A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséhez és megakadályozásához kapcsolódóan a következő érintetteknek vannak kötelező feladataik:

• hitelintézetek,
• pénzügyi szolgáltatók,
• foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények,
• önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak,
• nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzők,
• ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők – olyan személyek vagy szervezetek, akik ingatlan tulajdonjogának átruházásával, bérleti jogának üzletszerű közvetítésével, saját tulajdonú ingatlan üzletszerű adásvételével foglalkoznak,
• könyvvizsgálói tevékenységet végzők,
• könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzők,
• játékkaszinót, kártyatermet működtetők vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezők,
• nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők,
• árukereskedők, amennyiben tevékenységük folytatása során 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el,
• ügyvédek, közjegyzők,
• bizalmi vagyonkezelők.

  

  Kép: Pixabay

A kötelezettek feladatai?

Ügyfélátvilágítás keretében a szolgáltató köteles elvégezni az ügyfél, a meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá az ügyfél képviselőjének azonosítását, személyazonosságának ellenőrzését. A szolgáltató ennek keretében, előzetesen írásban rögzített belső szabályzat alapján kockázatértékelést is köteles végezni, amely során értékeli az ügyféllel kapcsolatosan megjelenő kockázatokat, azok hatásait, valamint a kockázatok elkerülésének, csökkentésének leghatékonyabb módszereit. Ennek során figyelembe kell venni az üzleti kapcsolat jellegét, összegét és az ügyfél, illetve a szolgáltató jellemzőit, méreteit is. Azoknak a szolgáltatóknak,

• akik tevékenységüket már az Újpmt. hatályba lépése, azaz 2017. június 26-a előtt megkezdték, szeptember 30-ig,
• minden más szolgáltatónak pedig a tevékenység megkezdéséig kell elkészítenie a pénzmosás elleni belső szabályzatot.

Az ügyfél-átvilágítás keretében a szolgáltató az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

• a természetes személy
• családi és utónevét,
• születési családi és utónevét,
• állampolgárságát,
• születési helyét, idejét,
• anyja születési nevét,
• lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
• azonosító okmányának típusát és számát;

• a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
• nevét, rövidített nevét,
• székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét,
• főtevékenységét,
• képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
• kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,
• cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,
• adószámát.

A fenti adatok ellenőrzése és rögzítése érdekében a szolgáltató hiteles dokumentumok, iratok, igazolványok bemutatását köteles megkövetelni:

• születési családi és utónevét,
• állampolgárságát,
• születési helyét, idejét,
• lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
• arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e.

Az ily módon rögzített adatokat a szolgáltató haladéktalanul köteles továbbítani az erre a célra létrehozott központi nyilvántartás számára. Az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat a szolgáltató az átvilágítást követő nyolc évig köteles megőrizni.

Mikor kell elvégezni az ügyfél-átvilágítást?

A szolgáltató a következő esetekben ügyfél-átvilágítási feladatokat köteles végrehajtani:

• az üzleti kapcsolat létesítésekor,
• a 3,6 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor – ügyleti megbízásnak olyan ügylet minősül, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony
• árukereskedő esetében a 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor,
• 300 ezer forintot meghaladó összegű pénzátutalás teljesítésekor,
• a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremén kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor,
• pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, feltéve, hogy ügyfél-átvilágításra még nem került sor,
• ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

Mi a végrehajtás módja?

A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja

• pénzmosásra,
• terrorizmus finanszírozására, vagy
• dolog büntetendő cselekményből való származására
• utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén köteles az előzetesen erre a célra kötelezően kijelölendő személynek bejelenteni
• a szolgáltató által az ügyfélről rögzített adatokat,
• a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény részletes ismertetését és
• a bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt alátámasztó rendelkezésre álló dokumentumokat.

A szolgáltató az esetlegesen felmerülő fenti körülmények kezelésének részleteit (pl. szolgáltatón belüli információáramlás útvonala, a kijelölt személy tájékoztatásának módja, feltételei) a belső pénzmosás elleni szabályzatban köteles rögzíteni, az ezzel kapcsolatos feladatokat a munkavállalókkal előzetesen megismertetni.

A kijelölt személy csak a szolgáltató vezetője, alkalmazottja vagy segítő családtagja lehet. A szolgáltató a kijelölt személy nevét, beosztását és elérhetőségét a tevékenysége megkezdése napjától, illetve a kijelölt személy bármely adatában bekövetkezett változásról a változást követő öt munkanapon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (VPOP_KSZ17 jelű nyomtatvány) benyújtásával köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. A tevékenységet 2017. június 26-a előtt megkezdő szolgáltatóknak 2017. július 26-ig kellett bejelenteni a kijelölt személy adatait.

A kijelölt személy haladéktalanul köteles a hozzá érkezett bejelentést a szintén erre a célra rendszeresített, titkosítással ellátott nyomtatványon (VPOP_PMT17 jelű nyomtatvány) továbbítani a NAV felé. Amennyiben a szolgáltató tudomására jut, hogy az ügyfél Magyarország területén olyan pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik, amely pénzügyi és vagyoni korlátozás alatt áll, haladéktalanul köteles ezt a kijelölt személynek bejelenteni. A kijelölt személy az ügyfél adatait, a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény részletes ismertetését és dokumentumait késedelem nélkül továbbítja a NAV felé. A szolgáltató a bejelentést követő 4 munkanap alatt nem teljesíthet olyan ügyletet, amely pénzügyi és vagyoni korlátozás alatt álló vagyont érinthet.