Egyelőre még csak ígéret az áfacsökkentés egyes mezőgazdasági ágazatokra, termékekre vonatkozóan, pedig kevés dolog van, amelyben az ágazati szereplők, termelők, kereskedők, közgazdászok egyetértenek, és az egyik ilyen az élelmiszerek többségére vonatkozó 27 százalékos áfakulcs csökkentése. Az elmúlt években többször is felmerült, hogy az élelmiszerek általános forgalmi áfáját csökkenteni kellene, hiszen a 27 százalék igen magas. Pedig még 2006-ban 18 százalékos volt az élelmiszerek áfakulcsa, míg az európai országok többségében az élelmiszerekre kirótt forgalmi adókulcs egy számjegyűre csökkent. Egyes alapvető élelmiszerek, mint a tej vagy a kenyér, ugyan „csak” 18 százalékos áfakulccsal adóznak, minden más termékre azonban a nagyon magas, 27 százalékos kulcs vonatkozik. Néhány hónappal ezelőtt a Vidékfejlesztési Minisztérium bejelentette, hogy mivel az Európai Unió elmeszelte a fordított áfa bevezetését a sertéságazatban, javaslatot készítenek a kormány számára, hogy csökkenjen az ágazat termékeire kirótt áfakulcs, ezzel is segítve a feketegazdaság elleni küzdelmet. (Érdemes tudni, hogy a magyar cégek az áfával trükköznek a legtöbbet.)

„A sertéshús áfájával kapcsolatban a fordított áfa bevezetésére elsősorban az ágazatban tapasztalható nagyarányú áfacsalások miatt lett volna szükség – mondta el Ágoston Péter, az RSM-DTM nemzetközi adó-képviseleti vezetője a Gazdaság TV-nek. – Az egyenes adózás szabályai szerint, vagyis ha az eladó megfizeti, a vevő pedig visszaigényli az áfát, akkor minden szépen működik. Az áfacsalások klasszikus módszere az, hogy az eladó nem fizeti meg az áfát, a vevő ellenben levonja vagy visszaigényli azt. A fordított adózás éppen erre szolgált volna ellenszerként, csak az Európai Bizottság nem látta ennek bevezetését indokoltnak. A sertéshúsra, pontosabban a sertésre élve vagy halva – vonatkozott volna április elsejétől a fordított adózás rendje.  Így egyelőre maradt az a megoldás, hogy továbbra is egyenes adózás érvényes a sertéságazatban.”  (A magas áfakulcs egyébként az egész magyar élelmiszeriparban gondokat okoz.) A fordított áfa bevezetése tavaly a gabonakereskedelemben és a termelésben sikerrel szorította vissza az feketegazdaságot. (Eltűntek a gabonanepperek.)

A módosítás lényege az, hogy a vállalkozások, amelyek személyautót vásároltak, és a vásárlásról áfás számlát kaptak, azt nem vonhatták le, tekintettel arra, hogy a gépjármű-beszerzésekre általános áfalevonási tilalom van érvényben. Áprilistól azonban azok a vállalkozások, amelyek kaptak ugyan áfás számlát a vásárlásukról, de annak áfatartamát nem vonhatták le, most adómentesen adhatják el használt gépkocsijaikat.

Ágoston Péter szerint mind Európában, mind globálisan az a tendencia érzékelhető, hogy az elmúlt években az uniós tagállamok lassan, de biztosan emelik az áfakulcsokat, egyre inkább a forgalmat adóztatják. „A magyar kormány nincs egyedül azzal a filozófiájával, hogy a jövedelmek helyett inkább a forgalmat, a fogyasztást adóztatja meg. Ezzel együtt a 27 százalékos áfakulcsunkkal még nagyon hosszú ideig mi leszünk a csúcstartók az unióban” – hangsúlyozta Ágoston.

A magas kulcs hatása meg is látszik az élelmiszerpiacon, hiszen ez a szegmens pörgette fel tavaly az inflációt. Igaz, ennek döntő oka nem a magas áfakulcs volt, hanem a mezőgazdasági termékek jelentős drágulása. A magas adótartam miatt óriási mértékű a feketézés a mezőgazdaságban. „Egy azonnali csökkentésnek tehát két pozitív hatása lenne: csökkenne a feketegazdaság mértéke, illetve a fogyasztói árak, így növekedhetne a fogyasztás – vélte korábban Vámos György, aki szerint azonban ez komoly hiányt jelentene a költségvetésben. – Ennek a mértéke attól függően, hogy mekkora termékkört érintene az áfacsökkentés, 50-60 milliárdtól 160 milliárd forintig terjedhet” – fejtette ki az OKSZ főtitkára, aki szerint azonban a hiány csak átmeneti lenne, mivel a pozitív hatások hamar ellensúlyoznák a kiesett bevételeket.