A válaszok alapján kirajzolódik, hogy egyre inkább jellemző a munka melletti folyamatos tanulás, amelynek célja, hogy a munkavállalók lépést tudjanak tartani azokkal a változásokkal, amelyeket a technológiai fejlődés a munka világában eredményez.
A tanulmány a munka világának 2030-ra megvalósuló, négy lehetséges változatát vizsgálja, és bemutatja, hogyan formálják majd a jövő munkahelyeit a különböző, egymással szemben álló tényezők, beleértve az automatizálást. Az egyes forgatókönyvek jelentős változásokat mutatnak a munka világában, amelyeket a kormányzatok, a vállatok és az egyének sem hagyhatnak figyelmen kívül.
A válaszadók többsége (65%) úgy véli, a technológiai fejlődésnek köszönhetően kedvezőbb foglalkoztatási kilátásokkal rendelkezik majd, habár az Egyesült Államokban (73%) és Indiában (88%) dolgozók bizakodóbbak ebben a tekintetben, mint az egyesült királyságbeli (40%) vagy a németországi munkavállalók (48%). Összességében a válaszadók közel háromnegyede (73%) gondolja úgy, hogy a technológiai vívmányok sosem fogják teljesen helyettesíteni az embert (73%), a többség (86%) pedig úgy véli, humán készségekre mindig is szükség lesz.
„Az élethosszig tartó tanulás manapság rendkívül nagy jelentőséggel bír a munkavállalók körében, függetlenül attól, milyen korosztályhoz tartoznak. A tanulmányból kiderül, hogy a válaszadók 60%-a szerint kevesek rendelkeznek majd stabil, hosszú távú munkahellyel a jövőben. Az emberek kezdik elvetni azt a gondolatot, miszerint egy adott képesítés egy életre szól. Ehelyett inkább néhány évente újabb és újabb területeken szereznek jártasságot, miközben az olyan egyéni készségeiket is fejlesztik, mint például a kockázatkezelés, a vezetői készségek vagy az érzelmi intelligencia” – mondta Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási csoportjának igazgatója.
„Ezek az aggályok alááshatják a munkavállalók magabiztosságát, illetve elvehetik a kedvüket az innovációtól. Tekintve, hogy a munkavállalók egyharmada veszélyben érzi munkahelyét az automatizálás miatt, a munkáltatóknak komoly párbeszédeket kellene kezdeményezniük ennek kapcsán, és be kellene vonniuk a dolgozókat a technológiai fejlesztésekhez kapcsolódó vitákba. A munkavállalóknak így lehetőségük nyílna arra, hogy megértsék a technológiai fejlődés munkahelyükre gyakorolt hatásait, felkészüljenek ezekre, illetve tovább képezzék magukat. Ezek a változások gyökeresen átalakítják majd a munkamódszereinket, ezért a vállalatoknak nem szabad alábecsülniük azok jelentőségét” – tette hozzá Bencze Róbert.
Négy elképzelés arról, milyen lesz a munka világa 2030-ban
A tanulmány négy jövőbeni forgatókönyvet mutat be arról, hogyan fog kinézni a munka világa 2030-ban. Az egyes forgatókönyvek azoknak a változásoknak a lehetséges kimeneteleit szemléltetik, amelyek az elkövetkezendő tíz évben a megatrendek, a mesterséges intelligencia, az automatizálás és a gépi tanulás hatására feltehetően bekövetkeznek majd. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, hogyan alkalmazkodnak a munkavállalók a változásokhoz az egyes forgatókönyvek esetén, illetve hogyan befolyásolja a technológia a munkavállalást.
„A tanulmány négy rendkívül különböző világot mutat be, amelyek jelentős mértékben átalakítják a munkáról alkotott képünket. Egyikünk sem lehet egészen biztos abban, hogyan fog kinézni a világ 2030-ban, az azonban valószínű, hogy a tanulmányban bemutatott négy különböző forgatókönyv egyes aspektusai valamikor, valamilyen formában megjelennek majd. A gépi tanulás és a mesterséges intelligencia sokkal hatékonyabb munkaerő-tervezést tesz majd lehetővé a számunkra, ez azonban nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel várhatjuk, hogy a munka világának jövője magától kibontakozzon. Azoknak a vállalatoknak és dolgozóknak lesz a legnagyobb esélye sikert aratni, akik tisztában vannak a lehetséges jövőképekkel, megértik azok hatásait, és ennek megfelelően terveznek előre” – vélekedik Bencze Róbert.
