Az EKAER rendszer legnagyobb problémája, hogy a bevezetés körüli bizonytalanságok következményei kizárólag a vállalatokat terhelik, akkor is, ha mindent megtettek annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni a szabályozásnak – állítják egybehangzóan a szakmai szervezetek, a tanácsadói szektor és a logisztikai szféra képviselői.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Az EKAER-re vonatkozó NGM rendeletben az új rendelkezések számos, a gyakorlatban felmerülő kérdést megfelelően rendeztek, emellett üdvözlendő, hogy több ponton egyszerűsödött a rendszer. Ugyanakkor továbbra sem kevés a nyitott jogalkalmazási kérdés- mondta Csuri Ferenc, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnökségi tagja. Az új szabályok több jelentős változást hoztak - például láncügyletek bejelentése -, az ezekre való felkészülésre azonban időre van szükség.
Egyúttal az eddig jelzett problémákra kapott válaszokat is újra kell értékelni aszerint, hogy az új rendelkezések fényében megállják-e a helyüket. Ennek megfelelően az új szabályok azt is jelentik, hogy mind az adóhatóság, mind az érintett vállalkozások módosítani kénytelenek informatikai rendszerüket, amelynek munkaigénye miatt a március 1-jei éles rendszerindulás vélhetően vállalkozások tömegeinek okozott komoly gondot. Mindezek miatt a JVSZ javasolja, hogy a NAV tekintsen el a szankciók alkalmazásától, ha az érintett vállalkozás a körülményekhez képest mindent megtett az előírások teljesítése érdekében. Ezt, illetve a méltányos eljárás feltételeit célszerű lenne iránymutatásban rögzíteni. (Ráadásul a NAV kiemelten ellenőrzi az EKAER-számot használókat!)
"Lehetetlen felkészülni"
Hiába készültünk két hónapig valamire, az utolsó nap kiderült, hogy komoly változások lesznek a rendszerben - mondja a Piac&Profit megkeresésére egy gyártó cég logisztikai szakembere. A cégnél egy külön embert vettek fel az EKÁER adminisztráció elvégzésére, de így is komoly gondok vannak.
A legnagyobb konkrét gondot az a változtatás jelenti, hogy a korábbiakkal ellentétben a rendelet szerint nem az EKÁER szám lekérése után nem változtatható a felrakodott áru súlya sem - holott a korábbi szabály szerint a szám érvényessége alatt ez végig módosítható volt. Sok esetben viszont lehetetlen tudni, hogy pontosan mennyi lesz a felrakodott mennyiség (többek között nem csomagolt áru, például gabona esetén), tapasztalataik szerint pedig már volt is ellenőrzéskor probléma ilyen ügyből.
Gondot okoz az is, hogy a felrakodás időpontja sem változtatható, pedig sok esetben a rakodás éjszaka történik, így akár következő napra is csúszhat. Az ilyen és ehhez hasonló szabályok miatt a szakember tapasztalatai szerint éppen azok a cégek kerülnek sokszor kellemetlen helyzetbe, amelyek egyébként igyekeznek megfelelni a szabályoknak.
Még mindig vannak kérdések
Vásárhelyi Árpád, a Schenker Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft. ügyvezető igazgatója szerint a módosított EKAER szabályok pozitívumaként elmondható, hogy a megemelt 5 milliós határérték sokkal közelebb áll a logisztikai piac valós gazdasági aktivitásához, jobban lefedi a gyűjtőszállítás problémáit. Az EKAER rendszer alapproblémája, hogy az információk összegyűjtése igényel sok időt, hiszen így is meg kell győződni arról, hogy az áru biztosan nem éri el a határértéket, akár szállítmányozóról akár egy-egy vállalkozásról van szó.
Bürokráciával az adócsalás ellen
Az online pénztárgépek, az e-útdíj és az EKÁER mind olyan rendszerek, melyek a valós gazdasági folyamatokról szolgáltatnak hatalmas mennyiségű információt az állam és az adóhatóság részére. A 2015-ös adócsomag ezen a téren is változást hozott.
