A jogszabály alapján azonban a reklámadó fizetést kellő odafigyeléssel elkerülheti a reklámot megrendelő vállalkozás. A lényeget a Sár és Társai Ügyvédi Iroda segítségével foglaljuk össze:
Válassza meg gondosan a reklámhordozót!
A reklámadó törvény felsorolja azokat a reklámhordozókat, reklámfelületeket, amelyeken adóköteles a reklámozás. Ez a felsorolás taxatív, tehát ami nem szerepel benne, azután nem kell reklámadót fizetni. Érdemes kihasználni ezeket a kiskapukat, hiszen remek lehetőséget teremtenek a vállalkozás terheinek csökkentésére.
Hirdessen moziban!
Adómentesen lehet reklámozni például moziban, a filmek előtti reklámblokkban, mert a mozivásznon történő reklámozás nem esik bele a reklámadó törvény egyetlen kategóriájába sem, hiszen:
a) nem minősül médiaszolgáltatásnak (nem televíziós vagy rádiós sugárzás, és nem műsorszámok elektronikus hírközlő hálózaton keresztül történő nyilvánossághoz eljuttatása),
b) nem tekinthető sajtóterméknek (nem napilap, nem időszaki lap, és nem is internetes hírportál vagy online újság),
c) nem szabadtéri, azaz nem épületen kívüli reklámhordozó,
d) nem nyomtatott anyag, nem jármű, és nem ingatlan,
e) nem internetes oldal.
Népszerűsítse vállalkozását képernyőn vagy kivetítőn!
Bármely bevásárlóközpontban, moziban, sportlétesítményben vagy egyéb nyilvánosan látogatható épületben elhelyezett képernyőn, kivetítőn is adómentesen teheti közzé reklámját, ha azt nem szerkesztett televízióműsor keretében, hanem úgy teszi, hogy a különböző reklámozók hirdetései egymást követik a képernyőn. Az ilyen képernyőn történő hirdetés ugyanazon okokból nem adóköteles, mint a mozivászon. Figyelni kell azonban arra, hogy a szabadtéren elhelyezett képernyőn, például egy vendéglátóhely teraszán, az épület külső falára elhelyezett kivetítőn történő reklámozás már adófizetési kötelezettséget von maga után. Ha viszont ugyanazt a képernyőt, kivetítőt úgy helyezik el, hogy az épületen belül van, de épületen kívülről, a teraszról vagy az utcáról is látható, már nem kívül esik a reklámadó törvény hatályán.
Reklámozzon szóban!
Nem minősül reklámadó köteles reklámnak, ha egy sporteseményen, díjátadón, vagy egyéb rendezvényen a szponzor nevét, termékét, szolgáltatását csak szóban, például díjátadáskor, felkonferáláskor népszerűsítik, ugyanis csak a valamilyen hordozón rögzített reklám képezi a reklámadó tárgyát.
Ha vállalkozásának célközönsége a Magyarországon élő nem magyar ajkú lakosság, akkor reklámadó mentes hirdetési lehetőséget vehet igénybe nem magyar nyelvű sajtótermékben, így napilapban, időszaki lapban, magazinban, újságban, internetes hírportálon, internetes újságban vagy internetes oldalon történő reklámozással.
Osztogasson névjegykártyát, vagy öltöztesse kollégáit egyenruhába!
Nyilvánvalónak tűnik, a törvényszöveg szó szerinti értelmezése alapján azonban mégis külön kiemelést igényel, hogy a saját vállalkozás névjegykártyáján, levélpapírján, számlalevelén, borítékján, munkaruháján, továbbá a saját cégautón, a vállalkozás tevékenységének végzésére szolgáló ingatlanon szereplő cégnév, céglogó, védjegy és elérhetőség megjelenítés nem minősül reklámnak, mivel annak célja a vállalkozás azonosítása és nem népszerűsítése.
Rendelje meg a reklámot magánszemélyként!
Ha nem egyéni vállalkozóként, vagy jogi személyként, hanem magánszemélyként rendeli meg a reklámot, akkor a reklám megrendelőjére nem terjed ki a reklámadó fizetési kötelezettség. Ebben az esetben viszont sajnos elesik a cégként történő reklám megrendelés nyilvánvaló előnyeitől, mint például az ÁFA visszaigénylése.
Figyeljen oda a reklám megrendelésével kapcsolatos adminisztrációjára!
Ha nem a fenti reklámhordozók, marketingfelületek valamelyikén hirdeti vállalkozását, akkor is mentesülhet a reklámadó bevallási és fizetési kötelezettség alól, ha betartja az alábbi pár egyszerű szabályt:
Kérjen akár a reklám megrendeléséről szóló írásbeli szerződésben, akár a reklámról szóló számlán vagy külön okiratban írásbeli nyilatkozatot a reklám közzétevőjétől arra vonatkozóan, hogy a reklám közzétevője a reklámadó bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy őt az adóévben reklámadó fizetési kötelezettség nem terheli. Fontos, hogy ezt a kérést igazolható módon tegye meg a későbbi bizonyíthatóság érdekében, ami postán küldött kérelem esetén tértivevényes postai levélfeladást, elektronikusan pedig kézbesítési visszaigazolással ellátott e-mail üzenetet, vagy fax üzenetet jelent.
Ha esetleg később jut eszébe a fenti nyilatkozatot bekérni a reklám közzétevőjétől, akkor sincs probléma, mivel azt utólagosan, az adókötelezettség elévülési idején belül is megteheti, ebben az esetben a vállalkozása adókötelezettségének önellenőrzéssel való helyesbítésére van mód.
Jelentse be a NAV-hoz!
Ha a reklám közzétevője nem adja meg a fenti nyilatkozatot az erre irányuló kérelem megküldésétől számított 10 munkanapon belül, és Ön igazolni tudja, hogy a fenti kérelmet neki megküldte, akkor jelentse be a NAV-hoz a reklám közzétevőjét és a reklámért fizetett összeget a reklám közzétételéről szóló számla kézhezvételének hónapját követő hónap 20. napjáig, így nem kell vállalkozásának e reklám után reklámadót fizetnie.
Ellenőrizze a NAV reklámadó nyilvántartását!
Ellenőrizze le, hogy a reklám közzétevője a reklám megrendelésének időpontjában szerepel-e a NAV honlapján közzétett nyilvántartásban (itt érhető el), ha ugyanis szerepel, akkor a fenti két lehetőségtől függetlenül mentesül a reklámadó bevallási és fizetési kötelezettség alól.
