Az idővel nem lehet harcolni, minden embernél eljön az a kor, amikor úgy dönt, felhagyna az aktív tevékenységgel és inkább pihenne. Egy vállalkozó esetében azonban felmerül a dilemma, hogy mihez kezdjen a cégével: eladja, átadja, vagy maradjon.
„A visszavonulás természetes élethelyzet, az alkalmazottak esetében ez egy automatikus folyamat, egy vállalkozónak azonban a cégéért is felelnie kell, az üzlet megköveteli a döntéshozó jelenlétét” – mondta Nagy Ildikó, a Ratio and Practice ügyvezetője a KKV-Akadémián, Piac & Profit és a BKIK közös rendezvényén.
Ha egy vállalkozó úgy dönt, hogy feladja a cégét, élete egyik legnehezebb döntését hozza meg: egy saját teremtményt feladni mindig nehéz, nem is beszélve az alkalmazottak, partnerek iránt érzett felelősségről. „Itt merül fel a kérdés, hogy mit tegyen, maradjon tulajdonban, vagy szálljon ki? Ha csak a cégvezetést adja át, akkor a tulajdon is megmarad, amiből jövedelme is származik. Ám ha a tulajdont adja át, akkor teljesen el tud szakadni, nagyobb összeghez juthat, és mással is tud foglalkozni. A nagy kérdés azonban az, hogy megkapja-e a megfelelő összeget a cégért.” – hangsúlyozta a szakértő. Átadhatja cégét valamelyik rokonának, vagy gyermekének, fogadhat külsős ügyvezetőt is, azonban kérdés, hogy mikor melyik megoldást válassza a cégvezető?
Ha az utód tényleg elkötelezett, szakmailag és emberileg alkalmas az irányításra, döntésképes. Más vállalkozásokat is megismert, van külső szakmai tapasztalata. Megfelelő tudással rendelkezik a cég ügyeit illetően. Ha a cégvezetőnek van felhalmozott jövedelme és az osztalékjövedelem elegendő számára. „Ez a dönts komoly veszélyeket hordoz magában, a tapasztalataink szerint a legtöbb vállalkozásnak éppen ez a döntés jelenti a katasztrófát. Ha a cégvezető utódja nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, akkor nem szabad neki átadni a céget.
Ha nincs megfelelő utód, akkor külső ügyvezetőt kell keresni. Ez a megoldás akkor működőképes, ha a cégvezető képes teljes mértékben megbízik a kijelölt vezetőben. A cégvezetőnek azonban le kell mondania, nem folyhat be az ügyek irányításába. Fontos a kiválasztás folyamata. „Nem elég egy szép öltöny, a megfelelő tapasztalat és felkészültség nélkül senki sem képes vezetni egy céget” – mondta Nagy Ildikó. Hatalmas problémát jelenthet még, ha a szervezet nem fogadja el az új vezetőt, mert mondjuk sok családtag dolgozik benne.
Ez a megoldás csak akkor javasolt,ha a cégvezetőnek nincs megfelelő utódja és nem akar, vagy nem tud külső ügyvezetőben megbízni, illetve ha a cégnek új tőkére és a folyamatok frissítésére van szükség, vagy a cégvezetőnek nagyobb tőkére van szüksége.
Problémát jelenthet, hogy a cégvezetők általában túlértékelik a cég eszközeit illetve maga a vállalat nincs felkészítve az akvizícióra, a folyamatok nem átláthatóak, vagy nincs megfelelő dokumentáció. „A magyar kkv-k többségénél nincs szervezési folyamat, nincs stratégia, nincs jövőkép. Megyünk, mert rendel a vevő. Nincs költséggazdálkodás, nem működik az ármegállapítás. Ebben az esetben is el lehet adni a céget, de szinte ingyen, hiszen egy befektető meg fogja kérdezni, mennyit termel ki a cég három év múlva, és ha erre nincs válasz, nem jutunk megfelelő tőkéhez” – hangsúlyozta a szakértő.