Nagy kérdés, hogy a még ki nem hirdetett, de módosítani tervezett kockázatos termékek köre hogyan változik majd. Várhatóan újabb termékkörre terjedhet ki a bejelentési kötelezettség és az áru értékének 15 százalékát kitevő, legalább 45 napos kötelező biztosítékadás legalábbis nagyban befolyásolja a cégek cash-flow tervezését. Éppen ezért mindenkinek, aki teheti, érdemes bejelentkeznie a mentességet biztosító köztartozásmentes adatbázisba még március 10-ig. Egyedül így van esély arra, hogy a megjelenő szabályok a lehető legkisebb mértékben bolygassák meg a vállalkozások pénzügyi tervezését.
Kalocsai Zsolt, a JVSZ elnökségi tagja, az RSM DTM Zrt. vezérigazgatója szerint nagyon fontos, hogy a módosított szabályok nyomán felmerülő kérdésekre minél előbb megszülessenek az adóhatóság válaszai, hogy vállalkozások ennek megfelelően, a jogértelmezési kockázattól mentesen járhassanak el a jövőben a közúti fuvarok kapcsán. Az eddig megismert változások sok kérdéses pontot tisztáztak; gazdasági értelemben racionálisabb értékhatárok kerültek be a szabályozásba. A tömegadatok figyelembe vétele a kötelezettség megállapításánál továbbra is inkább az ellenőrzési célokat szolgálja, mivel az áfacsalások kívánt mértékű visszaszorítását pusztán forint határértékek megadásával is el lehetett volna érni.
A nagyvállalkozások – minimálisan 50 milliárd forintos nettó árbevétel és a saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétel legalább 40 milliárd forint - számára jelent könnyítést az április 1-től induló egyszerűsített bejelentés, itt sokat jelentett volna, ha mindez már március 1.-jén hatályba tud lépni. Az áru megérkezését elegendő a megérkezést követő 3 munkanapon belül, de legkésőbb az EKAER szám érvényességi idején belül bejelenteni és a fuvarozás megkezdéséig a termék megnevezése, valamint vámtarifaszáma is módosítható. Fontos lett volna a módosítás lehetőségét kiterjeszteni a kirakodási címre, sőt akár a címzett személyére is, mivel ezek – például időjárási körülmények függvényében is – változhatnak a szállítás során.
Nem a trükközőket büntetik
Vásárhelyi Árpád szerint az EKAER rendszer legnagyobb problémája, hogy nem a trükközők kerültek célkeresztbe, a jogkövetően működő cégekre újabb nagy teher hárult, s a szabályozás későbbi paraméterezésével akár újabb jelentős kör vonható be a jövőben is. A Schenker példája azt mutatja, hogy egy 400 főt foglalkoztató logisztikai cégnél csak az EKAER megfeleléshez 12 munkatársat kellett bevonni, felkészíteni, irodát, hardvert biztosítani számukra. Az IT rendszerek programozása, majd újraprogramozása pedig szintén beruházást kívánt, és mindezek ellenére a rendszer éles bevezetésének halasztása nélkül minden igyekezet ellenére is a cégeknek kell viselniük a kockázatokat, hiszen nem volt elegendő idejük a felkészülésre.
A SZIGORÚBB ÉRTELMEZÉS NYERT
Nemrég vita alakult ki az EKÁER törvény egyik mondatának pontos értelmezéséről. Az NGM és a NAV által képviselt álláspont az, hogy az útdíjköteles gépjárművel folytatott közúti fuvarozáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség alól kizárólag az mentesül, akinek a szállítmánya sem a 2500 kg-os súlyhatárt, sem a 2 millió forint adó nélküli ellenértéket nem haladja meg. Analógiaként igaz ez a kockázatos élelmiszerek és más kockázatos termékek körében használatos mentességre is. Az NGM és a NAV értelmezésében tehát a feltételek között nem a „vagy”, hanem „és” kötőszót feltételeznek. A Piac&Profit EKÁER konferenciáján elhangzottak szerint valóban az “és” értelmezés, vagyis a szigorúbb szabály a követendő.