A 2015. június 12-én kihirdetett 1387/2015. számú kormányhatározattal a hazai pénzügyi beszámolási rendszer fontos lépést tett a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) széles körű hazai elterjesztése felé – áll a MAZARS legfrissebb jelentésében. Az új szabályozás ugyanis már 2016-tól lehetővé – illetve egyes esetekben kötelezővé – teszi az IFRS alkalmazását a hazai társaságok egyedi beszámolóira.
„Az IFRS választásának egyértelmű előnyei vannak, hiszen hozzájárul a pénzügyi mutatók, beszámolók nemzetközi összehasonlíthatóságához, és ezáltal javítja a hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességét. A nemzetközi standardok alkalmazása ugyancsak megkönnyítheti a magyar cégek pénzügyi piacokra lépését és bővíti külföldi tőkebevonási lehetőségeiket” – nyilatkozta Benedek Zoltán, a MAZARS audit és tanácsadási üzletágának vezetője.
Benedek Zoltán hozzátette: a jelenleg többféle pénzügyi beszámolási rendszer szerint jelentő társaságoknál az adminisztrációs terheket és költségeket is csökkentheti az átállás, illetve a tulajdonosok számára rendelkezésre álló információk körét, érthetőségét és minőségét is javítja.
Kinek mikor?
A kormányrendelet több hullámban teszi kötelezővé illetve választhatóvá az IFRS szerinti beszámoló készítést a magyar vállalatoknak.
2018. január 1-től ugyanez vonatkozik majd a szövetkezeti hitelintézetekre, az ezek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetekre, illetve egyes – a szabályozásban meghatározott – kisebb hitelintézetekre is.
A tőzsdei cégek és azok a vállalkozások, amelyek legfelsőbb anyavállalata IFRS konszolidált beszámolót készít már 2016. január 1-től, azaz egy évvel az első kötelező bevezetési hullám előtt választhatják az IFRS alkalmazását. 2017. január 1-től pedig minden könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozás és biztosító előtt is megnyílik az IFRS alkalmazásának lehetősége.
A bevezetés tehát kötelező lesz a tőzsdei társaságok és a hitelintézetek és választható a biztosítók és minden könyvvizsgálatra kötelezett vállalat számára – foglalta össze a szakember. Benedek Zoltán szerint ugyanakkor az átállás nem egyszerű feladat és veszélyeket is tartogathat, így gondos, több hónapig tartó előkészítést, szakmai felkészülést és projektszemléletű támogatást igényel.
Az átállást választóknak célszerű megbecsülni az átállást követően megváltozó pénzügyi mutatók hatásait, biztosítani a megfelelő belső erőforrásokat, szakértelmet a bevezetés és a folyamatosan változó IFRS standardok későbbi követéséhez. Ugyancsak módosítások lehetnek szükségesek az informatikai rendszerekben és adatszolgáltatásokban és fel kell készülni a pénzügyi beszámolókban bemutatandó, megnövekedett információmennyiség biztosítására is.
Hozzátette: az első IFRS szerint közzétett beszámoló összehasonlító adatainak biztosításához már a bevezetést megelőző időszakok pénzügyi adatait is IFRS szerint kell bemutatni. Így tehát ha a 2017-es üzleti évben történik az átállás, akkor már a 2016. december 31-ei nyitó beszámoló adatait is IFRS szerint kell elkészíteni.