Nem csak globális, hanem régiós összehasonlításban is jelentős hátrányban vannak a hazai kis- és középvállalatok, mert kevéssé fordítanak figyelmet az export nyújtotta lehetőségekre, holott már a cégalapítás pillanatától élő lehetőségként kellene kezelni ezt a területet.
Földbe áll a magyar gazdaság? Okozhat földrengést az amerikai elnökválasztás? Mire lesz elég a kormány akcióterve?
Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdász-szociológustól!
Magyarországon túlságosan is összefügg a külpiaci aktivitás és az innovációs képesség a vállalatmérettel és a létszámmal. „Hajlamosak a cégek úgy tekinteni az exportra, mint olyan lépcsőfokra, ami előtt még sok egyebet meg kell lépni, és csak akkor jöhet szóba, ha a többin már túl vannak” – hívja fel a figyelmet a hibás szemléletre Füzesi Attila, a Creative Expert Consulting üzlet- és kereskedelemfejlesztési tanácsadó cég első embere.
Kevés figyelmet fordítanak a magyar vállalkozók a külpiacokra - Kép: SXC
Ebbéli lemaradásunkat felmérések is igazolják. A Global Entrepreneurship Monitor rendszeresen közzétett jelentésében mindig külön figyelmet szentel a frissen induló vállalkozások nemzetközi beágyazottságának. E felmérés szerint a 42 hónapnál nem idősebb vállalkozásokat nézve Magyarországon csupán 23 százalék azon cégek aránya, hol legalább az ügyfelek negyede külföldi. Ez erőteljes különbség például Romániával vagy Horvátországgal összehasonlítva, ahol eléri a 35 százalékot is ez az arány – vélik a Creative Expert szakértői.
„Azon országok esetében, ahol megfelelő méretű a belső piac, természetesen nem elvárás, hogy a frissen induló vállalkozások rögtön nemzetközi babérokra hajtsanak” – magyarázza Füzesi Attila. Egy kínai, amerikai, brazil vagy orosz kisvállalkozás sokkal jobb esélyekkel indul belső keresleteinek ellátásában. Ugyanakkor kicsi, kevéssé növekvő, de adottságait tekintve nyitott gazdaságok esetében – amilyen a magyar is – nem kielégítő egy közepesnél rosszabb arány.
Elsősorban társadalmi, kulturális okai vannak a szakértő szerint ennek a lemaradásnak. A nemzetközi ismeretek hiánya nemcsak alacsony szintű nyelvtudást jelent, hanem a gazdaságföldrajzi, nemzetközi kereskedelmi ismeretek alacsony színvonalát is. A vállalkozási ismeretek tekintetében is nagyon rosszak a beidegződések. „A vállalkozók előbb vásárolnak egy kimutathatatlan olvasottságú helyi lapban negyedoldalas hirdetést, mint hogy rendes, kétnyelvű honlapot alakítsanak ki, bemutatva tevékenységüket, referenciáikat, kapcsolat-felvételi csatornáikat” – mutat rá Füzesi Attila.
Német–magyar üzleti fórum!
Magyarország első számú külkereskedelmi partnere az Európai Unió gazdaságilag legerősebb országa, Németország. Az ország ideális piaci és gazdálkodási környezetet nyújt a hazai vállalkozások számára, ha azok piacbővítési vagy egyéb más céllal jelen szeretnének lenni egy jól működő, erős, igényes és sokoldalú keresletet támasztó gazdaságban. A Német–Magyar Üzleti Fórumon a hazai kis- és középvállalatok teljes körű áttekintést kapnak a németországi piac lehetőségeiről. Szakértőink minden felmerülő kérdésre választ adnak. A rendezvényen ott lesznek a német gazdasági környezet, a szabályozás,a működési feltételek jó ismerői. Használják ki az óriási információs segítséget, melyet egy nap, egy helyen a legjobb szakemberek nyújtanak át a fórum résztvevőinek!
A Creative Expert Consulting szerint már alapításkor szükséges gondolni a jövőbeni nemzetközi lehetőségekre. Akár már a név kiválasztása, a cégforma és az induló tőke mértékének meghatározása is befolyásolhatja, hogy milyen esélyeink lesznek később a külpiacon. Ráadásul nemcsak az export, hanem az import is érdemel figyelmet: „Egyes gépek vagy alkatrészek hazai beszerzése sokkal körülményesebb és drágább lehet, miközben egy jól megválasztott külföldi beszállítóval ezerszer könnyebb lehet a dolgunk” – mondja Füzesi Attila.
