására kerül sor az Egyesült Királyság és Magyarország között. Ez utóbbi esetben a 13. direktívában szabályozott papír alapú ügyintézés keretében lesz lehetősége mind a magyar, mind a brit cégeknek a külföldi áfa visszatérítésére, mely hosszadalmasabb és cash-flow szempontból is hátrányosabb eljárást feltételez.
