Tavaly csaknem 121 ezer munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata munkaerő-kölcsönzőkkel, ami 18,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A Trenkwalder idei első féléves tapasztalatai szerint idén is töretlenül nő a foglalkoztatók létszámigénye, így az idei évben akár a tavalyihoz hasonló mértékben bővülhet ismét a piac, mivel egyre több cég jön rá, mennyivel olcsóbb az atipikus foglalkoztatás. A kölcsönzött alkalmazottak 24,5 százaléka 25 év alatti, jelentős többségük pályakezdőként szerzi meg ily módon első tapasztalatait a munka világában. A kölcsönzött munkavállalók havi bruttó átlagkeresete meghaladta a 145 ezer forintot, ami 43 százalékkal magasabb az aktuális minimálbér-szintnél.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal statisztikái szerint munkaerő-kölcsönzés továbbra is a fizikai munkakörökben jellemző foglalkoztatási forma: a kölcsönzöttek 84,6 százaléka főként betanított és szakmunkát végez, ők elsősorban a feldolgozóiparban (fémalapanyag- és fémfeldolgozás, gépek, gépi berendezések, illetve közúti járművek gyártás, stb.) kaptak munkát. A szellemi foglalkoztatottak elsősorban adminisztratív szolgáltatások területén látnak el feladatokat. A túlnyomó többséget (85,2 százalék) – ellentétben a közhiedelemmel – teljes munkaidőben alkalmazzák.
„A munkaerő-kölcsönzés fontos belépőpont a munkaerő-piacra: a tavalyi 120 ezer kölcsönzött munkavállaló 24,4 százalékát a foglalkoztatók időközben saját állományba vették át, lehetővé téve a cégen belül további karrier építésének lehetőségét – hangsúlyozza Fehér Tamás, a Trenkwalder ügyvezetője. – Minden negyedik kölcsönzött munkavállaló 25 év alatti, ám a kölcsönzöttek közel 13 százaléka az 50 év feletti korosztályból kerül ki, akik közül sokaknak szintén ez az egyetlen lehetőség arra, hogy megfelelő állást találjanak.
A tavalyi második félévben beinduló gazdasági növekedés a munkaerő-kölcsönzés piacát is megmozgatta. A gazdaság megindulásával ugyanis a multinacionális és hazai kölcsönvevők jellemzően nem mertek vagy nem akartak saját állományba felvenni munkatársakat, így a foglalkoztatás bővülése munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül valósult, valósul meg.
A kölcsönzött munkavállalók egyáltalán nem élik meg hátrányként ezen foglalkoztatási típusban való munkavállalást, hiszen ugyanolyan biztos jövedelemforrást jelent számukra, mint az alkalmazotti jogviszony.
Míg 2009-ben a gazdasági válság hatására a kölcsönzött munkavállalók száma alig haladta meg a 79 ezret, mindössze négy év kellett ahhoz, hogy ez a szám másfélszeresére nőjön. Az idei év első felében a Trenkwalder már korábban is meglévő ügyfélköre átlagosan 15 százalékkal több munkaerőt kölcsönzött, és a várakozások legalább ekkora növekedést vetítenek előre a következő félévre is. Ennek hatására a kölcsönzött munkavállalók száma az év végére a 140 ezret is megközelítheti. További kedvező tendencia, hogy a szezonális foglalkoztatás időszaka egyre jobban megnyúlik, és egyre több kölcsönzött munkavállaló folyamatosan állásban marad.
„A számok azt mutatják, hogy a munkaerő-kölcsönzésnek egyre komolyabb szerepe van abban, hogy azok a munkavállalók is részt vehessenek a foglalkoztatásban, akiknek korábban nem sikerült elhelyezkedniük – mutat rá Fehér Tamás. – Ráadásul a kereseti lehetőségek is kedvezőbbek, mint ahogyan azt a közvélekedés tartja: a kölcsönzöttek átlagos bruttó jövedelme 145 ezer forintot tett ki, ami 43 százalékkal haladja meg a minimálbért.”
A legnagyobbak fedik le a piac jelentős hányadát
Magyarországon mintegy ezer munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céget tartanak nyilván, ám a piac erősen koncentrált: a teljes piac tavalyi nettó árbevételének (159 milliárd forint) több mint 25 százalékán a legnagyobb három szereplő (Trenkwalder, Prohumán, Addeco) osztozott.