Amennyiben az adóhivatal ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy az adózónak a bevallottnál több adót kell fizetnie (ráadásul úgy is lehet adótartozásunk, hogy nem is tudunk róla) vagy a bevallottnál kisebb összegű adót igényelhet vissza, akkor az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvében a revízió ezt az eltérést adókülönbözetként állapítja meg az adózó terhére. A megállapított adókülönbözet egy része vagy egésze képezheti az adóbírság alapját a következőképpen:
- Jogosulatlan adóvisszaigénylés esetén a jogosulatlanul visszaigényelt teljes összeg után adóbírságot állapíthat meg az adóhivatal.
- Utólagos adóbefizetési kötelezettség megállapítása esetén az adókülönbözet összegét csökkenti az adóbefizetés esedékességének napjától az ellenőrzés megkezdéséig folyamatosan fennálló túlfizetés. Az így kapott összeget adóhiánynak nevezik és ez képezi az adóbírság alapját (valamint a késedelmi pótlékét is).
Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Ugyanitt fontos kiemelni, hogy 200%-os adóbírság esetén az adóbírság mérséklése törvényileg kizárt.
E körben fontos kiemelni, hogy az adóhivatal az adóbírság mérséklése körében a mindenkori gazdasági helyzetet, illetve az adózók megromlott gazdasági helyzetét nem tekinti kivételes méltánylást érdemlő körülménynek.
Az adóbírság mérséklésénél az adóhivatalnak az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát.
Az adóbírság mérséklése során az adózó javára értékelhető körülmények többek között:
- az adózó adózási gyakorlattal nem rendelkezik (egy évet meg nem haladóan működik);
- az adózó hasonló mulasztás miatt korábban még nem volt szankcionálva;
- új jogszabályi rendelkezés téves értelmezése okozta a mulasztást;
- egy korábbi ellenőrzés az adott kérdéskört már vizsgálta, feltárta és a szabálytalan elszámolást, illetve gyakorlatot nem kifogásolta;
- a kiutalás előtti ellenőrzések esetében amennyiben az adózó a következő időszakban jogosulttá válik a költségvetési támogatás igénylésére.
Nem állapítható meg ugyanakkor adóbírság magánszemélyek terhére, ha a munkáltató (vagy a kifizető) valótlan adóigazolása miatt keletkezett, valamint az adó megfizetésére az adózó örököseként vagy az adó megfizetésére az adózó örököseként, vagy az általa megajándékozottként kötelezett személy terhére.
Dr. Nagy Szabolcs Balancing Adótanácsadó és Könyvviteli Kft.