Magyarország legfontosabb EU-n kívüli partnere a múlt évig Oroszország volt. A szankciók ezért dinamikusan fejlődő külkereskedelmi kapcsolatot vágtak ketté. A kétoldalú külkereskedelmi forgalom 14,3 százalékkal esett vissza 2014-ben, a kivitel 17,1 százalékkal (2,86 milliárd dollárral), a behozatal pedig 14 százalékkal (7,3 milliárd dollárral). Az idei első két hónapban a tavalyi év azonos időszakához képest 52 százalékkal csökkent a kétoldalú külkereskedelmi forgalom, az import 57, az export 38 százalékkal - mondta Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz gazdasági fórumán.
"Mindenki a mezőgazdaság veszteségeiről beszél, holott a gépiparban, a gyógyszeriparban és az elektronikai iparban jóval nagyobb volt az esés, amit a szankciók mellett a rubel jelentős értékvesztése okozott. A mezőgazdaság egyébként tavaly a szankciók augusztusi bevezetésétől decemberig 85 millió dolláros exporttól esett el" - emelte ki az államtitkár.
Az export részaránya a feldolgozott ipari termékek körében 42 százalék (elsősorban a vegyipar és gyógyszeripar érintett), a gépeknél 46, a mezőgazdaságban 10 százalék. A visszaesés a feldolgozott ipari termékeknél 32, a gépeknél és ipari termékeknél 10-15, a mezőgazdaságban pedig 10 százalékos volt - ismertette Szabó László. Beszélt arról is, hogy a korlátozások és az orosz ellenlépések nagyon komoly kihívást jelentenek az EU-nak is. Úgy vélekedett, hosszú távon nem tartható fenn gazdaságilag ez a fajta szankciós rendszer.
Egyhamar nem lesz vége
"Azonban egyelőre arra kell felkészülni, hogy az embargó marad – nincs szó a közeljövőben várható változásról" - figyelmeztetett korábban Kárpáti Gábor a Coface országmenedzsere. A következmények számos szektorban érzékelhetőek lesznek és jelentős áttételes hatásokat is kiváltanak. Az agrárium várhatóan alacsony árai mellett áttételes hatás, amire fel kell készülni, az orosz piac helyett megcélzott export célpont piacok telítődése. A Magyarországról Olaszországba élelmiszert exportáló vállalatok például panaszkodnak, hogy az orosz piacról kiszoruló termék okozta túlkínálat miatt. Ez egyelőre nem vezetett oda, hogy az érintett magyar cégek kiszorultak volna az olasz piacról, de visszaesett a profitjuk, mert kénytelenek voltak lejjebb menni az árral – mondták a szakemberek.