Amíg elvekről van szó, a magyarok 83 százaléka hisz a nőkből és férfiakból álló, vegyes vezetői csoportok hatékonyságában – a gyakorlatban azonban már kevésbé bízunk a női menedzserekben a Randstad 2013 tavaszán készített Workmonitor felmérése szerint. Míg globális szinten nagyjából ugyanannyian tartják alkalmasnak a vezetői szerepre a férfiakat és a nőket, nálunk viszonylag nagy a különbség: a férfiakra 41 százalék voksolna, míg a nőket mindössze 26 százalék tartja rátermettebbnek.

Eleve hátrányból indulnak a nők

Bár kevés a női vezető Magyarországon – az ügyvezető igazgatók között mindössze 3,4 százalék az arányuk –, a Randstad Workmonitor adatai alapján a magyarok 75 százaléka mégsem gondolja, hogy saját munkahelyén több nőre lenne szükség a vezetőségben. A megkérdezettek többsége ráadásul úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi munkahelye sem támogatja a nőket a vezetői pozíciók megszerzésében.

„A felmérésben részt vevők 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a részmunkaidő gátolja a karrierépítést, míg 76 százalék mondta, hogy vezetői szinten csak teljes munkaidőben lehet dolgozni a munkahelyén. Összességében ez

Nem akarunk női kvótát

Norvégiában 2008-tól lépett érvénybe a női kvóta (a részvénytársaságok vezetőségében legalább 40%-ban kell nőket alkalmazni). Az intézkedés hatása a Randstad Workmonitor adatain is látszik, az országban például nagyjából azonos a női és férfi vezetők elfogadottsága. Bár a felmérés szerint a magyarok többsége nem hiszi, hogy a kvóta a megfelelő eszköz a női vezetők arányának növelésére, egy tavaly novemberben elfogadott uniós irányelv értelmében 2020-ra hazánkban is legalább 40 százalékban nőket kell alkalmazni a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató tőzsdei vállalatok igazgatótanácsában a nem ügyvezetői feladatokat ellátó tagok között.