Azoknak a kkv-knak, amelyeknek eddig sem az eva, sem a társasági adó nem volt igazán kedvező, jó választásnak bizonyulhat a kisvállalati adó. Ha alkalmazottaik és költségeik is vannak, likviditásuk és tartalékaik viszont korlátozottak, érdemes megpróbálkozniuk ezzel az új adónemmel, amely néhány közterhet is kivált. A kiva néven ismertté vált adózási formáról szóló törvényt október elején fogadta el a parlament, november 19–20-án azonban néhány ponton módosították az új jogszabályt.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A kormányzati szándék szerint a kisvállalati adó (kiva) – amelyet a 2012. évi CXLVII. törvény III. fejezete szabályoz – olyan kedvezményeket próbál adni a kkv-k számára, amelyek egyrészt ösztönzik a foglalkoztatást, másrészt serkenti a beruházási kedvet is. Azt, hogy a gazdaságpolitikai célok milyen mértékben valósulnak meg az új adónem által, majd az idő megmutatja, de az valószínű, hogy sok kkv számára megfontolandó, hogy áttérjenek-e a kivára.
A kisvállalati adó alanya lehet
● egyéni cég,
● közkereseti társaság,
● betéti társaság,
● korlátolt felelősségű társaság,
● zártkörűen működő részvénytársaság,
● szövetkezet és lakásszövetkezet,
● erdőbirtokossági társulat,
● végrehajtó iroda,
● ügyvédi iroda,
● közjegyzői iroda,
● szabadalmi ügyvivői iroda,
● külföldi vállalkozó,
● belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.
Mely cég és hogyan választhatja?
A kisvállalati adó szerinti adózás akkor választható, ha az adóévet megelőző adóévben a cég átlagos statisztikai állományi létszáma várhatóan nem haladja meg a 25 főt, bevétele pedig az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén ennek időarányos részét. A létszám- és árbevételi határ számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és árbevételét együttesen kell figyelembe venni. További feltétel, hogy az adóévet megelőző két naptári évben az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel a kisvállalat adószámát, s hogy a cég üzleti évének mérlegforduló napja december 31. legyen.
A kiva hatálya alá az állami adóhatóság e célra rendszeresített nyomtatványán, kizárólag elektronikus úton lehet bejelentkezni. (A nyomtatvány várhatóan 2012. december 1-jétől lesz elérhető a NAV honlapján.) Az adóalanyiság a bejelentést követő naptári év első napjával jön létre. A bejelentést mindig az adóévet megelőző év december 1. és 20. között lehet megtenni. Az újonnan alakuló vállalkozások az alakulástól számított 30 napon belül jelentkezhetnek be a kiva hatálya alá. A választás a bejelentést követő naptári év január 15-éig e célra rendszeresített nyomtatványon, ugyancsak elektronikus úton visszavonható.
Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.
Az adóalanyiság annak az adóévnek az utolsó napjáig áll fenn, amelyben a cég bejelenti, hogy adókötelezettségeit nem a kisvállalati adózásról szóló törvény szabályai szerint kívánja teljesíti. Ezt a bejelentést az adóév december 1-jétől december 20-áig lehet megtenni.
Az adókötelezettség a belföldről és külföldről származó jövedelemre egyaránt kiterjed. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége csak a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki.
Mekkora az adó, és hogyan kell bevallani?
A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább ez utóbbi összege. Az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka, amelynek megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.
Pénzforgalmi szemléletű eredmény
Pénzforgalmi szemléletű eredmény a pénzeszközöknek az éves beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi értékének a különbsége, korrigálva a törvényben fölsorolt, az eredményt növelő, illetve csökkentő tételekkel. Az adóalapot csökkentik a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök (például hitelfelvétel, tőkeemelés, előleg beérkezése, osztalék megszerzése), és növelik a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök (egyebek között hitel visszafizetése, hitel nyújtása, előleg fizetése vagy tőkeleszállítás). A jogszabály részletezi azt is, hogy mit tekint nem a vállalkozás érdekében fölmerült költségnek, vállalkozásból kivont vagyonnak, így eredményt, vagyis adóalapot növelő ráfordításnak.
Személyi kifizetés
Személyi kifizetésnek minősül a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint járulékalapot képező személyi jellegű ráfordítás.
A novemberi módosítás értelmében a képzett járulékalapra tekintettel megfizetett járulék is kiva-alapot képez, ebben az esetben személyi jellegű ráfordításként a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb.
Amennyiben a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, a következő adóévekben ezzel az összeggel csökkenthető a pozitív eredmény. Az elhatárolt veszteség összege 10 év alatt, egyenlő részletekben használható fel. A veszteségből azzal a résszel, amely új beruházásnak felel meg, korlátlanul, teljes összegben csökkenhető a következő évi adóalap.
A kiva szerint adózó vállalkozásoknak az adó alapját és az adót évenként – az adóév a naptári év – kell megállapítania és az adóévet követő év május 31-éig bevallania. Ha az adóalanyiság év közben megszűnik, a bevallást a megszűnés hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Az adózónak az adóelőleget havonta kell megállapítania, bevallania és befizetnie, ha a kiva-fizetési kötelezettsége az előző adóévben elérte az 1 millió forintot. Ez összeghatár alatt negyedévenként kell ezt megtennie. Az első kiva-évben a választóvonal az előző adóévi 100 millió forintot meghaladó bevétel. A novemberi módosítás során megváltozott az adóelőleg megállapításának, bevallásának és befizetésének határideje: a korábbi szabálytól eltérően a tárgyhónapot (tárgynegyedévet) követő hónap 12-e helyette a tárgyhónapot követő hónap 20-a lett a dátum (az indoklás szerint azért, ekkor már rendelkezésre állnak a szükséges bankszámlakivonatok).
A kisvállalati adóalanyiság megszűnik
● a kiva választására jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával;
● a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal;
● ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával;
● az adóalany átalakulását megelőző nappal;
● a határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg;
● az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával;
● a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot;
● a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt.
Az adóalanyiság ily módokon bekövetkezett megszűnése napjával mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év kezdődik.
Az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.