Az exportáló cégeknek nagyobb az esélye a profitra
Óriási üzleti lehetőségek a magyar kkv-knak
A gazdasági élet szakértői egybehangzóan állítják, hogy a magyar kkv-k óriási lehetőségek előtt állnak a szomszédos országok, az európai piaci partnereink, valamint a keleti nyitás politikájában meghatározott régiókban!
A nemzetközi kereskedelmet bonyolító vállalatok jelentősen jobb eredményeket mutathatnak fel a bevétel és a nyereség terén azoknál a cégeknél, amelyek a hazai piachoz ragaszkodnak – állítja a Regus, felmérése 90 ország több mint 20 000 üzleti vezetőjének válaszai alapján. Az exportáló világcégek 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy növekedett a nyeresége az elmúlt 12 hónapban, míg a hazai piacon kereskedő cégeknek csupán a 38 százaléka mondhatta el magáról ugyanezt.
A felmérés legfontosabb megállapításai a következők:
Az elmúlt 12 hónapban a nemzetközi piacokon kereskedő vállalatok 50 százaléka számolt be növekvő nyereségről, szemben a belföldi piacra koncentráló vállalatokkal, ahol ez az arány 38 százalék. Bevételnövekedés tekintetében ugyanez az arány az exportáló vállalatoknál 59, a hazai piacon kereskedő cégeknél 37 százalék.
Magyarországon a vállalatok több mint fele (59%) a papírmunkát és az ingatlanárakat tartja a legnagyobb akadályozó tényezőnek a külföldi jelenlét megalapozásakor. Ezt követi a kockázatkezelés (54%), illetve a helyi adózási rendszernek és előírásoknak megfelelő működés (44%).
Magyarországon a válaszadók 61 százaléka befektetési szempontból Európát értékelte a legelőnyösebb régiónak. Kína (44%) és Észak-Amerika (35%) a második és harmadik legnépszerűbb piac, ezeket követi Délkelet-Ázsia (30%) és India (27%).
Jó tanácsok exportra lépéshez
1. Alapításkor gondoljuk át és járjunk utána, hogy nincs-e termelni kívánt termékünknek vagy szolgáltatásunknak olyan külföldi megfelelője, amelyik versenytársként fenyegetést vagy éppen együttműködési lehetőséget jelenthet saját tevékenységünkben.
2. Cégalapításkor gondolkodjunk rögtön nemzetközi méretekben (pl.: nemzetközi kapcsolatokban is jól használható nevet válasszunk, bizalmat keltsen a választott cégforma, az induló tőkét a minimálisnál nagyobbra vegyük).
3. Mindenképpen szánjunk energiát arra, hogy bemutassuk magunkat a világnak, a nincs is mára erőnk, a legfontosabb tudnivalókat tegyük közzé szövegesen, magyarul és legalább angolul akár egy ingyenes honlapsablonban is, de feltétlenül önálló, saját domain-en.
4. Határozzuk meg előre, hogy éves költségvetésünknek egy bizonyos százalékát mindig külpiaci orientációra szánjuk: akár egy idegen nyelvű nyomtatott és online brosúra, akár egy évi egyszeri nemzetközi vásári megjelenés vagy Google Adwords kampány a kezdetektől hozhat kellemes meglepetéseket, de ha közvetlen üzletet nem is termel, olyan gyakorlatot és készséget ad, amely később hasznosulni fog.
5. Üzletünk korai fázisában már vegyük fel a kapcsolatot olyan tanácsadó céggel, amelyik tevékenységünk alapján tud ajánlani nemzetközi partnert, esetleg kedvező pályázati, finanszírozási forrást.
6. Keressük azokat az iparági társakat, illetve szakmai csoportosulásokat, érdekvédelmi szervezeteket, amelyekkel kooperálva költséghatékony nemzetközi jelenlét tartható fenn: közös kiutazások, külképviseleti tevékenység, konferenciák, bemutatkozó anyagok.
